A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-09-05 / 118. szám

10 AHÍD Kultúra 2003. SZEPTEMBER 5. VI. Nyári Zsidó Fesztivál Budapesten megnyílt a VI. Nyári Zsidó Fesztivál. Központja a Dohány utcai zsina­góga, de több vidéki városban is lesznek rendezvényei. Várdai Judit, Izrael buda­pesti nagykövete beszédében lényegében arra utalt, hogy a magyarországi zsidóság újra felerősödött, sőt, elvárható, hogy a zsi­dóság szerepét az európai kultúrában job­ban elismerjék. A Madách téren, vagyis az egykori Zsidó téren újra megjelennek majd a Zsidó Könyvnapok sátrai. Ez volt ugyan­is az a hely, ahová II. József a pesti zsidósá­got telepítette. Elrabolták az Orsós Madonnát Turistának álcázott bűnözők múlt hét szer­dáján elrabolták Leonardo da Vinci Orsós Madonna című festményét a skócia- i Drumlanring kastélyból. A kép értéke fel­becsülhetetlen, hiszen da Vinci egyik legis­mertebb alkotásáról van szó. Nagy-Britan­­niában évi 300-500 millió font értékű mű­kincsnek kel lába. DlAZ, A DOLLÁR MAGÁNYOS ANGYALA Cameron Diaz lett a tavalyi év legjobban fizetett színésznője: huszonöt millió dollárt keresett egy esztendő alatt. Hozzátesszük: szépsége mellett csak másodlagosak a mű­vészi értékei, de hát az amerikai nézőknek inkább a szépség és a jól felpörgetett, úgy­nevezett izgalmi dramaturgia meg az egy­szerűbb embereknek is teljesen világos lé­lektani képletek, valamint a nem túl bonyo­lult történet a legvonzóbb, arra nyitja ki a pénztárcáját. Botrányos Csárdáskirálynó A Budapesti Operett Színháznak már évti­zede állandó vendégszereplő hel\ e Német­ország, elsősorban München, ahol a Deutscher Theaterben ismét vendégjátékon mutattak be a halhatatlan magyar operettet, a Kálmán Imre: Csárdáskirálynő című mű­vét. Az ismét vastapsos előadást zártkörű pohárköszöntővel zárták volna be a színpa­don, függöny mögött. A kotnyeles színházi titkár azonban leállította a köszöntőt, mond­ván: az elsőbbség a müncheni sajtó fotósaié. Erre Kerényi Miklós Gábor, a közismerten kemény rendező szinte elzavarta onnét a színházi titkárt, majd elnézést kért a botrá­nyért a jelenlévőktől. Az ügy hátterében az állt, hogy a vendéglátó színház direktora nem méltatta arra a vendégjátékot, hogy megnézze az előadást. Tanuló hírességek A magyar nép java része közismerten kul­­túrszomjas. így nem meglepő, hogy több ismert egyéniség a most induló tanévben is folytatja immár felnőttkori tanulmányait. Az MTV híradósa, D. Tóth Kriszta az Eöt­vös Lóránd Tudományegyetem angol­kommunikáció szakán már szerzett ugyan diplomát, most azonban tovább tanul a Gazdasági Főiskolán. Kovács Kokó István, a magv ar ökölvívás nemzetközi híressége a Nemzetközi Üzleti Főiskolán most lesz harmadéves hallgató. Egyik legszebb ma­nökenünk, Osváth Andrea pedig most feje­zi be az Eötvös Lóránd Tudományegyetem olasz szakát. New York-i kutatójáték olvasóinknak LÁTVÁNYBÚVÖLET A napokban kiállítás nyílott az esztergomi Balassi Bálint Múzeumban Légrády Sándor alkotásaiból, személyében egyszerre négy művészeti ág nemzetközi kiválóságának munkásságát mutatják be az október végéig tartó tárlaton. Légrády Sándor ugyanis grafikus, ötvös, bélyegtervező és üvegjestó művész volt. Földessy Dénes n fí (ÉL I 9 Lkl m mc A kiállítás során kiderült, hogy a mű­vész New York városban is tervezett és festett üveget, feltehetően templomabla­kot, de azóta már senki sem tud semmit arról, hogy azok New York melyik köz­vagy magánépületében lelhetők fel, illet­ve meg vannak-e még. Ezért olvasónk se­gítségét kérjük a megkeresésükhöz. A rég elhunyt művészt így mutatta be lapunknak fia, Légrády Csobán Ákos, aki régóta édesapja életműve hozzáke­rült töredékének közkinccsé tételén fáradozik:- Apám a 1945 előtt a sztárművé­szek közé tartozott: de 45 után csak bé­lyeget tervezhetett, bár a többi művészi ágban is letette a névjegyét. Ötvössé­gével, üvegfestésze­tével világdíjakat nyert, de a szovjetorosz megszállás óta mindezeket hivatalosan elfeledtették. Például 1945 óta egyetlen művészeti lexikonban sem található a ne­ve. Légrády Sándort ugyanis 1941-ben kultuszminisztériumi államtitkárrá ne­vezték ki, s bár antipolitikus egyéniség volt, néhány olyan plakátot is kiadott, il­letve kiadatott, amelyek a keleti arcvona­lon hősi halált halt magyar honvédek ár­váinak, özvegyeinek megsegítésére hív­ták fel a figyelmet. Erre való hivatkozás­sal a későbbi hatalom mindent megtett művészi megsemmisítéséért, kivéve a bé­lyegtervezést, mert arra az országnak nagy szüksége volt. Ki-be szállították őt a börtönből, aszerint, hogy szükség volt-e éppen bélyegtervező munkájára vagy sem. Nem vették figyelembe műkincs­mentő tetteit sem. Az ostrom idején egy német üteget távolíttatott el a Mátyás templom mellől, nehogy a templom, s a benne lévő egyházi műkincsmúzeum célponttá váljék. Ezért előbb a németek, majd a „felszabadító” vagyis harácsoló oroszok kis híján agyonlőtték. Műkincs­mentő tevékenységéért pápai kitüntetést kapott, de azt nem vehette át.- Időzött a Fő utcai börtönben is, „fa­siszta államtitkári tevékenysége” miatt, onnét is ki-kihozták, ha bélyeget kellett tervezni, s utána visszavitték. Például 1953-ban Aachen­ben volt eg)’ Ma­donna bélyegek f kiállítása, amelyen | Légrády Sándor az Erdélyi madon­na című saját mű­­y vével a harmadik díjat nyerte el. Csakhogy az első díjas bélyeg egy Raffael lo fest­mény másolata, a második díjas pe­dig az Michelangelo másolat volt, ő vi­szont eredeti saját alkotást nyújtott be!- Nevéhez fűződik a Lánchíd újjáépí­tése is, mert amikor annak befejezése kö­zeledett elfogyatt az állampénz, s Légrády Sándor erre felajánlott egy bé­lyegsort, amelyet szépsége okán az akkor átlagosan 200 forintos fizetés idején, 50 forintos címletekben adtak el, s olyan tö­megben vették, hogy a bevételéből befe­jezhették a Lánchíd újjáépítését. Ez volt Légrády Sándor hálája a börtönből ki­beszállításért, a kommunista állam pedig úgy hálálta meg munkásságát, hogy 1945-től egyetlen lexikonban sem volt a olvasható a neve. Ugyanakkor az ország hírét kivételes mértékben növelte, mert Pápua földtől Grönlandig ismerték a bé­lyegeit: Szent István arcát, a tihanyi apát­ságot, az Aranybullát. Ő rajzolta meg az r "x BIKKAL TÉVÉK NEW YORKBAN “HUNGARIAN MAGAZINE EXTRA” Helyi Programok. Interjúk, Riportok. Kulturesemények, Megemlékezések. Minden SZOMBATON d e. 11 órakor a T/W 57-es kábelcsatornán. Szerkesztő: BIKKÁL GYULA Műsorvezető: Hajnal