A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-10-31 / 126. szám

12 A HÍD TUDOMÁNY 2003. OKTÓBER 31. / Oriásrobbanások rázták meg a Napot FÉNYES UTAKON A Földet pénteken elérő koronaanyag-kilökődés kisebb zavarokat okozott a repülőgépek kommunikációs rendszerében és a műholdas telefonokban, de nagyobb problémák egyelőre nem léptek pöl. A hét elején újabb gázfelhők érik el bolygónk A csillagászok szerint a napviharok megzavarhatják a műholdas kommunikációs rendszereket és veszélyt jelenthetnek a földi áramhálózatokra is. Röviden Kína 200 millió eurót SZÁN A GALILEORA Október 28. Kína 200 millió euróval be­száll az európai navigációs rendszer, a Galileo kiépítésébe. Az erről szóló megálla­podást csütörtökön, a pekingi EU-kínai csúcson írják alá. Az európai delegáció ve­zetője, Klaus Ebermann újságíróknak nyi­latkozva jelentősnek nevezte Kína támoga­tását. Az egynapos találkozón részt vesz az EU elnöki tisztét betöltő Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke és Javier Solana külügyi főbiztos. A civil irányítású európai Galileo 2008-tól az amerikai GPS-nek kí­ván versenytársa lenni. A teljes rendszer kiépítésének költségeit 3,5 milliárd euróra becsülik. A 30 műholdat használó Galileo a Föld bármely pontján képes lesz a hely­meghatározásra, az ígéretek szerint a GPS- nél nagyobb pontossággal. Internetes nyomozórendszert INDÍTOTT AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG Október 27. Új szerepkörben, internetes nyomozóként jelentkezik az Európai Bizott­ság, amelynek Közös Kutatóközpontja (JRC) egységesen használható módszertant és eszköztárat fejlesztett ki az elektronikus bűncselekmények felderítésére. A világháló lehetőségeit kihasználó számítógépes bűnö­zés első számú célpontjai a vállalatok, de az állami intézmények és a magánfelhasználók ugyanilyen sebezhetőek, állapította meg Philippe Busquin, a bizottság kutatási kér­désekért felelős tagja. Emlékeztetett arra, a legutóbbi időkben is elektronikus levelező­­rendszerek millióit bénították meg gyorsan terjedő vírusok. A JRC által kifejlesztett eszköztár a számítógépes bűncselekmények nyomainak azonosítására, rögzítésére, egy­máshoz illesztésére és bemutatására ad lehe­tőséget. Pontosan megállapíthatóvá teszi, mi történik az ilyen bűncselekmények elköve­tésekor vagy akár egyetlen elektronikus ügylet lebonyolítása közben. Bélyegméretű mobilt FEJLESZT A MOTOROLA Október 27. Szerdán mutatta be új terveit az amerikai Motorola, amelyek révén két éven belül lehetőség nyílik bélyeg nagysá­gú mobiltelefon-készülékek gyártására is. A CBSMarketVVatch tudósítása szerint a “Mobile Extreme Convergence" néven fu­tó terv révén kisebb, jobb energia-haté­konyságú, könnyebb eszközöket lehet majd gyártani, amelyeket más készülékek­be, például MP3-lejátszókba, digitális ka­merákba lehet beépíteni, gyakorlatilag mo­biltelefonná fejlesztve azokat. A gyártók je­lenleg is próbálkoznak a mobiltelefon és más funkciók házasításával, de inkább a te­lefonokba építenek kiegészítő eszközöket, mint például MP3-lejátszót, kamerát. Netról tölt le zenét a Hm Október 25. Négy japán szórakoztatóelekt­ronikai nagyvállalat közösen fejleszt olvan hifiberendezést, amely számítógép közbe­iktatása nélkül képes az internetről zenéket letölteni és lejátszani. A Sony, a Sharp, a Pioneer és a Kenwood kedden mutatta be az új berendezés prototípusait, melyeket várhatóan jövőre kezdenek árusítani Japán­ban. Egyelőre nem tervezik a készülék kül­földi terjesztését. Október 27. Pénteken egy koronaanyag-kilökődés­­ből (Coronal Mass Ejection, CME) szár­mazó szuperforró gázfelhő érte el a Föld felső légrétegeit, mely kisebb zavarokat okozott a repülőgépek kommunikációs rendszerében és a műholdas telefonokban, nek, és pontosan a Föld felé van fordulva. A napfoltból szerdán törtek elő a szuperforró gázok, közölte az amerikai oceanográfiai és légköri felügyelet (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA). A CME-gázok általában kettő-négy nap alatt érik el a Földet, de érkezésüket pontosan még a csillagászok sem tudják megjósolni. A pénteki felhők például órákkal korábban értek ide a jósoltnál. Időközben egy másik hatalmas napfolt is kép­ződött, mely két kitörést is produkált, a legutóbbit vasárnap. Ezek a gázfel­hők a hét elején érhetik el a bolygónkat. A csilla­gászok szerint ez a 486- os számú napfolt is las­san a Föld felé fordul, és a kettő együtt további vi­haros űridőjárást okozhat a következő he­tekben. “A csillagászok nem is emlékeznek arra, hogy mikor jelent meg utoljára két Ju­­piter-méretű folt egyszerre a Napon” - írja a NASA weboldala, a Spaceweather.com. A napfoltok relatíve hűvösebb területek a Nap felszínén, ahol mágneses energia tör föl, gyakran a napkitöréseket megelőzően. vagy teljesen leállítja életműködésüket. Ma­gyarán szólva: élnek, de minek? A helyes egyensúlyt a csoportnak úgy sikerült előállítania, hogy eltávolították a férgek szaporítószerveit, valamint manipulálták egyes hor­montermelésért felelős génjeiket, mint pl. az inzu­lin termelődésében szere­pet játszó génsort. A be­avatkozás sikerességét jelzi, hogy az ádagosan húsz napot élő férgek át­lagéletkorát 114 napra sikerült kiterjeszteni­ük, és csak a férgek mintegy 15%-a pusztult el kilencven napos kora előtt. Ez már más A második napfolt először csütörtökön produkált koronaanyag-kilökődést, de ek­kor még nem fordult teljesen felénk. A má­sodik, vasárnapi CME már a Föld felé irá­nyult, várhatóan hétfő este éri el a bolygót. A jelenség méreteit egyelőre nem lehet megjósolni. Hasonló jelenségek korábban is okoztak problémákat a műholdas kom­munikációban. 1997-ben az AT&T Telestar 401 műholdját iktatta ki egy nap­vihar, 1998 májusában a PanAmSat Galaxy rV-ese ment tönkre. Ez a műhold többek között pénzkiadó automaták és repülőgé­pek kommunikációjáért volt felelős. 2000 júliusában számos műhold vált időszako­san elérhetetlenné, másoknak pedig navigá­ciós problémáik adódtak. Emiatt megeshet, hogy a műholdak üzemeltetői egy időre ki­kapcsolják a szerkezeteket, hogy így csök­kentsék a károsodás esélyét. Még a mobiltelefonok is megzavarod­hatnak napviharok idején, illetve prob­lémák léphetnek fel az energiaellátásban is. 1989-ben egy napvihar miatt lekap­csolódtak a biztosítékok a kanadai Hydro-Québec erőműben, emiatt teljes Québec áram nélkül maradt kilenc órán keresztül. A probléma majdnem átter­jedt Amerikába is. kutatócsoportoknak is sikerült, de ebben a speciális esetben a férgek “életminőségére” nagy gondot fordítot­tak. Más esetekben az állatok magas korban gyakran viselkedtek “ietargikusan”, ami az anyagcseréjük drasztikus redukáló­dására vezethető visz­­sza. Ellenben a most elvégzett kísérlet fér­gei még születésük után 144 nappal is vígan tekergőztek a kamerák előtt. Emberekre vo­natkoztatva ez nem kevesebb, mint ötszáz éves életkort jelent. írta a Space.com. Nagyobb problémákról nem érkezett jelentés, bár a vihar alatt né­hány utasszállító gépnek át kellett váltania más műholdas csatornákra. Ez a kilökődés a 484-es számú napfolt­ból származott. Ez a folt az elmúlt napok­ban folyamatosan növekedett, most körül­belül akkora az átmérője, mint a Jupiter­ül Sokszorosára növelték egy laposféregfaj élettartamát SZABÁLYOZOTT LÉT Ha a férgeknek lenne nyugdíjbiztosítója, most meredeken zuhannának a részvényá a tőzsdén: kutatóknak sikerült néhány egyszerű beavatkozással a hatszorosára növelni egy laposféregfaj egyedeinek élettartamát. Október 25. A magas életkor alig befolyásolta a fér­gek aktivitását és egészségi állapotát, mint az a Science magazinban megjelent cikkben olvasható. Ez a kísérletsorozat az eddigi leg­sikeresebb próbálkozás az élettartam növe­lésére, amit bármilyen organizmusnál sike­rült végrehajtani. A Caenorhabditis elegáns fajhoz tartozó férgek vizsgálata népszerű az öregedéskuta­tók szemében, ugyanis a férgek öregedését hasonló folyamatok szabályozzák, mint az emlősökét, az evolúciós távolság ellenére ezért jól alkalmazhatóak az ilyen fajokon tesztelt eljárások. Tavaly a sejtelhalás kuta­tásának terén elért eredményeiért egy fé­regkutató kapta az orvosi Nobel-díjat. Ettől Cynthia Kenyon és csoportja a San Fransisco-i Egyetem munkatársai még messze vannak, de a férgeiknek remekül megy. Hatékony, bár brutális beavatkozá­sokkal sikerült a férgek életkorát úgy meg­hosszabbítani, hogy az aktivitásuk ne csök­kenjen. Ugyanis ha a beavatkozás csökken­ti az aktivitást, a férgek egyfajta nyugalmi, vegetáló állapotba kerülnek, ami lelassítja, HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK Minden szombaton délután 5-től 6-ig a WNSW 1430 AM állomáson Hírek - magyar zene - hazai sport politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apatini Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021, T: 212-570-6441

Next

/
Oldalképek
Tartalom