A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-10-24 / 125. szám

2003. OKTÓBER 24. Hazai hírek A HÍD 9 Politikai befolyás a magyar televíziózásban POLITIKUSI VÍZIÓK A siralmas szakmai állapotban levő magyar televíziózás rákfenéje, hogy minden politikai alakulat kormányra kerülésekor saját mrodalmának részeként tekint a közszolgálati televízióra. A csatornák anyag támogatásán keresztül a kormány jóindulatátólfüggő adók ezért kénytelenek, többé-kevésbé kiszolgálni az éppen hatalmon levő elitet - így volt ez az előző és így van a mostani kormány alatt is. A költségvetés elfogadásának periódusában újra előtérbe került a kérdés, ezúttal a Duna TV elnöke, Pékár László járt Medgyessy Péternél. Október 20. A Duna TV első embere sajtóinfor­mációk szerint pluszpénzért szeretett volna lobbizni a kormányfőnél. Pékár István a műholdas csatorna megújított programjaira szeretett volna pluszforrá­sokat kijárni, ez azonban állítólag szóba sem került a kormányfő által kezdemé­nyezett találkozón. A Duna TV október elején újította meg műsorstruktúráját, egyebek mellett bulvár­­magazint indított, illetve átalakította egyik népszerű délutáni szolgáltató magazinját, a Kalendáriumot is. A költséges, új műsor­­struktúrára ugyanakkor nincsen a televízi­ónak év végéig pénze, ezért kívánta az MTV-hez hasonlóan a műholdas csatorna is állami pluszpénzekkel pótolni az eredeti költségvetési keretet. Azonban a kiegészítő támogatás helyett a diskurzuson csak arról esett szó, hogy a kormányfő szerint nem elég kiegyensúlyozott a Duna TV Híradó­ja. Pékár István, a Duna TV elnöke az In­dex internetes újság kérdésére nem cáfolta a kormányfőnél tett látogatás tényét, de ar­ra hivatkozva, hogy a találkozó két hete tör­tént, részletekkel nem kívánt szolgálni. A tévéelnök ugyanakkor nem cáfolta a pár­tatlanságot ért kormányfői kritikákat. Korábban nem cáfolták kormánykörök­ben azt a Népszabadságban megjelent in­formációt, miszerint Medgyessy a Magyar Televízió Híradójával sem volt elégedett. Nem sokkal Medgyessy informális beszél­getése után menesztették is a köztévé hír­adójának éléről az alig tél éve kinevezett, Merényi Miklóst A volt főszerkesztő októ­ber elején történt felmentése előtt már többször bejelentette távozási szándékát, miután a fennhatósága alá tartozó hírmű­sorok politikai súlyozása sem a kormányol­dalt, sem ellenzéket nem elégítette ki. Saj­tóhírek szerint a nagyobbik kormánypárt elnöke, Kovács László is többször kifejezte nemtetszését az MTV vezetésének. Kommunikációs stratégiák ellenzékben BELSŐ CSOPORTOK Új kommunikációs forma kidolgozásába kezdett a Fidesz - nyilatkozta Révész Máriusz, a párt szóvivője. “Több megjelenési csoportot ” hoznak létre a Fidesz-poli­­tikusok számára, így lesz “kritikus , “szakértői”, “szimpatikus” és “szimbolikus” politikusi csoport. Karaktercsoportok? Október 20. A Fideszben a politikai munkameg­osztást már akkor körvonalazták, mikor Orbán Viktor márciusban bejelentette: vál­lalja a jelölést a Fidesz elnöki posztjára. Ekkortól kezdve nyilvánvalóvá vált, hogy ő nem vesz részt a napi politikai csatározások­ban, általában a “nemzet sorsát érintő, nagy ügyekben” szólal majd meg. A Fidesz-alel­­nökök közül Schmitt Pál lesz a civil arc, Pokomi Zoltán pedig a visszafogott, kon­szenzuskereső politikust jeleníti meg. Ader János, a parlamenti ellenzék vezéralakja határozott, de a konstruktív ellenzékiség jegyében bírálja a kormányt, a frontvonal­ban pedig Rogán Antal, Répássy Rólrert, Szijjártó Péter “küzdenek”. A Fidesz-ffak­­ció szakpolitikusai - Varga Mihály, Tállai András (gazdaság-pénzügy), Selmeczi Gabriella, Frajna Imre (egészségügy), Szita Károly, Kovács Zoltán, Kontrát Károly (önkormányzatok), Szalai Annamária (média) a területükön folyó napi vitában exponálják magukat. Az Orbán-kormány volt miniszterei, Mikola