Julianna „FRISS HÍREK MAGYARUL” Politikai Figyelő műsor kritikával, javaslatokkal, videóválogatásokkal. Hír TV. Minden PÉNTEKEN este 6 órakor a T/W 57-es kábelcsatornán Szerkesztő: Zombori Györgyi Műsorvezető: Hajnal Julianna „HUNGARORAMA” Angol nyelvű szórakoztató-, kultúrműsor magyarul nem beszélők számára. Minden szombaton este 7:30 órakor a T/W 56-os kábelcsatornán Szerkesztő: Bezdek Anikó Műsorvezető: Ward Éva. Giffin Gaye Nézzék a fenti TV-műsorokat és kérjék speciális SZOLGÁLTATÁSAINK LISTÁJÁT! BIKKÁL GYULA főszerkesztő/igazgató KRASZNÓI ANDRÁS rovatvezető/művészeti igazgató Tel.: (212) 289-1711 E-mail: b8251 ©hotmail.com első mongol bélyeget, mert őt kérték fel rá: egy vaskohászt. Volt olyan, a Szovjet­uniónak rajzolt bélyege, amely száz mil­lió példányban jelent meg. Most tehát üvegfestmény kutatásra kérjük olvasóinkat. Akinek kedve van hozzá, s régen ismeri New Yorkot, kér­jük, segítsen meglelni a világhírű magyar művész üvegfestményeit ehben a város­ban. Az első megtalálót lapunk Rakovszky Zsuzsa: A kígyó árnyéka cí­mű művének egy névre szóló dedikált példányával jutalmazza. Az említett mű­vet az irodalomtörténész zsűri 2002 leg­jobb magyar regényének minősítette. Megnyílt a Velencei Filmfesztivál Megnyílt a világ úgynevezett A-ka­­tegónásfilmfesztiváljainak egyike, a velencei versengés, amely <Cannes után, s Berlinnel együtt a világ rangban két második helyen álló évenkénti filmes verseny. Hollywood a művészi értékelések szerint csak utánuk következik. A mezőny nagy, de a verseny izgalma még nem érez­hető. .Az első bukás: a Magyarországon is hatalmasat bukott Kémkölykök című amerikai film rendezőjének Robert Rodrigeznek új moziját, az Egyszer Mexikóban című filmet érte: teljes ér­dektelenség fogadta. Woody Allen Bármi más című munkája viszont már több érdeklődőt vonzott, s nemcsak a szakmából, a közönség soraiból is. Po­litikai vitát váltott ki az Államtitok cí­mű mozi, amely az 1947-es szicíliai vé­rengzést dolgozta fel, amelyet a kom­munisták ottani választási győzelme váltott ki: fegyveresek tüzet nyitottak a választási győzelmüket ünneplő kommunistákra, de a felelősök máig nem álltak bíróság elé Ez az. alkotás azonban inkább krimi, meg jog, meg politika, mint művészet. A nagy viták tehát még csak mast kezdődnek majd. A színészet és a filmművészet törté­­netélien viszont kedves epizódként és tiszteletre méltó eseményként marad fenn: a világsztár Omar Sharifot (egyeljek közt a Doktor Zsivágó című, s a Szovjetunióban üldözött regény filmváltozatát, a Magyarországon is betiltott mozit, színészi alkotó erejével elsősorban ő vitte világsikerre) az Arany Oroszlánnal tüntették ki, élet­­művéért. Omar Sharif e mostani velencei fesztiválfilmjében, a francia újhullá­mot újraértékelő stílusban, Ibrahim úr és a Korán virágai címmel egy mu­zulmán boltost játszik, aki egy üldö­zött zsidó fiút fogad be, majd örökbe is fogadja őt. A rendező Dupesron in­novatív látásmódja, színészvezetése jóvoltából, a kritikák szerint ismét egy olyan francia filmet láthatunk, amely képes úgy elmondani az élet szépségeit, hogy közben szinte végig melankolikus, ha úgy tetszik, reális marad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom