A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-11-07 / 127. szám

2003. NOVEMBER 7. K ultúra A HÍD 11 ■ New York-i koncert, hazai sajtópárbaj AMPUTÁLT DEMJÉN Demjén Ferenc, népszerű nevén Demjén Rózsi legutóbbi New York-i vendégszereplés sorozatát amerikai orvosi javaslatra azonnal meg kellett szakítania, repülőre ülnie, s a Ferihegyre érkezéskor egyenest a Szent Rókus Kórház sebészetére szállították Gyors orvosi vizsgálat után döntés: irány a műtő, hogy azonnal levágják a csúnya állapotban lévő egyik hal lábujját. Ha várnak, esetleg a lábát is amputálni kell. Demjén Rózsi a Blikknek így számolt be az előzményekről:- A közelmúltban egyik cipőm feltörte a lábamat. A seb egyre nagyobb lett, de nem tulajdonítottam neki jelentőséget. Ameri­kába már igen magas lázzal érkeztem, de azt hittem, csak influenzás vagyok, tehát színpadra léphetek. A koncert után, más­nap már tudtam, hogy komoly baj van. Nagyon komoly orvoshoz fordultam, aki azt tanácsolta: azonnal repüljek haza. A fe­rihegyi repülőtérről egyenest a kórházba vittek, mert a sebes lábam már a kétszere­sére duzzadt. Teljesen megfertőződött, rá sem lehetett az ujjamra ismerni. Minden valószínűség szerint a baj összefügg a cu­korbetegségemmel.- Az orvosok azt mondták - folytatta - ha még egy napot várok, fél lábamat am­putálni kell. Valószínűleg az összes idei koncertem elmarad. Egyeden örömöm, hogy november 15-én megjelenik a Hívlak című új nagylemezem. Mindettől függet­lenül a kórházi ágyról szeretettel üdvöz­löm a szinte már állandó New York-i ma­gyar közönségemet, akik között ismerős arcok is voltak, s a jó szervezőket. Mind­­annyiukat nem felejtem, csak a 40 fokos lázzal végig énekelt est fizikai állapotát igyekszem elfeledni. Ez lett tehát a New York-i koncert vége. Csakhogy a betegséget tetőzi egy kelle­­meden másik történet. Két hazai bulvárlap rövid csörtét vívott egymással, miszerint egyik lap csúnyán le­minősítette Demjén Rózsi New York-i szereplését, annak színvonalát: több olyan megállapítást írt le, amelyből esedeg arra lehet következtetni, hogy előadás közben részeg volt. Ez az írás a koncert két hallga­tójától kapott telefontájékoztatás alapján jelent meg - mint írja e lap. A telefonmód­szer viszont gyakran jellemző a konkuren­cia harcra, a fúrásra, avagy például egy új­ság félrevezetésére. A másik lap, a Blikk pedig megvédte Demjént, s megírta beteg­ségét. Ugyanakkor a negatív írást közlő új­ság sem rosszhírű, nem rágalmazásoktól Nemrég zajlottak le a Kassai Magyar Kulturális Napok, amelyet a Szegedi Kortárs Balett előadásával nyitottak meg. Az egész rendezvénysorozatra jellemző volt a szlovák lakos­ság érdeklődése is, hiszen a II. világháború utáni szlovák fa­siszta kitelepítő módszer eredményeként a valaha 74 száza­lékban magyar- s 9 százalékban német lakta Kassán már csak a népesség mintegy 8 százaléka, 10-15 ezer magyar ma­radt. Az szlovák érdeklődés indokolt, hiszen például egész Kelet-Szlovákiában nincs balettegyüttes; Vastapsos sikert aratott Eszenyi Enikő főszereplésével az Eg és nő című pró­zai 1 remutató, s szinte telt kiállítótermet vonzott a kortárs magyar festészet tárlata. A kortárs festészet ugyancsak visz­­szafogott még a szomszédos ország keled felében. Jelképes volt eg)7 kolozsvári (Szilágyi István) és eg)7 pozsonyi (Grendel Lajos) Kossuth-díjas magyar író jelenléte a Kassai Magyar Kulturális Napokon: felmutatta, hogy Trianon el­lenére sem pusztult el a magyar kultúra egysége. (KB) A BNAIZION ALAPÍTVÁNY MAGYAR MŰVÉSZ SZÍNHÁZ ebben az évben is megrendezi ^ HANUKA PÁRTIJÁT Meghívott vendégünk DAN OFRY, az izraeli ÚJ KELET napilap főszerkesztője, a világhírű Herzl-díjas író, aki IZRAEL CSODAFEGYVEREI címen mutatja be a Zsidó Állam mai profilját. Az előadás után az Amerikában első alkalommal megjelenő EZ VAN magyar nyelvű bulvárlap mutatkozik be, majd zenés-tán­cos kávéházunkban hanuka-fánkot és kávét szolgálunk fel. Szeretettel várjuk 2003. december 14-én, vasárnap délután 3 órakor! További információ és jegyelővétel: Dr. Hámori Péter (212) 725- 1211/224. A jegy ára: $ 20.00 A teljes bevételt a Bnai Zion értelmi fogyatékos gyermekek izraeli otthonának utaljuk át. MAGYAR MŰVÉSZ SZÍNHÁZ 136 East 39th Street New York, NY híres lap, nincs teli sajtó­perrel, vagy helyreigazí­­tási eljárással. Sajnos, a lap illetékes