A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-10-17 / 124. szám

2 A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2003. OKTÓBER 17. Röviden Belgrádba vitetnék Milosevicet Októlier 14. Két súlyos politikai bűntény mi­att kíván ítélkezni a volt jugoszláv államfő fö­lött a belgrádi kerületi bíróság. A belgrádiak felkérték a hágai Nemzetközi Törvényszéket, hogy' engedélyezzék a háborús bűnökkel vá­dolt Milosevic Belgrádba szállítását. SlÍTÁK CSAPTAK ÖSSZE IRAKBAN Október 14. Legalább tizennyolcán megse­besültek az iraki Kerbalában, amikor két sí­ita vallási vezető hívei csaptak össze. Az összetűzés virradat előtt történt, amikor Moktada asz-Szadr hívei a Bagdadtól 110 kilométerre délre lévő Kerbelában megpró­báltak ellenőrzésük alá vonni két szent ma­uzóleumot. Az AFP helyszíni jelentése sze­rint az összetűzésekben a Moktada asz- Szadr vezette, úgynevezett Mehdi hadse­regének mintegy száz fegyverese vett részt. A francia hírügynökség kórházi forrásoktól szerzett információja szerint az egyik sérült állapota súlyos. Moktada asz-Szadr nemré­giben megkérdőjelezte az iraki kormánvzó­­tanács törvényességét. VÁLASZTÁSOK A PALESZTIN TERÜLETEKEN? Október 14. A jövő év közepén valószínűleg megrendezik a már többször elhalasztott el­nök- és parlamenti választásokat a palesztin területeken. A kormány a 2004. júniusi idő­pontot szorgalmazza - közölte kedden Rámalláhban Száeb Erekát, az Izraellel folytatott tárgyalások minisztere. A válasz­tásokat eredetileg idén januárban kellett volna megtartani, de meghatározatlan időre elhalasztották. Akkoriban úgy indokolták, hogy izraeli megszállás alatt nem lehet sza­bad választásokat tartani. A választások ki­írása a közel-keleti béketervet kidolgozó r FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP Szerkesztőbizonság:/Fxlitorial Board: Simon Katalin JackHabn Sióréti Antónia Péterman István Görgey Róbert Hollósi Klári (egészség-magazin rovatok) Földessy Dénes (Kultúra rovat) (Magyarországi kulturális tudósító) Gyenge Zsolt (Magyarországi tudósító) Kárpáti Tünde (Magyarországi kulturális tudósító) Egyed Izsák Sándor (gyerek rovatok) Főszerkesztő/Editor in Chief: Péterman István KIADJA/PUBLISHED BY: A HÍV. Inc. Felelős kiadó/Publisher: Péterman István Tördelőszerkesztő: Horvát Zsolt Hirdetési igazgató Görgey Róbert Szerkesztőség és kiadói hivatal/Editorial offices: 2071 Fiatbush Ave, Suite 157, Brooklyn NY 11234 Fax: 800-579-9306 E-mail: ahidny@aol.com www.ahid.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a bekül­dött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szük­ség esetén javításokat eszközöljön. /The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed. H Bevezetik Afganisztánban a többpártrendszer-törvényt ALAPTALAN ÉPÍTÉS Az afgán kormány a bét végén elfogadta a régóta várt párttörvényt, amely egyértelműen sérti a politikai hatalmat jelenleg birtokló modzsahedek és hadurak érdekát. Október 14. A Hamid Karzai államfő (jobb oldali képünkön) által jóváhagyott jogszabály szövegét nem tették közzé, de néhány nappal a hivatalos közlönyben való meg­jelentetése után hatályba lép - közölte Abdul Rahim Karimi igazságügymin­iszter. Az 1964-es alkotmányban tett egy­szerű említést leszámítva eddig egyetlen törvény sem szabályozta politikai pártok létrehozását és működését Afganisztán­ban. A különböző afgán politikai erők ál­tal 2001 végén Bonnban aláírt megálla­podások értelmében Afganisztánban 2003 decemberében fogadják el az új al­kotmányt és 2004 júniusáig elnökválasz­tásokat tartanak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn egyhangúlag határozatot fogadott el az afganisztáni nemzetközi biztonsági erők (iSAF) mandátumának kiterjesztéséről az ország vidéki körzeteire is. A határozat egy évvel meghosz­­szabbítja az ISAF de­cember 20-án lejáró mandátumát. A meg­bízatás földrajzi kiter­jesztését a világszerve­zeten kívül Hamid Karzai afgán államfő is régóta szorgalmaz­ta, legutóbb ENSZ- közgyűlés 58. üléssza­kának általános vitájá­ban - emlékeztet az AFP francia hírügy­■ Kártérítést akarnak a németek Lengyelországtól RÉGI SEBHELYEKRŐL Lengyelországban nyugtalanságot és heves reakáókat váltott ki, hogy a világháború után az országhoz csatolt nyugati területekről annak idején elmenekült vagy kitelepített néme­tek egy része kártérítési igényekkel akar fellépni a lengyel állammal szemben. Október 15. Német sajtójelentések szerint a Len­gyelországhoz csatolt német területekről eiűzöttek egyes szervezetei már javában készülődnek arra, hogy Lengyelország EU-csatlakozása után haladéktalanul be­nyújtsák jóvátételi igényeiket szülőföldjü­kön hagyott javaikért. A sziléziai, kelet-po­roszországi és pomerániai németek az év elején létre is hoztak ebből a célból egy va­gyonkezelő társaságot Preussische Treuhand GmbH (Porosz Vagyonkezelő Kft.) néven. A kft. felügyelőbizottságának elnöke Rudi Pawelka, a sziléziaiak szövet­ségének vezetője, helyettese pedig Hans Günther Parplies, a 21 szervezetet tömörí­tő németországi Eiűzöttek Szövetségének (BdV) alelnöke. Mindketten azt állítják, hogy magán­kezdeményezésről van szó, amely azt a célt szeremé elérni, hogy a németek a len­gyelekkel azonos elbánásban részesülje­nek a lengyelországi reprivatizációban. A BdV azonban úgy nyilatkozott, hogy semmi köze a porosz vagyonkezelőhöz, és jelenleg nincs jogi alapja kártérítési igé­nyek benyújtásának. A szövetség hivata­los dokumentumaiban szerepelnek vi­szont olyan kitételek, hogy a német el­­űzöttek igényeit is figyelembe kell venni a kommunista rendszer idején elkobzott ja­vak visszaszolgáltatása során. Erika Steinbach, a BdV elnöke a Rzeczpospolita című lengyel lapnak nyilatkozva nyíltan kimondta: “jelképes gesztust” vár a len­gyel féltől a kártérítés ügyében. Az 1991-es lengyel-német jószomszéd­sági és baráti együttműködési szerződés­ben nem szabályozták ezeket a problémá­kat, amit az eiűzöttek úgy értelmeztek, hogy tere van a jóvátételi igényeknek. Jól­lehet a német kormány hivatalosan nem támogatja az ilyen követeléseket, a két kor­mány álláspontja között különbség van. nökség. Az ISAF az afgán kormányzattal együttműködve eddig csak Kabulban, il­letve a főváros közveden környezetében garantálta a biztonságot, az ország többi részén a különböző hadurak milíciái pa­rancsoltak.. Bosszuló brazilok Október 15. Lelőtték a brazil rend­őrségi halálkommandók tevékenysé­gét vizsgáló ENSZ-megbízott egyik tanúját - jelentette a BBC. Asma Jahangir a múlt csütörtökön számolt be a brazil igazságszolgáltatás “borzal­mas” helyzetéről. A különmegbízott igazoltnak látta a brazil emberjogi szer­vezetek rendőrségi halálkomman­dókról szóló beszámolóját. Jahangir több tanút is kihallgatott, köztük a 26 éves Gerson Jesus Bispót is, aki el­mondta, hogy bátyját rendőrségi halálkommandók végezték ki. Bispót csütörtökön lelőtte egy7 álarcos moto­ros Santo Antonio de Jesusban, Sao Paolótól 1400 kilométerre. Emberjogi csoportok szerint a gyilkosság a halálkommandók műve - írja a BBC. “Bispót azért ölték meg, mert vallo­mást tett a Bahia államban aktív halálkommandókról” - nyilatkozta a brit hírügynökségnek Sandra Car­valho, a Global Justice Center brazil emberjogi szervezet képviselője. A gyilkosság a brazil szövetségi emberjo­gi hivatal elnöke, Nilmario Miranda szerint is “nyílt kihívás az érinthetet­­lenségüket bizonyítani akaró” halálkommandók részéről. Két héttel ezelőtt a 24 Íves Flavio .Manóéi da Silvát is lelőtték, szintén Bahia állam­ban - írja a BBC. Silva pár nappal a gyilkosság előtt vallott a halálkom­mandókról az. ENSZ-megbízottnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom