A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-10-31 / 126. szám
KÁRPÁT - MEDENCE B Az Unió közeledtével változni fog minden A MAGYAR VÍZUM Hétfőtől Kárpátalján benyújthatók a magyar vízum iránti kérelmek. Mint ismeretes, Magyarország és Ukrajna között 2003. november elsejével lép életbe a vízum-megállapodás, melynek értelmében hat áront úliak kizárólag "vízumos” útlevéllel utazhatnak Magyarországra. 6 A HÍD Röviden Megakalulta Székely Nemzeti Tanács Erdély. Az autonómia lejáratásának tekinti a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulását Markó Béla. A szövetségi elnök szerint az RMDSZ küzd az autonómiáért. A Kovászna megyei demokraták és liberálisok ügyészségi kivizsgálást kérnek, a Nagy-Románia Párt (PRM) feljelentést akar tenni az SZNT kezdeményezői ellen. Senki sem sajátíthatja ki az autonómia eszméjét, hiszen az mindannyiunk közös célja, lejáratni viszont le lehet a sepsiszentgyörgyihez hasonló kezdeményezésekkel. Mindezt Markó Béla jelentette ki tegnap annak kapcsán, hogy vasárnap közel négyszáz küldött és meghívott Sepsiszentgyörgyön megalakította a székelyföldi területi autonómia elnyerését tervező SZNT, amelynek elnökévé Csapó József volt RMDSZ-es szenátort választották. Kapuavatás Kárpátalja. Kettéfűrészelt székely kaput avattak a Nagyszelmenc és Kisszelmenc között húzódó ukrán-szlovák országhatár két oldalán a múlt hét végén. "Két Szelmencnek kapuszámya falvainkat egybezárja; Adjon Isten békességgel, tartson egybe reménységgel" - olvasható az erdélyi fafaragók által kimunkált csonka kapuszárnyakon, melyek a hatvan éve kettészakított község szenvedését, egybetartozását szimbolizálják. Tartalmas kezdés Vajdaság. A kettős állampolgárságról kezdődtek szakértői tárgyalások tegnap Budapesten a magyar Külügyminisztérium és a vajdasági magyar pártok szakértői között. Miavecz Béla, a vajdasági szakértői csoport alelnöke lapunknak nyilatkozva elmondta: az anyaország külügyminisztériumának jogi szakértőivel folytatott megbeszélés kezdete korrekt és tartalmas volt. Hozzáfűzte, hogyr november derekán újra találkoznak, s akkor várhatóan a két fél álláspontja közelebb kerül majd egymáshoz. Miavecz kifejtette még, szakmai szempontból nem volt nagy különbség a tárgyaló felek nézetei között, szerinte azonban hátravan még a kérdés politikai felmérése. Szó volt arról is, hogy Magyarországnak és Szerbia és Montenegrónak esetleg bilaterális egyezményt kell kötnie még mielőtt a kettős állampolgárságról végleges döntés születne. A vajdasági szakértői csoport viszont nem részesít előnyben egy esetleges ilyen dokumentumot. Vissza a gyökerekhez! Felvidék. Negyvenöt évi elbitorlás után Rimaszombatban úgy lehetett megünnepelni az Egyesült Protestáns Gimnázium megalakulásának 150. évfordulóját, hogy az ősi iskola ismét a református egyházé, és ismét kereszty én szellemben folyik az oktatás a régi falak között. Október 27. Hétfő óta hosszú sorok kígyóznak a magyar külképviselet ungvári és beregszászi ügyfélfogadó irodái előtt, s a jelekből ítélve “a helyzet fokozódni fog”. Az első napok tapasztalatai azt mutatják, hogy a legtöbben egy évre szóló, többszöri beutazásra feljogosító vízumot igényelnek. Ugyanakkor a megbízható következtetések levonásához nyilvánvalóan hosszabb időre van szükség, hiszen