A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-09-12 / 119. szám
Hogy és mint Amerikában? $1.00 www.ahid.com FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP Olvassa “Hogy ér mint Amerikában” rovatunkat a 12. oldalon! Jövő heti témánk: vízumok, vízumok, vízumok... 2003. SZEPTEMBER 12. 3. ÉVFOLYAM 119. SZÁM 37. HÉT Nukleáris kamuzás Katonai parádéval ünnepelte meg államiságának 55. évfordulóját Észak-Korea. Hamisnak bizonyultak azok a feltételezések, miszerint Észak-Korea az évfordulót használja fel, hogy bemutassa új fejlesztésű, nagy hatótávolságú ballisztikus rakétáit. Az ígért katonai felvonulás korántsem volt grandiózus és elrettentő. (2. oldal) Elszórt tanácsok Hamarosan szocialista aktivisták ezrei jelennek meg az utcákon, hogy szórólapokkal vagy személyes rábeszéléssel tudatosítsák a polgárokban a Medgyessykormány eredményeit. “Háromszorosan verünk viszsza minden egyes fideszes hazugságot” - ígérik az MSZP-sek. ' ^ (8. oldal) KERESSD A SPORTOLDALON! (16-17.) A magyar Van Damme Exkluzív interjúnk Sárközi Robival, Amerika kickttox-bajnokával Még 110 NAP A ZÖLDKÁRTYA-LOTTÓ BEADÁSI HATÁIDEJÉIG! VIZUMLOTTO! 13. OLDAL ■ ■^ 87mMri uun *? ‘ ELFOLYÓ PÉNZEINK Elhunyt Teller Ede A világhírű magyar származású atomtudós idén januárban töltötte be kilencvenötödik életévét. A hidrogénbomba atyjának is nevezett Teller volt az utolsó élő tagja a nagy magyar fizikusok legendás generációjának. A tudóst a kaliforniai Stanfordban érte a halál. Teller, akit kissé leegyszerűsítve a hidrogénlxtmba atyjának neveznek, 1908. január 15-én született Budapesten. Halálának hírét a kaliforniai Lawrence Livermore Laboratórium nevű nukleárisfegyver-kutató intézet közölte, amelynek 1952-es megalapításában jelentős szerepet vállalt. Téliért kitüntették többek között az Albert Einstein- és az Enrico Termi-díjjal, idén júliusban pedig George Bush elnöktől megkapta a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet is. Halálával a világhírű, nagy tudású magyar fizikusok legendái generációjának utolsó élő tagja távozott körünkből. Nyugodjék békében! Szeptember 10. George Bush amerikai elnök szerint az ENSZ-nek most lehetősége van arra, hogy nagyobb szerepet vállaljon Irakban. Az elnök közép-európai idő szerint hétfőre virradó éjszaka intézett beszédet az amerikai a nemzethez. Az elnök, a bagdadi ENSZ- képviselet elleni robbantásos merényletre utalva kijelentette, a terroristák Irakban a civilizált világ képviselőit támadták meg és a civilizált világnak szembe kell szállnia velük. George Bush elismerte, hogy Amerika nem minden barátja értett egyet azzal a döntéssel, hogy eltávolítják Szaddám Húszéin iraki államfőt a hatalomból, a múlt nézeteltérései azonban nem akadályozhatják a jelen kötelességeinek a teljesítését. Az elnök a terrorizmus elleni harc központi frontjának nevezte Irakot. “Mindent megteszünk, ami szükséges, és annyi pénzt költünk rá, amennyi szükséges, hogy győzelmet arassunk, előmozdítsuk a szabadságot és nagyobb biztonságot teremtsünk saját nemzetünknek is. Ez időt igényel és áldozatot követel” - közölte. Az elnök bejelentette, hogy 87 milliárd dollárt kér majd a kongresszustól a katonai és az újjáépítési feladatok teljesítéséhez Irakban és Afganisztánban. Ennek az öszszegnek a jelentős részét - 66 milliárd dollárt - fordítják jövőre katonai és hírszerzési műveletekre. Az elnök szerint az amerikai katonák száma Irakban megfelel a küldetésnek, de a katonai parancsnokok még egy többnemzetiségű hadosztályt kértek a brit és lengyel vezetésű hadosztályon kívül. Egyes államok azonban a részvételhez az ENSZ Biztonsági Tanácsának kifejezett felhatalmazását akarják, Colin Powell külügyminiszter ezért új biztonsági tanácsi határozattervezetet nyújt be, amely jóváhagyja egy amerikai vezetésű, többnemzetiségű erő megalakítását. Bush közölte, hogy a szeptember 11-i merényletek után Amerika módszeres harcot kezdett a terrorizmus ellen. Afganisztánban eltávolították az al-Kaida terrorszervezetet befogadó rezsimet, a terrorhálózat ismert vezetőinek csaknem kétharmadát elfogták vagy megölték. Irakban a volt rezsim támogatta a terrorizmust, tömegpusztító fegyvereket birtokolt és használt, s 12 éven át dacolt az ENSZ-szel. Amerika az általa vezetett koalíció élén érvényt szerzett a nemzetközi közösség követeléseinek a történelem egyik leggyorsabb és leghumánusabb katonai hadjáratával. Az elnök szerint ha Irakban, Afganisztánban és máshol a demokrácia és a tolerancia kerekedik felül, az súlyos csapás lesz a nemzetközi terrorizmusra. Ezért van az, hogy öt hónappal Irak felszabadítása után gyilkosok gyülekezete, a bukott rezsim hívei és külföldi terroristák próbálják káoszba dönteni az országot. Nem tudni, milyen mértékben működnek együtt, de a céljuk közös: visszataszítani Irakot a zsarnokságba. A terroristáknak az a stratégiai céljuk, hogy7 a merényletekkel az Egyesült Államokat dolgavégezedenül távozásra kényszerítsék, de tévednek, mert Amerika nem fog megfutamodni. George Bush négy nappal a New York-i és washingtoni terrortámadások második évfordulója előtt elhangzott beszédében kijelentette, nem lesz visszatérés a 2001. szeptember 11-e előtti hamis biztonságérzethez. Ki kell tűzni a román zászlót a Csíkszeredái magyar egyetemen Szeptember 9. A Hargita megye prefektusa felszólította a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredái karának vezetőségét, hogy függessze ki a román nemzeti lobogót a székház homlokzatára, ellenkező esetben az oktatási intézmény 25-50 millió lejes pénzbírságra számíthat. Lányi Szabolcs, az egyetem Csíkszeredái karának dékánja a magyar nyelvű közéleti napilap hasábjain megállapította: baráti szóként értékeli a prefektúráról érkezett figyelmeztetést. A dékán hangsúlyozta, hogy a Sapientia-egyetem nem kíván törvényszegő, vagy egy újabb zászlóügy részese lenni.
