A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-11-07 / 127. szám
6 A HÍD Kárpát - medence 2003. NOVEMBER 7. R öviden Kolozsvári értelem Erdély. A kolozsvári Babes-Bolvai Tudományegyetem (BBTE) közleményben tiltakozik a magyar karok ügyének “politikai síkra terelése” ellen. A BBTE vezetősége szerint az oktatási minisztérium mindmáig nem tett eleget azoknak a követelményeknek, amelyeket az egyetem a két magyar kar létrehozásával kapcsolatban a kormánnyal szemben támasztott. Az egyetem sajtóirodája által kiadott közlemény pontokba szedve sorolja fel azokat az okokat, amelyek miatt magvalósíthatatlannak vélik a karok létrehozását. Többek között, hogy nem született meg az egyetem multikulturális struktúráját törvényesítő rendelet, illetve törvény, a szaktárca nem vállalta a magyar karok létrehozásának jogi és anyagi felelőségét, nem történt meg a felsőoktatási rendszer szükséges reformja. A sajtóközlemény szerint az egyetem karainak etnikai alapon történő újrafelosztása tulajdonképpen azt a törekvést rejti, hogy a meglevő 14 fakultás működése ellehetetlenüljön. Az egyetemi oktatók elsöprő többsége elutasítja a meglevő szerkezet szétzúzására irányuló törekvéseket, ellenzi a szeparációs törekv éseket - tartalmazza az állásfoglalás. Nyolcadik Magyar Dalverseny Kárpátalja. Immár 8. alkalommal rendezték meg a Kárpátaljai Magyar Dalversenyt Beregszászban. A jelentkezők egyházi ének, népdal, valamint mai dal kategóriákban mérhették össze tudásukat. Az elődöntőkből kategóriánkét tíz-tíz versenyző jutott tovább. A Beregszászi Művelődési Házban megrendezett döntőn a zsűrit olyan neves szakemberek alkották, mint Németh Zoltán, az Apostol együttes tagja, Homonyik Sándor előadóművész, Zalup Péter, a Pannon rádió zenei főszerkesztője, Imre József, a beregszászi művelődési, ifjúsági és sportosztály vezetője. A zsűri elnöke Zsupán József, Beregszász polgármestere volt. ÖSSZEÍRTÁK AZ ELHAGYOTT HÁZAKAT Vajdaság. Az apatini községben összeírták az elhagyott házakat, azokat, amelyeket a tulajdonosok el szeretnének adni. Mintegy' 50 házról van szó. A községi végrehajtó bizottság javaslatot tett, hogy' a menekültek, üldözöttek számára nyilvános pályázatot írjanak ki házak vásárlására kölcsönök útján. Mérlegelik a bankok javaslatait is kedvező kölcsönök odaítélésére. A községhez tartozó Szilágyának 1400 lakosa van, ebből 400 fő 60 évnél idősebb. A falut százhuszan a statisztika elkészítése után hagyták el. A legutóbbi 10 évben 50 fiatal, kétgyerekes házaspár Kanadában telepedett le, többen Csehországba, Szlovákiába és más európai országba mentek. A menekültek száma a faluban 420, ennek ellenére még mindig sok az elhagyott ház,. Egy elfogadható ház ára megegyezik egy7 új Yugo árával, vásárló azonban ígyr sincs. A falu szerény lehetőséget nyújt az elhelyezkedésre. Arról nem szólva, hogy az egyetemet végzettek itt nemigen találják meg számításukat. Valamivel jobb a helyzet Bácskertesen, de itt is sok az elöregedett háztartás. A falunak 2400 lakosa van, hatszázan 60 évnél idősebbek. Általában a fiatalok vándorolnak el. A községből itt vállalják a legtöbben a földművelést. Jelenleg hozzávetőlegesen 10 házat árulnak 5—10 ezer euróéért. Felvidék: a zeherjei templom kálváriája ROMOS VIDÉKEK Zeherje. Közel két hónappal a zeherjei református templom tornyának ledőlte után még mindig több tíz köbméter omlaaék van a község templomdombján. Az elöregedett, kis lélekszámú helyi református gyülekezet nem képes saját erőből eltakarítani a romokat. A felvidéki Gömörben az utazó szomorúan látja, hogyan pusztulnak az egykor magyarlakta falvak, lélek nélkül maradnak a templomok, gondos kezek és főként pénz híján romlásnak indulnak Isten házai. November 4. A község polgármestere szerint elképzelhető, hogy nem tudják majd a megszabott határidőn belül elvégezni a munkálatokat, mert egyelőre nincs pénz. Becslések szerint a ledőlt toronyból származó hulladék szakszerű eltakarításához legalább százezer koronára lenne szükség. „Valójában nem is a romokkal van baj, inkább amiatt aggódunk, hogy a templomhajó állapota is tovább romlik, és nem lehet megmenteni az épületet. A templom a falu dísze volt, a sajnálatosan elöregedett gyülekezet önerőből és külső segítség nélkül biztosan nem képes már ekkora feladatra. Tudom, az egyháznak sincs pénze, éppen ezért most azon dolgozunk, hogy minden lehetséges támogatási forrást megkeressünk ” - nyilatkozta az elöljáróság. B. Kovács István, a rimaszombati református tudományos gyűjtemény igazgatója elmondta: A November 4. A héten kezdi Maros megyei helyszíni vizsgálatát a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómia-plakátok miatt meghurcolt vezetőinek ügyében az Országos Diszkriminációellenes Tanács. Asztalos Csaba, a tanács vezetőtestületének magyar tagja a Krónikának elmondta, őt nevezték ki a plakátügyben vizsgálódó bizottság élére. Megjegyezte, már ma délután Marosvásárhelyre utaznak, hogy a