eddig elsősorban azok keresték fel a konzulátusokat, akik munkájukkal, megélhetésükkel, sürgős ügyeikkel kapcsolatban kívánnak az anyaországba utazni, míg az elsősorban rokoni kapcsolataikat ápolni kívánók jelentkezésére csak a későbbiekben számítanak. A munkavállalási, tanulmányi, gyógykezelési vízumot igénylők számítsanak sorbaállásra, a szokásosnál hosszabb ügyintézésre, mivel esetükben - legalábbis Beregszászban - még nincs megoldva kielégítően az elkülönített ügyintézés. “A kezdetben várható tumultus elkerülése érdekében mindenlát arra kérünk, hogy az első két-három hétben csak azok folyamodjanak vízumért, akik november első felében szeremének Magyarországra utazni” - mondta Szabó Ottó főkonzul, a Magyar Köztársaság Ungvári Magyar Főkonzulátusa által múlt csütörtökön tartott sajtókonferencián. A kérelem beadásától számítva lehetőleg öt napon belül ki kell adni a vízumot, az ügyfélfogadó irodákban azonban egyszerre csak annyi vízumkérelmet fogadnak, ahányat képesek feldolgozni. Az első napokban ez alig néhány száz volt, azaz valamivel kevesebb, mint ahányan vízumért jelentkeztek. A helyzetet bonyolítja, hogy számos, a vízumigényléssel, illetve az ukrán állampolgárok magyarországi beutazásával és ott-tartózkodásával kapcsolatos kérdésre még csak az elkövetkező napokban várható majd kielégítő válasz. 2003. OKTÓBER 31. Az “egyszerűsített” vízumkérelmező kérdőív például rákérdez a “meghívó természetes személy vagy jogi személy” nevére, címére, a kérelmező magyarországi szálláshelyére, továbbá arra, hogy ki biztosítja a kérelmező megélhetését magyarországi tartózkodása idején. Sajtókérdésre elhangzott, hogy a vízumkérelem benyújtásakor nincs szükség meghívólevélre, a kérdőív erre vonatkozó rubrikáit csak abban az esetben kell kitölteni, ha van természetes vagy jogi személytől kapott meghívó. Ugyanakkor információink szerint más elbírálás alá esnek a meghívóval rendelkezők, mint az a nélkül vízumot igénylők, ami elsősorban a számukra kiadandó vízum típusában tükröződik majd. Jó hír viszont, hogy nem feltédenül szükséges az ügyfélfogadó irodáknál sorba állni a vízumigényléshez szükséges űrlapokért, mivel elfogadják azok fénymásolatait is. A beutazási feltételekre vonatkozóan Szabó Ottó főkonzul úgy tájékoztatott, hogy a jelenleg érvényben lévő feltételek terén egyelőre nincs változás, tehát alapesetben jelenleg napi 1000 Ft-ot kell felmutatni a Magyarországra utazóknak a határon; véleményünk szerint mindenekelőtt azoknak, akik vízumigényléskor nem tudták utazásuk célját valamiféle dokumentummal alátámasztani. Úgy tűnik tehát, hogy bár meghívóra nincs szükség a vízumigényléshez, mégiscsak jobban jár, aki rendelkezik ilyennel. Felvidék Nyomul az e-vote Október 28. Kassán tanárok, diákok, informatikai szakemberek és megyei vezetők várták feszülten annak az internetes szavazásnak az eredményét, amely egy új elektronikus rendszert volt hivatott tesztelni. Az e-vote nevű kezdeményezést 122 ezer euróval támogatta az Európai Bizottság, és a rendszert terhelendő Kassa megye Itat középiskolájának 1671 diákja válaszolt egyazon időpontban az interneten keresztül érkező kérdésekre. A kísérlettel a kassaiak két legyet ütöttek egyr csapásra: megtudhatták, hogyan képzelik el a tizenévesek saját jövőjüket az Európai