vezetőit a hét vége, illetve a halottak napja miatt lapzártáig nem találtuk a szerkesz­tőségben. A történet sajnos nem egyedülálló. Függetle­nül e Demjén koncert­től, a hazulról New Yorkba meghívott ven­dégszereplő művészek olykor tisztességtelenek. Isznak. Például a Vidám Színpad egyik komikus színésze egyszer már részegen érkezett meg New Yorkba, csak a légi utas kísérők­be karolva tudott kiszállni a gépből. Néha "lekenik” a műsort, sőt, azzal nem is lehet mást tenni, mint „lekenni”, mivel a prog­ram és a színész vagy az énekes egyaránt gyenge. Leggyakoribb a közönség hamis, kókler reklámmal történő félrevezetése. Néhány éve több amerikai magyar újság­nak fizették ki annak a hirdetésnek a köz­lését, mi szerint Ma­gyarország „legna­gyobb társulata” jön vendégszerepelni. Ki­derült: a Pa-Dö-Dö ne­vű, kevéssbé igényes komikuslányokat ked­velő közönségréteg előtt népszerű duó, s csupán alkalmi hakni­színészekkel, hakni ze­nészekkel kiegészített köre érkezett a világvá­rosba. Csúnya, tisztesség­telen esetekről és azok bizonyítékairól is tu­dunk. így mind az amerikai, mind a ma­gyar adó- és más pénzügyi szabályok meg­sértéséről. A hazai szórakoztatás, hazai kul­túra után vágyó New York-i közönséget mindezek megalázzák, közben rontják a tisztességes, rangos művészek hímevét is. Ezért később feltárjuk az ilyen eseménye­ket és a hátterükbe húzódó szabálytalansá­gokat, etikátlanságokat. ED 1315 NAP. Antall József naplója (Marinovich Endre) Napló? Gazdagabb. Életrajz? Több. Politikai elmélkedés? Az is. A rendszerváltás utáni első, szabadon választott miniszterelnök, Antall József tragikusan korai halálának tizedik évfordulója alkalmától egykori kabinetfőnöke, Marinovich Endre közgazdász írta ezt a naplókötetet, melynek megjelenése az Éghajlat Kiadót dicséri. A majd másfél évtizede gazdaggá lett politikai irodalomtól rég hiányzott e karizmatikus egyéniség, s a legtisztább értelemben úriember harcának bővebb felrajzolása. Mert ezúttal mindegy, hogy pártja az MDF sajnálatos módon kettévált, majd összezsugorodott, ő maga egye­dül is képes volt megalkotni, kifejezni s utólag is hitelesíteni egy politikát. Ez a könyv bizonyítja erényeit: higgadtságát, megfontoltságát, tisztességét, törté­nelmi szélességű látószögét. E látó­szög ívében fogant a KGST és a Varsói Szerződés megszűnésének Antall Józseftől származó első szor­galmazása, avagy7 az EU felé tett első magyar lépések. A látószög haszná­ról csak egy példa: a nemzetközi po­litika sok erős emberét megelőzve, legelsőként hívta fel, s bíztatta Borisz Jelcint, a kommunizmus talán legha­tékonyabb orosz ellenfelét, amikor fegyveres erőktől körülzárva bizony­talanná vált az ő és Oroszország sorsa. Az eredményt olvashatjuk e kötetben: Jelcin el­jött a magyar parlamentbe, s oroszosán dörgő hangon zúgta el: „ 1956 tragédiája a szov­jet rendszer lemoshatadan szégyenfoltja marad örökké!... Keserű beismerni, hogy a Kreml akkori vezetőinek parancsára a tragikus eseményekbe az orosz katonákat is bele­rángatták.” Majd elment és fejet hajtott az 56-os mártírok emlékművei előtt. A briliáns politikus Antall József Borisz Jelcinnel világosíttatta meg a történelmi tudatot, s íratta át a történelem könyveket. Egy külpolitikai intimitás: a Bush és Clinton közötti választási harc vége előtt a mi­niszterelnöki kabinetiroda mindenre számított. Mindkét fél győzelmére udvariasan fel­készülve három előre megírt levelet küldött a miniszterelnöki kabinetiroda a washing­toni magyar nagykövetnek, egyelőre szigorúan a páncélszekrénybe. Majd amikor Clin­ton győzött, továbbították a neki szóló gratulációt, a Bushnak az elnöki korszakát érté­kelő méltatást, és bezúzták a harmadikat. Ilyen volt az okos Antall József. Az okosság azonban sosem váltott át tisztességtelenségbe. Antall igazi úr maradt: rendkívül intelligens és egészen fedhetetlen. Mindezt azonban ellenfelei nem hálálták meg, hiszen a hála nem politikai kategória. Marinovich Endre szép és megdöbbentő so­raiból kitűnik: a moszkvai rádió előbb mondta be a bolsevik szívnek oly jól eső halálhír­ét, mint a magyar rádió vagy a Magyar Televízió, ám Antall József úriember volt, e megbocsátás ellentételeképpen halálhíre helyett Donald kacsa hülyéskedett a képer­nyőn. íme, eg)7 igazi úriember sorsa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom