A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-11-14 / 128. szám

2003. NOVEMBER 14. K ultúra A HÍD 11 I Budapest, a tudomány világfővárosa JÖVŐ NAPJAINK Múlt szombattól kezdve három napig a mi fővárosunk, Budapest, a tudományvilág fővárosa volt. Nagy rang, nagy felelősség. É felelősség oka elsősorban a három napos világtanácskozás témájának helyes kiválasztása volt. A kiválasztás azonban sike­rült: a modem tudományágak összefüggéseinek, s a jövőbeli emberi életre gyakorolt hatásának vizsgálata. Erről nyilatkozott Vizi T. Szilveszter, a kiváló orvostudós, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki máskülönben az 56-os forradalom pé­csi fegyveres egyetemista csapatának volt tagja. — Most rendezünk meg első alkalom­mal e tudományos világfórumot. - mondta az Akadémia elnöke - Az elmúlt évszázad során, főleg az utolsó évtizedben oly mér­tékben fejlődött a világ tudománya, hogy ma már szinte minden ember, család min­den napi életét befolyásolja, de befolyásol­ja a történelmet, a gazdaságot s befolyásol­ja a politikát, - tehát az egész életünket. — A meghívást e budapesti konferenci­ára, s azt hogy Magyarország rendezi meg, az egész világ nagyon jól fogadta. így most egy a Davos-i, s évente megtartott gazdasá­gi világkonferenciához hasonló súlyú, de tudományos világrendezvényt honosítunk meg Pesten. Nem véleden, hogy az erről szóló hír a világsajtóban rögtön úgy jelent meg, hogy „három napig Budapesten lesz a világ tudósainak, politikusainak közéleti személyiségeinek találkozója”. Vagyis há­rom napig Budapestre figyel a világ, mert most itt tudja meg: a közeli illetve távolab­bi jövőben mit is hozhat majd a tudomány, felülmúlva a várakozást is. — Mádl bérenc, a Magyar Köztársaság elnöke és Romano Prodi, az Európai Unió elnöke lesz a fővédnök. Ugyancsak fővéd­nök lesz Macura úr, az UNESCO főigaz­gatója, a nagyon tekintélyes amerikai hölgy, Jaine Luchenko, a Nemzeközi Tu­dományos Társaságok szervezetének elnö­ke. Eljönnek Budapestre Nobel-díjasok, itt lesznek olyan politikusok, mint Freuber asszony, a Lett Köztársaság elnöke, aki a zárónapon mondja el gondolatait arról, ho­gyan érinti Európát a következő egy-két évtizedben tudományos világ hihetetlenül gyors fejlődése. Csak egy nevet mondok még, itt lesz Pesten: Graig Weiner a gén­térkép felfedezője. Büszkén mondhatom, hogy a konferencián a rendszerváltás óta öt miniszterelnökünk közül - sajnos, a nagyszerű történész és politikus Antall Jó­zsef korai tragikus halála következtében hi­ányzik - s Orbán Viktor már az első napon beszédet mond, de ugyancsak beszél dr. Boross Péter, Horn Gyula és Medgyessy Péter. Itt lesz Weinberg professzor, az Amerikai Tudományos Akadémia elnöke, továbbá a Nokia, a Philips, az Ericsson vi­lágcégek elnökhelyettesei és tudományos főigazgatói is. Mindez azt jelenti, hogy nemcsak a tudományos élet és politikai élet képviselteti magát, hanem a gazdaság leg­fontosabb embereit, a multinacionális cé­gek vezetőit is, meghívtuk s a meghívást mindannyian elfogadták. — Van azonban egy alapvető kérdés, mondhatnám alapvető baj: a tudomány a leggyorsabban fejlődik, az emberi erkölcs azonban nem, ha a görögök, rómaiak óta egyáltalán fejlődött. Sőt, az erkölcstelen­ségre például egy tömeggyilkosságra, nem egyszer éppen a tudomány adott lehetősé­geket. A tudomány fejlődése, a technológia fejlődése viszont sokrétű, s mélységi fejlő­dés volt, tehát az olló szétnyílt. A BNAIZION ALAPÍTVÁNY MAGYAR MŰVÉSZ SZÍNHÁZ ebben az évben is megrendezi ^ HANUKA PÁRTIJÁT Meghívott vendégünk DAN OFRY, az izraeli UJ KELET napilap főszerkesztője, a világhírű Herzl-díjas író, aki IZRAEL CSODAFEGYVERF.I címen mutatja be a Zsidó Állam mai profilját. Az előadás után az Amerikában első alkalommal megjelenő EZ VAN magyar nyelvű bulvárlap mutatkozik be, majd zenés-tán­cos kávéházunkban hanuka-fánkot és kávét szolgálunk fel. Szeretettel várjuk 2003. december I4-én, vasárnap délután 3 órakor! További információ és jegyelővétel: Dr. Hámori Péter (212) 725- 1211/224. A jegy ára: $ 20.00 A teljes bevételt a Bnai Zion értelmi fogyatékos gyermekek izraeli otthonának utaljuk át. MAGYAR MŰVÉSZ SZÍNHÁZ 136 East 39th Street New York, NY Nemzetközi Filmszemle Marosvásárhelyen A magyar filmművészet immár fél évszázada benne él a nemzetközi filmművészet vérkeringésében, elsősorban alkotásainak színvonalával, de rendezvényeivel is. Ezút­tal igen jó hír: Marosvásárhelyen nyílt nemzetközi rövidfilm szemle. A világ összesen harminc országának műveit mutatják be. így ebben az er­délyi magyar városban a földgolyó négyszáztizenkét