Unión belül, illetve kipróbálhatták azt a számítógépes szavazó-szoftvert, amelyet a kontinens több országában már használnak a parlamenti és önkormányzati választások alkalmával. A diákok egyebek mellett értékelhették tanáraik munkáját, jelezhették a felsőfokú tanintézményekkel szembeni elvárásaikat, valamint névtelenségbe burkolózva azt is elárulhatták, hogy idehaza vagy külföldön képzelik-e el további pályafutásukat. Rudolf Bauer, a megyei önkormányzat elnöke az eredményt látva meglepetten állapította meg, hogy' míg a kassai gimnazisták 57 százaléka optimista saját boldogulásával kapcsolatban, a nagymihályi diákoknak csupán 44 százaléka látja rózsásan a jövőt Szerinte ez azt igazolja, hogy a leszakadt régiókban a legfiatalabbak is kilátástalannak érzik sorsukat. Külföldi továbbtanulásra is főleg a kassai tizenévesek látnak lehetőséget. ___I__I_____I___I_________________ Erdély Az otthoniét ajándéka Vajon mi szükséges ahhoz, hogy egy oktatáspolitikai, nemzetpolitikai, de mégiscsak politikai előadáson a hallgatóság egyszer csak elfeledkezzék önmagáról, és szinte lélegzet-visszafojtva figyelje az előadót? Mi kell ahhoz, hogy a teremben, ahol talán ezren is lehetnek, senkit se fogjon el a köhögés, senkit ne szorítson a cipő. Ez történt tudniillik Mádl Ferenc köztársasági elnöknek a kolozsvári magyar színházban tartott előadásán. A hallgatóság olyan mértékben volt vevő az államfő szavaira, hogy azt a padsorokban ülő színészek is okkal irigyelhették volna, ha függetlenedni tudnak a - minden bizonnyal őket is elragadó - hangulattól. A hangulat pedig azért volt nehezen megmagyarázható, mert Mádl Ferenc köztársasági elnököt korábban nem ismertük karizmatikus vezetőnek, szenvedélyes szónoknak. Ezen kvalitásait a mostani beszéde sem villantotta meg. Talán azáltal hatott mégis, hogy hiteles volt. Őszintén kifejezésre juttatta megrendültségét, örömét, aggodalmát. Azokat az érzéseket, amelyek olykor a szavak mértani rendjét is megbontják a beszédben. A szavak tartalmába csomagolt üzenetek mellett minden bizonnyal e szavak fölötti üzenetekkel érte el, hogy a közönséget is átlengje az összetartozás tudata. Mert talán ez a célja a magánlátogatásnak: megerősíteni a hitet, az összetartozás tudatát az erdélyi magyarságban, megszilárdítani a szülőföldhöz való ragaszkodást. Annak a tudatát, hogy itthon vagyunk Erdélyben. Itthon vagyunk akkor is, ha csak kis mértékben sikerül beleszólni sorsunk alakulásába: a szabályokat mások szabják. Talán nem véletlen, hogy a magyar államfő látogatásának valamennyi helyszínén városnéző sétát is iktattatott a programjába. E sétáknak ugyanis nemcsak az az üzenetük, hogy a köztársasági elnök szeretne látványokban gyönyörködni. Azt is üzenik egyben, hogy otthonosan mozog az erdélyi utcákon. Hogy nincs benne félelem. Még akkor sincs, ha tudja, csak a kormányőrség sorfalai között sétálhat, és nemcsak biztonsága megóvása céljával figyelik lépéseit. Mádl Ferenc többször is megemlítette vendéglátóinak, fontosnak tartaná a határon túli magyaroknak juttatott támogatások növelését. Pénzt azonban nem hozhatott, hiszen Magyarországon szimbolikus szerepet biztosít az államfőnek az alkotmány. A lelkiekben, a szellemiekben átnyújtott ajándék azonban talán ennél is fontosabb volt. (Gazda Árpád)
