A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-10-24 / 125. szám

2003. OKTÓBER 24. Magazin A HÍD 23 Rokonait keresi Magyarországon Tony Curtis AZ AMERIKAI SZTÁR Mint első oldalunkon írtunk róla, Magyarországra látogatott Tony Curtis. Filmjeit rengetegen látták és szerették, nevét még ma is ismerik annak ellenére, hogy keveset ját­szik. Eletútjáról viszont kevesen tudnak, és arról is csak találgatások voltak, hogy valóban magyar származású-e a világhírű színész. Összeállításunk róla szól. Tony Curtis Bemard Schwarz név alatt szüle­tett New Yorkban, 1925-ben. Szülei magyar zsi­dóként telepedtek ki az Újvilágba, édesapja szabó volt, édesanyja is az üzletben dolgozott. Tony — azaz Bernie — bátyja, Julius autóbalesetben vesztette életét, a Schwarz család élete nem volt leányregény, sokat költöztek, sokat nélkülöztek. Bernie 1940-ben beállt a tengerészethez, rögtön utána pedig színészikurzusokat hallgatott a Dramatic Workshop of the New School-ban. Merész elhatározással 1948-ban nekivágott Kali­forniának, egyetlen repülőjeggyel a zsebében — és a filmtörtnelem irányt váltott. A következő években több házasságon és váláson ment keresztül,de ezek nem csorbították azt a tényt, hogy Bemard — alias Tony — és közben nevét véglegesen beírta a filmtörténelembe. És ter­mészetesen a mi emlékezetünkbe. A képeken: a kis Bemard szüleivel, Emanuel és Helen Schwartz-val (baloldalt); Tony hirtelen elhatározással besorol az amerikai tengerészethez (felső bal kép); leghíresebb filmje, a Van aki forrón szereti klasszikus alakításában nőnek öltözve — a szerepben, ami örök nevet hoz neki (jobb felső kép.) POTPOURRI W oody A llen Mottó: “A szellemes viccben szívből élvezem a tréfát ” (Kedves Frigyes! Bocsánat.) Jack Hahn Woody Allen egyéni humorral megál­dott intellektuel. Műveltségét, a szelle­messég imponáló színeit ügyesen keveri viccekkel, “bemondásokkal”, “csattanók­kal” könnyű filozófiával. Ez nagyszerű! Az emlékezés villanásával látok egy TV vetítést Woody fiatal “fenegyerek” korából. Woody érkezik a fényképészek óriási örömére - Hollywood-i Oscar Gá­la - estélyre mint Bett}7 Ford (Gerald R. Ford volt elnök felesége) kísérője. (Betty7 Ford brávó! Ezt nevezem szolidáris cse­lekedetnek.) Mrs. Ford estélyi ruhája a New York-i híres mha-szalon remekmű­ve. Woody ruházata: fekete szmoking, fe­kete csokornyakkendő s (Isten bizony nem lódítok) FEHÉR TORNACIPŐ! (Miután ez a szeleburdiság nem zavarta Mrs. Ford “felsőtízezerhez” tartozó mi­voltát, az én “alsótízezerhez” tartozásom érzékenységét egyáltalán nem.) Ezután a reklámot hajhászó, draszti­kus tetteivel bizonyítva a fiataloknak, hogy hozzájuk tartozik, a harminc esz­tendőn túl lévő “idősebbek” ízlését meg­fricskázó periódus után, Woody megvál­tozott. Halkszavú, filmrendező, vállalko­zó, író, színész lett. Nem lépett fel többé TV műsorokon, nem lehetett látni nép­szerű koktél-partikon. Gazdag ember létére úgy öltözködött, mind egy szegény munkás. Gyakori öl­tözéke volt: színét vesztett farmer-nad­rág, agyongyűrt kabátkának nevezett va­lami, öreg sapka, ami talán sohasem volt új. (Miért nem? Zseniknek nem szabad ostoba dolgokat elkövetni csak buták­nak?) Tizenkilenc éves korában nősült. Hat esztendő múlva elvált. Négy eszten­dő múlva újra nősült. Öt esztendő múlva elvált. (Woody kezdett gyakrabban pszi­chiáterhez járni.) Megismerte Diane Keaton nagyon szép színésznőt, akit ezúttal nem vett fe­leségül (megtudta a házasságról írott mottómat: “Ä nő házasodik, mert tudja, hogy mi a házasság. A férfi is házasodik, mert nem tudja, hogy mi a házasság”.) Woody öt film készítése után Diane­vel a főszerepben, Mia Farrow szintén nagyon szép színésznővel, emlékezve a házasságról írott mottómra, az óvatosság bölcs figyelmeztetésével intenzív vi­szonyt kezdett Miával, de több esztendős együttlétük alatt sohasem aludt éjszaka Mia otthonában. Miát ez a furcsa szokás nem zavarta, mert két volt házasságában Previn, a zseniális zenész jobban szerette a zenét, mint Miát. Mia második hitvese a világhírű, nagyszerű énekes Don Juan Frank Sinatra szenvedélyes ölelkező volt, de különböző partnerrel. Vissza Woodyhoz. Elismerésre méltó hobby-ja a jazz klarinét játszása. 