A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-09-05 / 118. szám

OLVASSON MAGYAR MAGAZINOKAT! A ww-w.ahid.com FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP Olvassa “Hogy és mint Amerikában” rovatunkat a 12. oldalon! Jövő heti témánk még mindig a zöldkártyalottó... 2003. SZEPTEMBER 5. 3. ÉVFOLYAM 118. SZÁM 36. HÉT MOST ÁRKEDVEZMÉNNYEL VIZUMLOTTO! “... illegális itt-tartózkodás nem kizáró ok... MÁRMOST JELENTKEZHET! RÉSZLETEK A12-13 OLDALON ■ Clinton lenne a hibás a jelenlegi háborús helyzetért? A FEKETE BÁRÁNY Aszteroida tart a Föld felé Szeptember 3. Egy Föld felé tartó aszteroidára hív­ták fel a figyelmet kedden amerikai csillagászok. Bár az ütközés esélye ki­csi, azt mégsem lehet kizárni, állítják. A 2,6 milliárd tonna tömegű, 1,2 kilo­méter átmérőjű kisbolygó 32 kilomé­tert tesz meg másodpercenként, a Földdel 2014. március 21-én találkoz­hat, írta a BBC. A kisbolygót augusz­tus 24-én fedezték fel a New Mexico-i közjxmtú Lincoln Földközeli Asztero­­idakutató-program (Lincoln Near Earth Asteroid Research Program, LINEAR) munkatársai. Az észlelést jelentették a massachusettsi kisbolygó­­figyelő központnak, ami a Torino-ská­­la szerint “alapos megfigyelést igénylő eseményként” osztályozta a kisboly­gót. (A Torino-skála az aszteroidák ve­szélyességi fokának besorolására szol­gál, az ártalmatlantól egészen a globális katasztrófát okozóig.) Az aszteroida a 2003 QQ47 nevet kapta. Aggodalomra egyelőre nincs ok: a becsapódás esélye csak egy a 909 000-hez ás további ada­tok gyűjtésével ez még csökkenhet is. A kisbolygó pályáját ugyanis egyelőre csupán egy hétnapos periódus 51 meg­figyelése alapján számították ki, de több adattal pontosabban meg tudják majd határozni azt. Hozzáértők szerint valószínű, hogy a későbbiekben csök­ken az aszteroida Torino-ltesorolása. Szeptember 5. Kétszer is pontosan bemérték bin Laden pontos tartózkodási helyét és már a robotrepülőgépek is úton voltak, Clinton végül mégis megakadá­lyozta a terroristavezér megölését - állítja könyvé­ben Richard Miniter. A Wall Street Journal publi­cistája szerint Clintonnak még további tíz alkalma lett volna bin Laden meg­­öletésére. Busht ugyacsak érték már hasonló vádak, tetézve azzal, hogy az új elnök kész terveket örökölt Clintontól a terrorizmus és az al- Kaida elleni háborúval kapcsolatban. Ezek azonban a kormány­­váltást követő zűrzavarban eltűntek. A neokonzervatív publicista alapállítása sze­rint Oszama bin Laden felemelkedéséhez a Clinton-kormányzat ügyetlenkedései kellettek. Miniter szerint minden egyes al­kalom, amikor Clinton elmulasztott bosszút állni a terroristavezér bűneiért, nö­velte bin Laden “legyőzhetetlenségi míto­szát”. Clinton nem volt hajlandó tudomá­sul venni, hogy a World Trade Center elle­ni 1993-as merénylet terrortámadás volt, így nem engedélyezte hogy az ügyben a CIA nyomozzon - állítja Miniter. Magya­rázat lehet Miniter vádjára, hogy a CIA fő profilja a külföldi hírszerzés, az Egye­sült Államok terüle­tén elkövetett bűncse­lekmények ügyében az FBI nyomozhat. Clinton a nyomozó­­irodára bízta az ügy felderítését. A szerző azt is állítja, hogy sze­mélyesen Clinton és Dennis DeConcini demokrata szenátor akadályozta meg arab tolmácsok felvételét a CIA-hez. Miniter szerint még azért is az exelnök a felelős, hogy az amerikaiak leg­megbízhatóbbnak tartott, számos bizton­sági ellenőrzésen átesett informátora, az egyiptomi Ali Mohammed az al-Kaida ké­me volt. Miniter szerint Clintonék azzal, hogy Szudánból Afganisztánba, illetve Pakisz­tánba üldözték bin Ladent “csak közelebb vitték kiképzőközpontjaihoz, még veszé­lyesebbé téve a terroristavezért”. A szerző a clintoni politika kudarcának okát is meg­találta: az elnök figyelmét elterelte a Lewinsky-botrány. A konzervatív publicista tudni véli, hogy Clinton külügyminisztériuma több szudáni ajánlatot is visszautasított bin Laden elfogására. Szudán szélsőséges isz­lám kormánya nem ápol diplomáciai vi­szonyt az Egyesült Államokkal, CLinton elnöksége idején bin Laden is az országban rejtőzhetett. Bár a könyv legtöbb idézett ál­lítása legalábbis vitatható, a szerző több meglepő riportalany megszólaltatásával tá­masztja alá állításait. Miniter két év alatt több katonát, diplomatát és hírszerzőt is meginterjúvolt, ám állítása szerint legjobb forrásai Clinton egykori bizalmasai voltak. r 1 1 ...............................................------------1 LAPZÁRTA Megvétózott kiképzés “Kizárt” hogv 28 (XX) iraki rendőr érkezzen ki­képzésre a taszári bázisra - jelentette ki Medgyessy Péter az International Herald Tribune-nak. A miniszterelnök nem zárta ki kisebb létszámú csoportok magyarországi ki­képzését, de mint mondta, 25-30 (XX) ember kiképzésére “egyszerűen nincs kapacitás”. Bár a magyar kormány előzetesen hozzájárult az. amerikai tervhez, hivatalos felkérés hiányában eddig hivatalosan nem foglalt állást a kérdés­ben. Hivatalos felkérés pedig valóban nem érkezett - erősítette meg az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a Tribune-nek, Legalább tizenkétszer elfogathatta vagy megölethette volna Oszama bin Ladent Bili Clinton - állítja legújabb könyvében Richard Miniter, a Wall Street Journal neokonzervatív publicistája. Bár a könyv leleplezései vitatható értékűek, Clinton egykori bizalmasai is az elnök ellen vallanak. A Bin Laden elvesztése című könyvből Matt Drudge közölt részleteket honlapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom