A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-11-21 / 129. szám
6 A HÍD Kárpát - medence 2003. NOVEMBER 21. Röviden Második védelmi vonal Kárpátalja. Az asztélyi és ungvári határátkelőhelyen elkezdődött a tömegpusztító fegyvereket és alkotóelemeiket kimutató jelzőrendszer felújítása. A Második védelmi vonal elnevezésű detektorokat amerikai szakemberek telepítették mindkét helyen hat évvel ezelőtt, s most is ők végzik a korszerűsítésüket. A berendezés azonnal reagál a mellette elhaladó rakományok összetételére, a konténer kinyitása nélkül kimutatja a veszélyes vegy i anyagokat vagy robbanószereket. A jelzőrendszerek mindegy ike 20 - 20 ezer dollárba kerül, de az amerikaiak díjmentesen boesátották az ukrán hatóságok rendelkezésére a nemzetközi terrorizmus elleni harc céljából. Magyar-szlovák eurorégió felvidék A közelgő uniós csatlakozásokra — és annak keretén belül a megfelelő eurorégiók kialakítására — készülve az esztergomi vár lovagtermében aláírták az Ister-Granum régió alapító okiratát. A dokumentumot magyar részről Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere, az Ister— Granurn eurorégiós egyesülés elnöke, szlovák részről pedig Ján Oravec, Párkány polgármestere, a Déli régió települései társulás elnöke látta el kézjegyével. A déli régió társulást 31 Párkány környéki település alkotja. A létrejövő, a magyar és a szlovák fél közös közgyűlését megvalósító intézményt akár eurorégiós parlamentnek is lehet nevezni - de mindezt majd az eurorégió működési szabályzata tisztázza. Annyi viszont már biztos, településtől és a lakosság létszámától függetlenül az Ister-Granum új eurorégióban mind a magyar, mind a szlovák félnek azonos szavazati joga lesz. Horvátul ment a magyar KÉPVISELŐJELÖLTEK BEMUTATKOZÁSA Horvátország. Hétfőn délután a kisebbségi listán induló négy magyar parlamenti képviselőjelölt negyvenöt perces, horvát nyelvű rádiós bemutatkozására került sor, de aligha a magyar választók tájékoztatása volt a célja az adásnak, hanem - mint például a Prizma című kisebbségi tévéműsornak is - a többségi nemzet információkkal való ellátása. A háromnegyed óra alatt mindössze 139 magyar szó hangzott el. Tizennyolcat a műsorvezető mondott erősen tört magyarsággal, hatot az elején, ennek dupláját a végén, 121-et pedig a választásokon induló négy jelölt. Tizenkettőt dr. Szántó 'Tibor eddigi képviselő, a HMDK színeiben induló Ádám Jenő helyettese, 39-et Kucsera Bandi, a HMDK támogatása nélküli független jelölt, 20-at Raucher Emma, a Honát Parasztpárt (HSS) jelöltje és 52-t Sója Dénes, a MÉSZ képviselőjelöltje. A műsonezető szó szerint így kezdte: Jó napot kívánok, szeretettel köszöntőm Önöket, majd teljes 43 percen át mindenki horvátul beszélt, mintha vizsgázott volna többséginyelv-tudásából, s a végén néhány szó erejéig megszólalhatott magyarul. Aligha vitás, hogy a képviselőjelöltek bemutatkozásának is egyértelműen anyanyelvűnek kellene lennie, hogy kivétel nélkül minden választópolgár megérthesse őket, és ne a többségi nemzet előtt vizsgázzanak úgymond honát nyelvtudásukból. Jó volna hinni, hogy a jövő heti televíziós bemutatkozások mindenképpen magyar nyelvűek lesznek, és legfeljebb feliratozzák majd őket a magyarul nem tudó kisebbségi és többségi nézők számára. B Kisebbségi törvényt nyújt be az romániai magyarság MI LESZ VELÜNK? A nemrég lezajlott romániai alkotmány-módosításról szóló konferenciát tartott Kolozsváron a Romániai Magyar Demorkata Szövetség (RMDSZ). Az enyhén fesztív jellegű találkozón azok tartottak előadásokat, akik így vagy úgy, politikusként resztvettek az alkotmánymódosítási folyamatban. A romániai alkotmánymódosítást komoly belpolitikai viharok előzték meg, amelyek keretében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség belső ellenzéke kinyilvánította: semmit sem ért el az erdélyi magyarság, ha a módosított alkotmányban továbbra is benne marad, hogy Románia “egységes és oszthatatlan nemzetállam. ” Az RMDSz szerint ugyanakkor a módosítás csupán új utakat, lehetőségeket adott a romániai magyar társadalomnak — a harcra November 20. “Van-e helyzet, van-e új helyzet? Nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy az RMDSZ nem úgy politizálna, hogy' nem teremt helyzetet. Az alkotmánymódosítás folyamata lezárt egy sok esztendős kemény' küzdelmet. A törvényi bizonytalanságot sikerült alkotmányos joggá tenni, hiszen az biztos, hogy törvényt lehet például kormányrendelettel létrehozni, alkotmányt módosítani viszont rendkívül nehéz” - jelezte Markó Béla, az RMDSZ elnöke. “Azon a szemléleten, hogy Románia nemzetállam nem tudtunk módosítani. (...) De a romániai magyarság arra törekszik, hogy részt vegyen minden döntésben, amely rólunk szól és minket is érint, és arra, hogy azokat a döntések, amelyek csak minket érintenek, csakis mi hozzuk meg. Ezt nevezik autonómiának. Az RMDSZ nem teremtette meg ezt az állapotot, de ehhez vitt