1971 óta játszik minden hétfőn a New York-i Michael’s Bárban. 1978 Oscar estélyre nem ment el, nem akarta elmulasztani a hétfő esti szereplését. (De szeretném tudni: a filmszínész, filmíró, filmrende­ző, film-businessman Woody Allen a nyakatekert izmusok egyikének segítsé­gével, mi a fenét akart bizonyítani.) Mia Farrow és Woody Allen viszonya 1980- ban kezdődött, fiuk (Satchel) született s 1992-ben megszűnt a 12 évig tartó viszo­nyuk, miután Woody bevallotta, hogy szerelmes lett Mia első házasságában örökbe fogadott lányába. A sebzett lelkű Mia pereskedni kezdett, feltárva (igaz vagy nem igaz) förtelmesen csúnya, be­teges szexuális titkokat, amit a bulvársaj­tó, minél szégyenteljesebb volt annál na­gyobb élvezettel készült, sőt esetenként az érdekesség felcsigázása érdekében ki­talált adatokkal megtoldott. (Ezeket az ’’érdekes” híreket csak egyszer s hiányo­san olvasom s pró­bálom elfelejteni.) A csúfos pereskedés befejezése után Woody Allen (fe­lejtve a házasságról írott mottómat) Soon -Yi-vel Olasz­országban meges­küdtek. A menyasz­­szony 1970-ben született, a vőle­gény 1935-ben. A nagy különbséget, miután nem az én bizniszem, csodál­kozás nélkül olvas­tam az újságban s gondolatban kívántam a házaspárnak boldog életet. Ezt az őszinte, szívből jövő jó kívánságomat megismételtem, amikor értesültem a TV-ben, hogy Woody megint apa lett. A következő években Woody elveihez hűen elkövetett és mondott “furcsa” dol­gokat, diadalmas elismerést szerezve a fi­atalok körében, az idősekében nem. Ami engem illett, nem ítélek, nem fejezem ki a véleményemet, csak kérdezem: Woody rendkívül tehetséges író, rendező, iskolá­zott jazz klarinétos, gazdag ember, több nagyon szép asszonnyal volt viszonya, felesége csinos s fiatal asszony. Ezen irigylésre méltó adatok ellenére miért jár Woody még mindig “ analízisre”? A Teremtő 2003 esztendőjében Ame­rikát gyűlölő, az őrültség határát súroló, fanatikus muzlimokat pártfogoló, franci­ák kérésére az Amerikában született, te­hát amerikai állampolgár Woody Párizs­ba utazott Franciaország szépségét, kul­túráját, szívélyes vendéglátását dicsérő videó készítésére. Ez az Amerikát “átej­tő” franciákkal kapcsolatos puszipajtás­ság nem az én ügyem. Woody tudja, hogy miért szereti a franciákat. Én is jól tudom, hogy miért nem szeretem a fran­ciákat. Fiatal fiú koromban kezdtem nem szeretni a franciákat, mert Márton sógorom több hónapos francia emigrációból hazatér­ve mesélte milyen em­bertelenül kezelték a franciák a pénztelen menekülteket. A má­sodik világháború be­fejezése után francia ellenszenvem csak fo­kozódott látva képes magazinok felvételét a párizsi házfalakra ra­gasztott felírást: “Yankee, go home!” A fraciákat magasztaló videó végén, Woody felkéri az amerikai polgárokat, élvezzék nyári szabadságukat a gyönyörű-szép Franciaországban. Kedves Mr. Woody Allen stop!, mert a fenti ajánlata, felszólí­tása tanácsa ezúttal az én bizniszem is. Az az egyén, aki hazája gonosz ellenségé­vel szoros barátságot ápol, bajba jutott anyagi helyzetének javulásán tevékeny­kedik, zűrzavaros szexuális életet képte­len rendbe hozni s 69 esztendős korában még mindig elme-orvos “analízis” segít­ségére szorul, az az egyén ne adjon ne­kem tanácsot!

Next

/
Oldalképek
Tartalom