A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-10-31 / 126. szám
f FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2003. OKTÓBER 31. 3. ÉVFOLYAM 126. SZÁM V'PA.I/ 44. HÉT Keresd bővített, Észak-amerikai ESEMÉNY-naptárunkat a 24^25 °k^°n' VIZUMLOTTO! www.dvlottery.state.gov A honlap szombaton indul! Részletek a 14-15. oldalon Magyarellenes román belügy Október 29. A román belügyi tárca honlapján magyarellenes, uszító szöveg jelent meg - adta hírül a Népszabadság Online az Adevarul román lap beszámolója alapján. A szöveg szerint loan Rus belügyminiszter “Magyarországra küldi a 13 tábornokot”, s szerinte ezzel lezárulhat az aradi Szabadság-emlékmű ügye, minél fogva a Romániában kormányon leső Szociáldemokrata Pártnak (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) már nem lesz miről egyeztetnie. A szöveg egy interpellációra adott miniszteri válásihoz csatolt dokumentum, ami a lap szerint október 9-étől volt olvasható a tárca honlapján. A dokumentum fasiszta típusú irredentizmus és sovinizmus jelképének nevezte az emlékművet, amely felmagasztalja a terrorizmust, a rasszizmust és a sovinizmust - közli az Adevarul. A Romániai Magyar Szó megkérdezte Markó Bélát, hogyan fogadta ezt. Az RMDSZ szövetségi elnöke közölte: mindez sértő, uszító és magyarellenes. Markó felhívta loan Rus belügyminisztert, aki azt állította: nem ismerte ezt a szöveget, és munkatársai az ő tudomása nélkül csatolták a válaszhoz. Markó úgy1 mdja, hogy a román belügyminisztérium hivatalosan is elhatárolja magát a szöveg tartalmától, és a miniszter felelősségre vonja a vétkeseket. Meghitt hangulatú megemlékezést tartottak a Forradalom emlékére a New York-i Magyar Konzulátuson. Az ünnepélyen megjelent George Pataki kormányzó is, akinek beszédéből az alábbiakban közlünk részleteket. “Köszönöm. Köszönöm a kedves szavakat, és hadd mondjam el, nagy megtiszteltetés számomra Önökkel most, itt lenni. Köszönöm a Magyar Konzulátusnak, a Magyar Kormánynak azt, hogy nem felejtették el, mi történt 47 éve—és köszönöm Önöknek, hogy itt vannak. Az emberek gyakran megkérdezik tőlem, miért is kívánkoztam én a politikába? Lehet, hogy erre a kérdésre egyszerű a válasz, de gyermekkoromban — amikor Peekskillben nagyszüleim megpróbálták újraépíteni azt a farmot, amihez hasonlójuk annak idején Apátiban, Szabolcs megyében volt—a kormány, kormányzás, politika teljesen másodlagos kérdés volt számomra. Az ötvenes évek Amerikájában nőttem fel és készen kaptam a szabadság érzését és mindazokat az áldásokat, amiket ez az ország nyújthat. De emlékszem 1956-ra, mert szüleimmel együtt szívszorongva követtük egy pislákoló fekete-fehér tévéképernyőn keresztül a tudósításokat—és égett a szívünk az örömtől, hogy a magyarok végre szabadok lehetnek. Emlékszem a családomra, amint a reggeli tudósítást követtük — akkor még nem léteztek a maihoz hasonló, mindent átfogó, egész napos közvetítések — emlékszem nagyszüleimre, nagybátyáimra, édesanyámra, édesapámra és unokatestvéreimre, amint az ünneplő Budapestet néztük, és láttuk a tankokat jönni, és csak jönni megállás nélkül, és láttunk bátor hazafikat, kommunista rendszerben felnőtt és kinevelt embereket, diákokat és gyermekeket, akik azért a különös fogalomért, a Szabadságért álltak ki — és akkor, egészen fiatalon kellett rájönnöm, hogy a szabadság nem olyasmi, amit az ember csak úgy készen kap. Folytatás a 4. oldalon ! Pataki kormányzó meleg szavakkal köszöntötte a Konzulátuson ünneplőket EMLÉKSZEM!