minket közelebb.” - fűzte hozzá az elnök. Hogy miért is maradt benne az alkotmányban a “nemzetállam” (amely a roman hatóságoknak korlátlan alapot ad arra, hogy magyar próbálkozásokat azonnal elfojthassanak), arról Varga Attila képviselő beszélt. “A nemzetállam-cikkely' megváltoztatását az RMDSZ javasolta ugyan, de megváltoztatását nemcsak politikai, de procedurális akadályok is nehezítik: az 1991-es alkotmányozó hatalom gondoskodott arról, hogy ez a változás tilalma alá eső alkotmányos rendelkezés (148-as cikkely) hatályába alá essen. (...) Amennyire rögeszme-szerűen és már-már irracionálisán ragaszkodik a román politikai elit a nemzetállam elavult fogalmához, nem szerencsés, ha mi sem lámánk az alkotmányban mást, mint a nemzetállamot, aminek törlését rögeszmeszerűen követelnénk. Az alkotmány lényegesen többet ér, mint a nemzetállam-kitétel, és feladatunk az volt, hogy' olyan jogosítványokat szerezzünk a magyar közösségnek, amelyek oldják a nemzetállam negatív hatását.” Varga az elért eredmények közé sorolta a romániai felekezeti oktatást, az anyanyelvhasználati jogokat, a magántulajdon garantálását, a személyi szabadságjogok bővítését. “Szorgalmaztuk a nemzeti identitást szabályzó 6-os cikkely kibővítését, a korábbi (jelenlegi) cikkely a Koppenhágai emberjogi és kisebbségi dokumentum előírását vette át, ami 1991-ben jelentős előrelépésnek számított. Mi ennek kiteljesítését szerettük volna, azt, hogy a nemzeti kisebbségeket nevezzék államalkotó nemzeti közösségnek és biztosítsák úgy az egyénnek, mint a közösségnek az egyéni és kollektív jogokat.”- vonta le a következtetést a képviselő, aki még rámutatott: “Az autonómia államszervezési kérdés és nem alapvető emberi jog. Senki sem akadályozhat meg bennünket abban, hogy' egy ezúttal koherensebb formában a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvényt újra benyújtsunk a parlamentbe, különös tekintettel arra, hogy alkotmányos jogalap is született B Kárpátalja: a magyarság iránti elkötelezettség jegyében FONTOS CÉLOKRÓL A hétvégén Beregváron rendezték meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezeti elnökeinek hagyományos évi konferenciáját, melyen a szövetség száztizenegy alapszervezetének Képviselőin kívül jelen voltak a KMKSZ vezető testületinek tagjai is. November 18. A KMKSZ által vallott és követett összetartó elvek és értékek legfontosabbika a magyar nemzet, ezen belül mindenekelőtt a kárpátaljai magyarság iránti elkötelezettség, hangoztatta beszámolójában Kovács Miklós elnök, hozzátéve, hogy a szövetség nemcsak hirdeti elkötelezettségét a magyar ügy iránt, hanem 1989- es megalakulása óta ennek szellemében cselekszik is, fontosnak tartva a szabályok és törvények mindenkori betartását, a hozzáértést és a szavahihetőséget mint a társadalmi megbecsülés zálogát. Kovács Miidós a KMKSZ mindenkori szövetségesi politikájának alapelveként is annak fontosságát hangsúlyozta - mind az anyaország, mind Ukrajna vonatkozásában -, hogy’ azt a kárpátaljai magyarság érdekei és céljai határozzák meg, óvatosságra intve ugyanakkor annak kapcsán, hogy a különböző politikai erők megkísérelhetik a szervezet erkölcsi tőkéjét a magyarság érdekeivel ellentétes célokra felhasználni, s hangsúlyozva, hogy a KMKSZ legfontosabb fegyvere céljai elérésében mindenkor egysége volt. A választmány értetlenségét fejezi ki, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően az ukrán-magyar kisebbségi kormányközi vegyes bizottság idei ülését megelőzően nem került sor egyeztetésre a kárpátaljai magyar szervezetekkel, s a KMKSZ képviselőjét kirekesztették a bizottság munkájából, valamint hogy az ülésen elfogadott döntéseket máig nem ismertették az érintett kárpátaljai magyarsággal — és ez, mint a testület nyilatkozata fogalmaz, aggasztó a kárpátaljai magyarság jövője szempontjából. FELVIDÉK Magyar elnökjelölt Szlovákiában? Pozsony. A felvidéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) igyekszik önálló jelöltet állítani a jövőre esedékes szlovákiai államfőválasztásra. Az OT döntése értelmében egy öttagú csapat keres megfelelő jelöltet, akit az MKP önállóan indíthatna a köztársasági elnöki választásokon. Ha január végéig nem sikerül az MKP választói és a szlovákság számára is elfogadható személyt találni, nem saját jelölt támogatása mellett is dönthet. Komlósy Zsolt, az MKP OT elnöke elmondta, a testület többsége szerint az MKP- nak önállóan kell elnökjelöltet állítania, azonban az eddig megszólított személyek nem éltek a lehetőséggel. Bugár Béla, az MKP elnöke elmondta, nincsenek államfői ambíciói, szerinte nála megfelelőbb jelöltet is találhatnak. A párt Országos Tanácsa (OT) ugyanakkor szombaton döntött az európai parlamenti választásokon induló jelöltjeivel szemben támasztott követelményekről is. Hivatalosan még eg)’ név sem hangzott el, annyi azonban bizonyos, hogy a majdani jelöltnek bírnia kell az angol nyelvet.