István, Martonyi János, illetve Matolcsy György pedig szak­maibb és távlatosabb elképzeléseket vázol­nak. Egyes információk szerint egyébként az ötödik csoportot a “passzívak” munkanév alatt szerepelteti a koncepció. A tervek szerint a különböző kommunikációs csoportokhoz tartozók egy-egy témát azonos tartalommal mis-más hangnem­ben, stílusban jelenítenének meg a nyil­vánosság előtt. A legegyértelműbben és legsarkosabban a “kritikus” stílusban megszólaló politikus fogalmaz, ő teszi fel az igazi kérdéseket - mondta el az MTI-nek egy, a párthoz közel álló kommunikációs szakértő. A csoportok jelenlegi elnevezése ugyanakkor még nem végleges, és csak részben tükrözi a képviselni kívánt kommu­nikációs stílust - hangsúlyozta. A szakértő a következőkkel indokolta a váltás szük­ségességét: “Ez egy szervezeti lépés, amely a Fidesz néppárttá alakulását szolgálja”. nyugdíjjal rendelkezők ingyenesen kapják meg a segítséget, a minimálbért meg nem ha­ladó jövedelműek költségeit pedig megelőle­gezné a rendszer, és pernyertességtől, illetve -vesztességtől függően kellene később gon­doskodni az összeg megfizetéséről. Alkotmányellenes a szabadult BŰNÖZŐK MEGFIGYELÉSE Október 20. Alkotmányellenesek a rendőr­ségi törvénynek a bűnmegelőzési ellenőr­zésre vonatkozó rendelkezései - mondta ki az Alkotmánybíróság nyilvános ülésen ki­hirdetett határozatában. A rendőrségi tör­vény 1999-es módosítása teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a bíróság egyes esetekben - a rendőrség kezdeményezésére - a háromévi szabadságvesztésből szabadult elítélteket egy évre bűnmegelőzési ellenőr­zés alá helyezze. Ugyancsak alkotmányelle­nes a rendőrségi törvény ezen szabályaihoz kapcsolódó belügyminiszteri rendelet, vala­mint a büntetések és intézkedések végrehaj­tásáról szóló törvénynek a bűnmegelőzési ellenőrzés elrendelésére vonatkozó szabálya is. A támadott rendelkezéseket az Alkot­mánybíróság a határozat kihirdetésének napjával megsemmisítette. A K&H BELSŐ ELLENŐREI TÖBBET TUDNAK A RENDŐRSÉGNÉL Október 21. Garamvölgyi László, az ORFK kommunikációs igazgatója megerősítette a Népszava azon információját, miszerint el­képzelhető, hogy a K&I 1-ügvbcn indított belső banki vizsgálatok során a pénzintézet szakemberei előrébb tartanak az ügy felde­rítésében, mint a nyomozóhatóság. Bírósági tárgyalásra akarták KÍSÉRNI A RENDŐRÖK CSURKÁT Október 20. Nincs politikai motívuma a Csurka István útba indítására vonatkozó bí­rói rendelkezésnek, szabályos bírói intézke­dés történt - hangsúlyozta Lomnici Zoltán főbíró. Az intézkedés célja kizárólag a ma­gánindítvány alapján rágalmazás vétsége miatt Csurka István ellen folyó eljárásban a vádlott távolmaradása miatt már többször elhalasztott tárgyalás október 16-i megtar­tásának biztosítása volt. Csurka István a rendőri útba indítással történő idézés kap­csán azt állította, hogy a "kormány fél, őt meg akarják félemlíteni, így akarták távol tartani a MIEP-nagvgyűléstől, az ügyben eljáró bírónő hamis rendelvényt állított ki, a rendőrség ezért állt el az elővezetéstől és bo­csánatot kért". A GYISM PÓTMAGÁNVÁDJA Deutsch ellen Október 19. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium pótmagánvádat nyújt be a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz Deutsch Tamással szemben - tartalmazza a tárca hétfői közleménye. "A pótmagánvád benyújtására azután kerül sor, hogy a Fő­városi Ügyészség leállította a nyomozást a beléptető-rendszer ügyében" - írja a közle­mény. "A vád szerint Deutsch Tamás 1999 és 2002 között, minisztersége idején a sta­dionrekonstrukciós program beléptető és informatikai rendszerének közbeszerzése­kor különösen jelentős, mintegy 1 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozott a mi­nisztériumnak" - indokol Gyurcsány mi­nisztériuma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom