A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-10-03 / 122. szám
TUDOMÁNY Az ötnapos munkahét befolyásolja az időjárást? ÁRTALMAS NAPOK Néhány kutató szerint az időjárásváltozás összefüggésbe hozható a munkahét világszerte alkalmazott rendszerével, ahol öt munkanapot két pihenőnap követ. Mindez erősen alátámasztja azt a feltételezést, mely szerint az emberi tevékenységek nagy hatással vannak a klímaváltozásra. 12 A HÍD Röviden Elindult az európai Hold-szonda Szeptember 29. Az európai űrkutatási ügynökség (ES A) SMART-1 szondáját a francia gu várni Kourouból lőttek fel vasárnap hajnalban egy Ariane 5-ös hordozórakétával. A berendezés bonyolult és újszerű manőverek után várhatóan a jövő év végére áll majd Hold körüli pályára, ahol aztán méréseket végez az égitesten. A hordozórakéta két műholdat is magával vitt. Az Insat 3-at az indiai űrkutatási szervezet megbízásából televíziós sugárzásra, az e-Bird nevűt az Eutelsat szolgálatara, az internetes szolgáltatások javításának érdekében állítja pályára - jelentette az AFP és az AP hírügynökség. A 367 kilogrammos szonda küldetésének egyik célja, hogy' megvizsgálja állandó emberi bázis létesítésének lehetőségét a Holdon. A SMART-l-et 11 európai ország és az Egyesült Államok 30 vállalatának hozzájárulásával fejlesztették ki. Kirúgták a Microsoft ELLEN LAZÍTÓ SZAKÉRTŐT Október 2. A biztonsági megoldásokat kínáló @Stake elbocsátotta Daniel Geert, aki kritikát fogalmazott meg a Microsoft szoftverek biztonságával kapcsolatban. A szakértő aláírt egy vitairatot, amelyet közösen állított össze több biztonsági cég és független szakértő. A szerdán megjelentetett iratot a sajtó világszerte felkapta, munkáltatója [ledig csütörtökön reggel telefonon közölte Geerrel, hogy ki van rúgva. Az @Stake mostanáig szorosan együttműködött a Microsofttal. így például a redmondi konszern programjait a cég fejlesztői ellenőrizték biztonsági szempontból. Az @Stake nyilvánvalóan attól tart, hogy a jövőben nem kap ilyen megbízásokat. Más cégek szintén nem tudják vállalni, hogy támogassák a kritikus állásfoglalást. Mozgóképet vetít AZ ELEKTRONIKUS PAPÍR Szeptember 30. A rugalmas és hajlítható elektronikus papír már évek óta létezik, de eddig nem szorította ki a piacról a nyomtatott könyveket és újságokat. A Philips mérnökei azonban továbbfejlesztették a technológiát, így az e-papír már mozgóképet is meg tud jeleníteni. Az e-papír korábbi prototípusai elektroforézissel működtek, ami annyit jelent, hogy a papírban található mikroméretű kapszulákban a festékszemcsék folyadékban keringenek, és vagy a fehér, vagy a színes oldalukat mutatják. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy a képpontokat nagyon lassan lehet átkapcsolni, és gyenge a kijelző fényereje. A Philips eindhoveni kutatóintézetélten Rollert Hayes és Johan Feenstra az úgynevezett “electrowetting” eljárás alkalmazásával mindkét problémát megoldotta. Ennek a módszernek az a lényege, a kapszulákban lévő folyadékban nem szilárd festék, hanem olajos folyadék kering. A kutatók olyan kapszulákat használtak, amelyek normális esetben taszítják, elektromos feszültség hatására azonban vonzzák a vizet. A fehér alaprétegen ülő kapszulák alján fekete vagy' színes olajcseppet helyeznek el, majd az egészet feltöltik vízzel. Alapállapotban az olaj eltakarja a fehér alapot, és ezzel színes vagy- fekete képpontot hoz létre. Feszültség hatására azonban víz nyomul a kapszulák két végébe, az olaj a kapszulák falára kenódik és a képpont kifehéredik. A Philips elektronikus papírja másodpercenként százszor tudja frissítieni a képet, ezért alkalmas a videolejátszásra. Október 1. A Proceedings of the National Academy of Sciences hasábjain publikált tanulmány szerint a napi hőmérsékletingadozás heti ciklusonként, közvetlenül az emberi tevékenység hatására változik. Piers Forster és Susan Solomon, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Intézet (NOAA) munkatársai azokat az adatokat elemezték, amelyet a világban található szárazföldi mérőállomások az utóbbi negyven évben gyűjtöttek össze. A kutatók a több mint tízezer állomás által rögzített adathalmazból kiszámolták a naponkénti legmagasabb nappali hőmérséklet és a legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet különbségét, az úgynevezett naponkénti hőmérsékleti tartományt (DTR). A kutatók megállapították, hogy az Egyesült Szeptember 28. A virginiai és a massachusettsi egyetem csillagászai szerdán jelentették be felfedezésüket, mely szerint a Tejút szétszakítja és magába szippantja egyik galaxisszomszédunkat, a nála tízezerszer kisebb Nyilast. A kozmikus kannibalizmus tényét eddig jótékonyan elfedte a köztünk lévő csillagok fénye és a por - a Nyilast 1994-ig nem is fedezték fel emiatt -, de az hamar egyértelművé vált, amikor a csillagászok az úgynevezett M típusú óriáscsillagok infravörös sugárzását kezdték vizsgálni. Ezek a csillagok sűrűn előfordulnak a Nyilasban, míg a Tejút távolabbi területein Államokban az állomások több mint 35 százalékánál jelentős különbség volt a hétvégi DTR és a hétköznapi D ER között, írta a Scientific American. Néhány városban (különösen a tengerpartok mentén) a hétvégeken magasabb volt a DTR, mint hétköznap, ugyanakkor a kontinens középső területein ennek az ellenkezőjét tapasztalták. Forster és Solomon szerint Eszak-Amerikán kívül sokkal kisebb volt a “hétvégi hatás”. A tudósok megpróbálták kitalálni, hogy a hőmérséklet esedeg 28 napos ciklusonként (ami a Hold befolyására utalna), vagy véletlenszerűen változik-e, de a kutatók semmit sem találtak, szerintük kizárólag heti ciklusokról van szó. Mivel a természetben nagyon ritkán fordulnak elő heti ciklusok , a megfigyelt ingadozást nagy valószíritkábban találhatók meg. Ezzel a módszerrel a csillagászok képet tudtak alkotni a teljes szomszéd galaxisról, és meg tudták figyelni a jelenséget. Azt már korábban is tudták, hogy a Nyilas felbomlik, de az új kutatás feltérképezte a sérülés mértékét is. Szerintük a folyamat leginkább úgy néz ki, mintha a Tejút felszippantaná a Nyilast, mint egy spagettit. A csillagok egy része egy sávban a Tejút köré tekeredik. “Egyértelmű, hogy ki a főnök ennél a találkozásnál” - mondta Steven Majewski, a virginiai egyetem csillagásza. A kutatók szerint a folyamat kétmilliárd éve kezdődött, és mostanra ért “kritikus szakaszba”. A csillagászok szerint a jelenség nem egyedi, az teszi mégis különlegessé, hogy az idegen galaxisból jövő csillagok most naprendszerünkhöz viszonylag közel áramlanak a Tejútba, pedig a Naprendszer 240 millió éves keringési ciklusának csak kis hányadában keresztezi a törmelék útját. A jelenséget ismertető tanulmány december 20-án jelenik meg az Astrophysical Journal című csillagászati szaklapban. 2003. OKTÓBER 3. nűséggel az emberi tevékenység okozza. A kutatók szerint a hétvégi hatás elsősorban az atmoszférában megtalálható aeroszolokkal van összefüggésben, de más szennyező folyamatokat sem lehet kizárni. A szerzők szerint az adatok alátámasztják azt az álláspontot, mely szerint az ember tevékenység által okozott szennvezőanyag-kibocsátás fontos szerepet játszik a klímar változásban. Szeptember 30. A génkutatók szerint az emliemek és a kutyának több mint tizennyolcezer közös génje van, vagyis mintegy 25 százalékban egyezik a kutya és az eml>er génállománya. Kiderült az is, hogy a házi kedvenc sokkal közelebbi rokonunk, mint például az egér. A Center for the Advancement of Genomics és az Institute for Genomic Research munkatársai összesen 6,22 millió gén sorrendjét határozták meg, ami a kutya teljes génkészletének a 80 százaléka. A tudósok szerint a embernek és a kutyának 18 473 közös génje van, az ember és az egér esetében azonban csak 18 311 megegyező gént találtak, írta a Nature. A kutyák génjei 2,4 milliárd DNS betűből áll, szemben az. ember 2,9 milliárdjával, és 39 kromoszómapárral rendelkezik, míg az ember csak 23-mai. A kutatócsoport olyan génrészleteket is felfedezett, amelyek kifejezetten a kutyákra jellemzőek, például sokkal több génjük kötődik a szagláshoz, mint az embernek. HUNGÁRIA RADIO NEW YORK Minden szombaton délután 5-től 6-ig a WNSW 1430 AM állomáson Hírek - magyar zene - hazai sport politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apatini Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021, T: 212-570-6441 B Felfalja csillagközi szomszédját a Tejút-galaxis CSILLAGHÁBORÚK Amerikai csillagászok a szomszéd galaxisokból jövő infravörös sugárzás megfigyelésekorfelfedezték, hogy galaxisunk, a Tejút bekebelezi szomszédját, a Nyilast. A Tejútnál tízezerszer kisebb törpegalaxis mar csak árnyéka régi önmagának.