kétnaposra tervezett kiszállásuk során átvizsgálják a plakátok terjesztőitől vett rendőrségi nyilatkozatokat, az ügyészségi kihallgatási jegyzőkönyveket, és meghallgassák a Székely Nemzeti Tanács valamennyi bekísért tagját. Asztalos Csaba úgy vélte, nem használ a vizsgálódásuknak az SZNT megalakulása óta kialakult politikainyilatkozat-háború. Megpróbálnak azonban eltekinteni az ügy politikai jellegétől, és csak azt vizsgálják, hogy7 a hatóságok megsértették-e a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság alkotmányos jogát. „Ezeknek a jogoknak a biztosítása része az esélyegyenlőségnek, így bármilyen hátrányos megkülönböztetés esetén a hatáskörünkbe tartozik a közbelépés” - jelentette ki az diszkriminációellenes tanács tagja. Hozzátette, a tanács eddigi működése során a romaellenes megnyilatkozásairól elhíresült Prahova megyei tanácselnökre rótta ki a legmagasabb bírságot. E bírság összege 20 millió lej volt. A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezőit október 9-én kísérték be a rendőrségre, és faggatták több órán át azt követően, hogy a székelyföldi autonómiát hirdető plakátokat szállítottak vagy7 ragasztottak ki Maros és Hargita megyei településeken. Néhány nappal később Dán Petru marosvásárhelyi táblabírósági főügyész a sajtónak kijelentette, Fodor Imrét, Tőkés Andrást, Andrássy Árpádot és társaikat az alkotmányos rend megbontásával gyanúsítják, és öttől 15 évig terjedő börtönbüntetés róható ki ellenük. A főügyész a Krónikában október 21-én közölt interjúban tagadta korábbi kijelentéseit. Gabriel Andreescu, a Romániai Helsinki Bizottság elnöke közleményben jelentette ki, a modem Romániában első ízben támadták meg a szabad egyesülés jogát. Úgy vélte, etnikai diszkrimináció történt, amely ellen a diszkriminációellenes tanácsnak saját hatáskörben kell vizsgálatot indítania. egész templomnak a padlózata gótikus idomtéglákkal van kirakva, és a világháborúban elesett hősöknek emelt emléktábla alatt, amelyek a hívők kimentettek a templomból, középkori gótikus falképeknek a csekély maradványai kerültek elő. Okkal feltételezhetjük, hogy az Európa szerte ismert gömöri gótikus templomokhoz hasonlóam a zeherjei is ki volt festve. Hogy hogyan, azt majd egy jövendő kutatás tudná feltárni. A templom állapota évek óta romlik. Kovács István elmondta: a eredendő ok nyilvánvalóan a II. világháborút követő évek, a magyar üldözések időszaka, amikor Zeherje azon magyar falvak közé tartozott, ahonnan a magyarságot, annak is a tehetősebb részét kitelepítették és helyükbe Magyarországról, szlovák falvakból telepítettek lakosságot. Akik sem nemzeti szempontból, sem felekezeti szempontból igazán nem éreztek sorsközösséget ezzel a templommal. Az ötvenes évek elején, miután a kommunista hatalomátvétel megtörtént, jött a szövetkezetesítés. Jött a közigazgatási átszervezés. Gömöri településstruktúrának a megbomlása. A lakosság elvándorlása, átrétegződése, a vegyes házasságok, a demográfiai helyzet változása. Tehát a csökkenő szaporulat. Ezek együtt okozták azt az állapotot, hogy miközben még a hatvanas évek elején a zeherjei reformátusok száma meghaladta a százat, mára ez a szám tucatnyira apadt, és ez a gyülekezet mára szórványgyülekezetté vált — képtelen önerőből fenntartani nemcsak most, hanem már hosszú évek óta... KÁRPÁTALJA 500 bringa iskolásoknak November 2. A Magy ar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) “Kerékpárt Kárpátaljának” elnevezéssel jótékonysági akciót hirdetett, melynek célja kerékpárhoz juttatni a kárpátaljai iskolásokat. Szeptember 1-jén 33 tiszaújlaki iskolás már átvehetett egyegy modern kerékpárt az akció jóvoltából. A hivatalos engedélyek beszerzését követően október 27-én újabb szállítmánvt vett át az akció kárpátaljai koordinálásával megbízott Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség. “Ezúttal 532 kerékpárt szállított Kárpátaljára négy kamion. A bicikliket a szeretetszolgálat Magyarországon gyűjtötte össze. Felajánlások továbbra is érkeznek hozzánk, így az akció a jövőben folytatódik. Előreláthatólag még három hasonló szállítmány érkezik majd Kárpátaljára” - nyilatkozta kérdésünkre Soós Károly, az MMSZ határon túli részlegének vezetője. A most érkezett bringákat beregszászi és Beregszász környéki, valamint felső-Tisza-vidéki középiskolások kapják. zeherjei templom egy gótikus templom, a XIV században bizonyára már megépült, aztán néhány alkalommal átépítették. Az H Erdély: etnikai diszkrimináció volt a plakátügy FÜGGESSZTENEK Három héttel ezelőtt a frissen alakult Székely Nemzeti Tanács pár tagját azon kapták rajta, hogy székelyföldi autonómiát hirdetőplakátokat szállítottak vagy ragasztottak ki Maros és Hargita megyei településeken. A politikai szinten is nagy port kavart ügyben a plakátragasztókat meghurcolták, ami a magyarok szerint etnikai diszriminációnak tekinthető. Az eset felülvizsgálására a Diszkriminációellenes Tanács vizsgálatot indított.