e szemlére kivá­lasztott, jó rövidfilmjét lehet látni. A rendezvényt a marosvásárhelyi kul­túrpalota nagytermében tartják meg. A verseny program a Jött egy busz című, nemrég forgatott, de máris nemzetközi hírű magyar kisfilm be­mutatásával kezdődött. Még egy jó hír: Milanóban múlt vasárnap kezdődött meg a Nemzetközi Mozgókép és Multimédia Vásár. Ezen a magyar filmművészetet Politzer Péter Gránátok című alkotása képviseli. Februárban a legutolsó magyar filmfesztivá­lon ez a rövidfilm a kisjátékfilm kategória rendezői diját nyerte el. (KB) — Nem mindegy, hogy a jövő Magyar­­országán, Európájában, a világban, hogyan kezeljük, hogyan alkalmazzuk a tudomány legújabb eredményeit, amelyek szinte minden nap jelentkeznek. Hiszen ma a gazdaság elsősorban az újításra, az újszerű­ségre, felfedezésekre, az innovatív erőre épít. Minden termékünk a tudomány ered­ménye. Ha most az olvasó felemeli fejét az újságból és körülnéz a szobájában, ott min­den, de minden a tudomány eredménye, még az az üveg pohár is, amely ott áll az asztalon, annak az anyagát az üvegipari módszerek, vagy formatervezése is azt je­lenti, hogy a tudomány minden életmeg­nyilvánulásunkra rányomja jótékony bé­lyegét, s hasznosan befolyásolja azt. — Mindez azonban nem csak hasznos lehet, hanem káros is. Ezért kell a tudo­mánytól beszélni. Nem véletlen, hogy tu­dományellenes hangulat is van a világban, mert az emberek nem képesek befogadni ezt a rendkívül gyors fejlődést. Magyaror­szágon például tíz évvel ezelőtt, még a párt­állam idején nem lehetett egy közönséges vezetékes telefonhoz jutni, ma már viszont szinte minden második embernek mobil telefonja van. Ez a mobiltelefon nemcsak megkönnyíti mindennapi életünket, azon­nalivá teszi kapcsolat teremtésünket, de a személyhez fűződő jogainkba is beleavat­kozhat. Vagy a bankkártya, amivel minde­nütt fizethetünk, ha parkolunk, akkor is. így tulajdonképpen a központi komputer­ben letétbe helyezzük, hogy mikor merre, hol jártunk, mit csináltunk. Ezzel nagyon könnyen megszűnhet a magánéletünk bi­zalmas jellege, mert az egész életünk egy nyitott könyv lesz. Ezekről a jogtudósok se­gítségével kell l)eszélnünk. Avagy mi törté­nik akkor, amikor majd a biológia, az orvos­­tudomány lehetővé teszi, hogy a jelenlegi átlagéletkor, amely például Európában 70- 75-78 év, 87 év legyen? Mi lesz akkor a nyugdíjrendszerrel, a biztosítással? S mi lesz az egész ellátással? Mi lesz a politikai rendszerekkel, hiszen az átlagéletkor emel­kedésével a szociális érzékenység is nő majd? — Nagyon sok mindenről kell tehát be­szélni, mert a világ tudománya révén maga a világ évente sokat változik. Ezért jöttünk most össze Budapesten, hogy elmondjuk véleményünket, s hogy a világ kormányai érezzék, ismerjék a helyzetet, s tudják, mi­lyen feladatokkal kell szembe nézniük — fejezte be nyilatkozatát Vizi E. Szilveszter az MTA elnöke. (ED) Húsz éves a Pál utcai fiák együttes Kiss Bence Híre kelt, hogy a Pál utcai fiúk zenekar búcsúhangversenyt rendez a budapesti Petőfi Csarnokban. Ráadásul éppen az együttes jubileumi évében, vagyis fennál­lásának huszadik évfordulóján hagyná ab­ba a muzsikálást. Mit mondott erre Leskovics Gábor, népszerű nevén Lecsó? — Ünnepelünk, de nem temetünk. Csupán szeretnénk jó hangulatban fel­idézni az elmúlt két évtized legszebb kon­certpillanatait, együtt a közönséggel. Azt hiszem, nem egy rajongónk van már New York-ban is, hiszen sokan kényszerültek ebbe az irdatlan nagy városba anyagi okok miatt. Rájuk is gondoltunk pénteken, va­gyis november 7-én este a koncerten. — Igaz viszont az is, - folytatta Lecsó - hogy ezután csendes pihenőt tartunk, va­gyis bizonytalan ideig nem lépünk szín­padra. Hosszabb ideje már, hogy szeret­nénk szünetet tartani. Hiszen garázszene­karként indultunk, s mindent elértünk, amit egy ilyen együttes elérhet: lemeze­ket, tizedik jubileumot a Budapest Sportcsarnokba... Közben azonban el­tűnt belőlünk a garázszenekarokra jellem­ző úgynevezett garage-feeling, vagyis elér­kezett hozzánk a befutottak sajátos maga­­biztossága. Abban bízom, hogy' e koncert­­szünet előhívja belőlünk a régi lelkességet. —A jubileumi koncerten a Pál utcai fi­úk végigjátszotta e két évtized minden je­lentős nótáját. Feljöttek a régi, a zenekarból már kivált muzsikusok is. Az előadásról hang- és képfelvétel készült. Érdekesség: az Erzsébet téri Gödörben fotókiállításuk nyílott. Végül rangot jelent, hogy az egyik legtekintélyesebb budapesti kulturális in­tézmény, a Francia Intézet CD-t jelentett meg róluk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom