A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-09-12 / 119. szám

6 AHto KÁRPÁT - MEDENCE 2003. szeptember 12. Röviden Szlovákul koronázták magyar KIRÁLLYÁ A HaBSBURG-HÁZ TAGJÁT Felvidék. A Szent Márton-székesegyház ugyan nem telt meg zsúfolásig, azonban így is több ezren voltak kíváncsiak I. Miksa Habsburg-uralkodó 1563. szeptember 8-án megtartott koronázásának rekonstrukciójára. A közönség egy részével ellentétben a több mint 100 statiszta és a királyi pár igyekezett a leginkább elegáns és fenséges lenni. Igaz, a királynőnek a mosolygáson kívül nem jutott más szerep, az I. Miksát megjelenítő Matej Landl azonban rendkívül komolyan vette fel­adatát átérezve a királykoronázás teljes felsé­gességét és megtisztelő mivoltát. A szertartás rendezői igyekeztek ragaszkodni a korabeli dokumentumokban fellelhető leírásokhoz. Egyértelmű volt, hogy a dóm templomban megtartott szombati koronázással a szlovák főváros elsősorban egy attrakcióval lett gaz­dagabb. Egy olyan rendezvénnyel, ami a jö­vőben ezreket vonzhat Pozsonyba. A koroná­zási ünnepség gondolatának szülőatyjai egy­értelműen letették voksukat a városhoz tarto­zó történelem mellett, feloldva évszázados el­lentéteket, nemzetiségi vitákat. Személy sze­rint egyelőre nehezen tudok érdekesebb kö­zép-európai megbékélést elképzelni, mint­hogy I. Miksa Habsburg-uralkodót Pozsony­ban szlovák nyelvű szertartáson koronázzák a történelmi Magyarország királyává... A RÉGIÓAUTONÓMIA EU-S ELVÁRÁS Erdély. Azt szeretnénk, ha a Székelyföld eurorégióvá válna - hangzott el a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületé­nek hét végi ülésén Marosvásárhelyen. A résztvevők szerint a román politikai elit sem ellenezheti a kezdeményezést, hiszen az auto­nómia Európai Uniós elvárás. A tanácskozá­son ismét megtárgyalták a Székely Nemzeti Tanács megalakulásának konkrét „menet­rendjét” is. Először a székelyföldi települése­ken alakulnak meg a Székely Tanácsok, ame­lyeknek tagjai kijelölik a székely székek nem­zeti tanácsaiban közreműködő küldötteket, majd ezek küldöttei megválasztják a Székely Nemzeti Tanács tagjait és vezetőségét. Csapó József exszenátor a tanácskozáson az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2003/ 1334-es határozatát idézte, amely hatékony eszköz lehet a román politikai vezetés ellen­vetéseinek „kivédésében”. Az említett határo­zat előírja, hogy az Európai Unió országaiban hatalmat, illene hatásköröket adjanak a ki­sebbségeknek saját ügyeik intézésére. Csapó közölte: „Azt szeretnének, ha ez a térség eurorégióvá válna, hiszen az Európai Unió országaiban számos példa igazolja, hogy a regionalizáció járható út. Azeurorégiók létre­hozása többlethatásköröket jelent, s ez olyan esély, amit bűn lenne nem kihasználni." ZÁRVA A HÍRES NAGYBECSKEREH MÚZEUM Újvidék. Több, mint egy héttel a várost súj­tó ítéletidő után bizonytalan az állami véde­lem alatt álló nagybecskereki Múzeum sorsa. Az épületnek a Villamossági Szakközépiskola felöli részén a jégv ihar kiverte mind az 54 ab­lakát, a tetőzetnek több mint a fele tönkre­ment, megrepedett két hordozógerenda, le­dőlt egy' kémény, tönkrement a bádog, a víz pedig elöntött több helyiséget. Szerencsére a több mint 30 000 kiállított tárgyat nem érte komolyabb károsodás. Az előzetes becslések szerint a kár meghaladja a 10 millió dinárt.- A KMPSZ munkatársai, felkeresve a szórványmagyarság közösségeit, tapasz­talták, hogy komolyabban kell foglalkozni az itt élőkkel, oktatásukkal, s e célból hosz­­szú távú program kidolgozására van szük­ség. Lehetőség szerint igyekeztünk min­den településen helyi pedagógusokat talál­ni a programhoz, akik megtanítanák ma­gyar nyelven írni, olvasni, ha kell, beszélni is a gyermekeket. A végzős magyar szakos hallgatókat is igyekeztünk meggyőzni an­nak fontosságáról, hogy tanulmányaik vé­geztével a szórványban élő gyerekek köré­ben vállaljanak munkát. Kezdetben vasár­napi iskolák keretében folyt az oktatás. Ké­sőbb, amikor megalakult a KMTIf ezt a meglévő keretet bővítettük azzal, hogy a főiskola hallgatói nyaranta, helyben, a napközis táborok ideje alatt játékosan ok­tatták a gyerekeket az anyanyelvre. Ezt a célt szolgálja a tíz éve létrehozott Irka anyanyelvi tábor is. Ez a rendszer egyre inkább terebélyesedett, és a szülőkben is egyre nagyobb volt az igény a magyar nyelvű oktatás iránt. Ebből nőtte ki magát az intézményes magyaroktatás a szór­ványban.-Jelenleg hány oktatási intézmény mű­ködik a szórványprogram keretében?- A KMPSZ által működtetett prog­ramnak köszönhetően jelenleg négy iskola működik Szolyván, Gyertyánligeten, Rahón és Kőrösmezőn, továbbá hét óvo­da, amelyek részben az egyházak fenntar­tásában funkcionálnak. Emellett mintegy ezerre tehető azoknak a gyerekeknek a szá­ma, akikkel különböző formában rendsze­resen foglalkoznak a pedagógusok.- Évről évre visszatérő probléma a ká­derhiány. Információink szerint idén a ko­rábbiaknál is több nehézséggel kellett megküzdeniük e tekintetben Sikerült-e idén minden pedagógusi állást betölteni a szórványban?- Nehezen ugyan, de sikerült megolda­ni a problémát, csupán a korláthelmeci ta­nári állás sorsa van még mindig függőben. Bár a szórványtelepülések közül ez van a legközelebb a megyeszékhelyhez, furcsa­mód éppen ide nem sikerült még munka­erőt találni. Minden más helyre, bár ese­tenként több száz kilométeres távolságok­ról van szó, találtunk jelentkezőket, akik egy évre vállalták a munkát a szórvány­ban. Ezen belül jelenleg főiskolásaink kö­zül nyolcán dolgoznak a szórványmagyar­ság körében. Az utóbbi két évben a ma­gyar Oktatási Minisztérium, az Apáczai és az Illyés Közalapítványok támogatásával küldtünk pedagógusokat a főiskola végző­sei közül a szórványterületekre, akik segí­tettek az ottani oktatás megszervezésében és beindításában. Nagyon sajnáljuk, és fö­löttébb furcsálljuk is, hogy ebben az évben sem az Apáczai, sem pedig az Illyés Köz­alapítvány nem támogatja a szórvány­programunkat, miáltal veszélybe került ez a rendkívül fontos kezdeményezésünk.- Hogyan lehetne hosszú távon megol­dani a pedagógushiányt ezeken a vidéke­ken?- Valójában még mindig legalább 5-10 év szükséges ahhoz, hogy kinevelődjön a Szeptember 10. Magyarország az új vízumrezsimben nem kíván vízumdíjat felszámolni a ví­zumkötelezett országok polgárainak, de ezért cserébe azt várja el Szerbia és Monte­negrótól és Ukrajnától egyaránt, hogy a magyar állampolgárok, akárcsak az EU tagországainak állampolgárai, vízummen­tesen utazhassank ezekbe az országokba. Ez azonban csak a nemzeti vízumra vonat­kozik, hogy mi lesz a schengeni vízum­­rendszer bevezetésekor, az majd még kide­rül — mondta Bársony András a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára a IV Hungexpo keretében megrendezett Médiatalálkozón.. A kettős állampolgársággal kapcsolat­ban sok újságírói kérdés hangzott el. Azokra a vádakra válaszolva, hogy a magyar kormány nem akart a kérdés­sel foglalkozni, Bársony András azt mondta, hogy Magyarországon léte­zik már kettős állampolgárság, s ez azt jelenti, hogy a kérdéssel nem érdemes foglalkozni.- Az EU hatóságai tudomására hozták Magyarországnak: nem fogják megengedni, hogy az EU határain kí­vül eső állampolgárok számá­ra úgy biztosítson EU-s állam­­polgárságot, hogy magyar állam­szóban forgó közösségből az a saját peda­gógusgárda, akik a magyar oktatást tovább tudnák vinni. Azok a gyerekek, akik jelen­leg felvételiznek a KMTF-re, ukrán kör­nyezetből, ukrán iskola után jönnek hoz­zánk. Számukra magyar nyelvű szakkép­zésre, külön tanfolyamra van szükség, hogy a felvételi vizsgákkal megbirkózza­nak. Először a Budapesti Nemzetközi Elő­készítő Intézetbe küldtük ki a szórványból jelentkezett gyerekeket, de tavaly úgy döntött a főiskolai tanács, hogy célsze­rűbb, ha mi magunk készítjük fel a felvéte­lire a jelentkezőket. A múlt évben egy négyfős csoporttal indítottuk felkészítő programunkat, akik közül hárman azóta már a főiskola hallgatói lettek, s idén sze­retnénk továbbfejleszteni ezt a kezdemé­nyezést. Szeretném megragadni az alkal­mat és felhívni a szórványban élő, kőrös­mezői, rahói, gyertyánligeti, nagybocskói, bustyaházai, szolyvai és más olyan telepü­lésen élő érdeklődők figyelmét, ahol nincs magyar nyelvű oktatás, hogy az idén is meghirdetjük az egyéves előkészítő tanfo­lyamunkat. A felvétel beszélgetés alapján történik. Az érettségivel rendelkező érdek­lődők szeptember 10-ig jelentkezhetnek a főiskolán. Hangsúlyoznám, hogy ez egy hosszú távú terv első szakasza, amelynek már beértek az első gyümölcsei, hiszen eb­ben a tanévben három rahói fiatal lány végzett főiskolánkon, és már szakképzett pedagógusokként tevékenykednek odaha­za. Ezért biztatom a szórványban élő ma­gyar fiatalokat, hogy vágjanak bele a mun­kába a közös jövő megmentéséért. (VN) polgárokként kezeli a határon túli magya­rokat. Magyarországot felvették az EU-ba, más országokat pedig nem. Meg kívánják akadályozni, hogy a hátsó kapun keresztül hozzunk be több százezer magyart az EU- ba - mondta Bársony András. Lehet a ket­tős állampolgárság ügyében hosszú távon változást elérni, de most két meghatározó feltétele van a magyar állampolgárság megszerzésének: az egyik a letelepedés, a másik pedig a közvetlen felmenők alapján, a magyar állam ugyanis senkitől sem von­ta meg a magyar állampolgárságot, és ha valaki egyszer állampolgár volt, azok gye­rekeit is annak tekinti - mondta az államtit­kár. Bársony András elmondta, hogy a Tri­anoni szerződés után a határon kívül rekedt magyarok elvesztették ko­rábbi jogaikat, állampolgárságu­kat is. A második világháborút kö­vetően a Párizsi békeszerződés aláírásával hatályon kívül he­lyezték a Müncheni és a Bé­csi szerződéseket s ezzel el­vesztették korábbi jogalapju­kat az állampolgárságra. Ma­gyarán nem jogosultak a ha­táron kívül rekedt magyarok mint egykori állampolgárok a visszahonosításra, ezzel a joggal az ötvenhatos magya­rok élhetnek. ■ Kettős állampolgárság helyett ingyenes vízumok CSAK PÓTCSELEKVÉS? Bársony András politika államtitkár a Hungexpón bejelentette, Magyarország a díj­mentes vízumok ügyében tárgyal, cserébe Szerbiátél és Montenegrótól, tuetve Ukrajnától elvárja, bogy magyar állampolgárok vízummentesen utazhassanak ezekbe az országokba Hl Kárpátalja: helyi szakembereket kell kinevelni MAGYAR KÉSZÜLTSÉG Több mint egy évtizedes múltra tekint vissza a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) szórványprogramja, amely a KMKSZ megalakulásának időszakáig ny úlik vissza Történt, hegy afelsó-Tisza-vidéki, mindenekelőtt a rabói nagymamák összejöttek a Petőfi Sándor Klubban, ahová magukkal vitték magyarul néha már alig beszélő unoká­ikat, és foglalkozni kezdtek a gyerekekkel. E kezdeményezés láttán a nem sokkal később megalakult KMPSZ munkatársai programot dolgoztak ki a szórványban élő magyarok anyanyelvi oktatására A tanévkezdés apropóján ar. Orosz Ildikó, a KMPSZ és a Magyar Tanárképző Főiskola elnöke a szórvány oktatás jelenéről és problémáiról beszélt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom