A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-08-29 / 117. szám

10 A HÍD Kultúra 2003. AUGUSZTUS 29. Röviden Kevesebbet olvasunk Magyarországon stagnál a napilap-piac, ezen belül ráadásul a komoly politikai újságok olvasótábora folyamatosan csökken, míg a bul­várlapok iránti kereslet mérsékelten nő. Míg például 2002. második félévében a Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetség adatai szerint a Népszabadságból átlagosan naponta 193 910 példány talált gazdára, addig a 2003. második negyedévéről szóló nem végleges gyorsjelentés szerint április és június közt napi átlagban már csak 180 942 darabot adtak el. A Magyar Nemzet átlagos példányszáma eközben tavaly még 98 296 volt, ebben az évben viszont már csupán 78 518 darabot értékesítettek a konzer­vatív lapból naponta. Magyarországon össze­sen csak 1,2 millió napilapot értékesítenek napnta. Pánarab Kimet tud A kommunikációs forradalom, úgy látszik, az arab világ életét is megváltoztathatja, remél­jük, jó irányba. Eddig televíziós program soha nem mozgatta meg ennyire az arab világot, mint a libanoni Future Television most lezaj­lott szépségversenye, amelyet a tizenkilenc éves jordániai lány, Diana Karazov nyert meg. Az. összesen 4,8 millió beérkezett szavazat 52 százalékát ő kapta. Jordániában győzelmének hírére az emberek az utcára vonultak. Egy csa­pásra nemzeti és arab híresség lett belőle. Előjáték az Üvegopóhöz Molnár Ferenc születésének százhuszonötö­dik évfordulója alkalmából a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum lapzártánk idején mutat­ták be Toepler Ferenc új darabját Előjáték az Üvegcipöhöz címmel. Molnár Ferenc halha­tatlanná vált vígjátékának az ősbemutatója előtt egy órával játszódik, a színfalak mögött. Rendező Fodor Tamás. Francia vizsgálóbírónó Vilniusban A litván fővárosba érkezett Nathalie Turquey francia vizsgálóbírónő, aki Marie Trintignant meggyilkolásának ügyében nyomoz, s a Vil­niusban előzetes letartóztatásban lévő Bertrand Cantat rockénekest, Marie Trin­tignant barátját hallgatja ld. Cantat ölte meg a francia színésznőt. Párizs és Vilnius között vi­ta van arról, hogy melyik országban ítélkezze­nek Cantat felett. Otthonunkba benéz a Kunsági Madonna BÜSZKE SZENTENDRE Megdöbbentő hír: a világ összes múzeumi értékű tárgyából csak minden huszadik lát­ható. A többi raktárban van, mert csak ennyinek akiállítására van lehetőség. Jó hír: Szentendre mostantól a világ öt legmodernebb múzeuma közé emelkedett, mert a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának az egész magyar kultúrára vonatko­zó digitalizálási programja keretében minden itteni tárgyat a világ minden számítógépén meg lehet nézni A modem rendszer átadására, a magyar kultúra e nagy ünnepére előszörjött el a földkerekség száznyolcvan-ezer múzeuma szövetségének elnö­ke, aki ma a tekintélyes francia szakember Jacques Perot. Földessy Dénes A Kunsági Madonna tehát, a szentendrei skanzen valamennyi tárgyával együtt, mos­tantól gombnyomásra benézhet bármely manhattani lakásba. E patinás szobrocskát anno dacumál faragták Kiskunfélegyházán, keményfából. Madonnát ülő tartásban áb­rázolja, alacsony, talapzaton, kezében tartott meztelen gyerekét jobbjával jobb arcához szorítja. A gyermek Jézus, anyja állát simo­gatja. Mindkettőjük fején aranyszínű koro­na, Mária szürkéskék bő ruhába és sötétkék palástba öltözött. A jelenlegi aranyos-zöld festés alól piros szín csillog fel. A szobor ma­gassága 36, szélessége 9, hossza 19 centi. Van benne valami nyers paraszti báj. De a New York-i magyarok megnézhet­nek nyolc féle bölcsőt is, szakaszott olyat, amelyben még néhány odahaza született nénikét ringattak, boldog csecsemő korá­ban. Mit bölcsőt? Egy igazi vaskos magyar parasztszánkó is ott áll valamely emelvé­nyen, behunyod a szemed, hallod a lovak nyihogását, persze a havat nem, az még a képzeletben is néma. Csak a gombot kell nyomkodni ebben a böhöm-nagy amerikai városban. Internet-hívás: „latvanytansznm­­.hu”. Ilyen a modem világ. Meg még olyan modem is, hogy Szentendrén bajba kerül­hetnek a múzeumi tolvajok, mert mindez csak vitrinben zárva lát­ható, de a szépen ádátszó üveg bi­zony páncélüveg. Jacques Perot úr mesélte a megnyitó sajtótájé­koztatón, hogy a múzeumok vi­lágszervezete rendszeresen kiad egy magazint s abban néhány or­szág ellopott kincseit mutatja be. Most éppen Olaszország, Né­metország, Csehország és Ma­gyarország van soron s ezeknek az országoknak az ellopott legér­tékesebb múzeumi tárgyait teszik közzé színes fotókon, aki látja és mégis megveszi, az már orgazda és jöhet a törvény. Mivel a múzeumi világban az egyik legnagyobb károkozó a lopás, Perot úr kitanította a sajtót néhány múzeumi bűncselekményre, vagyis araiak nevére. Egyik nagy veszély az engedély nélküli ása­tás, amely mindig krimi, meglátsz egy rosszarcú ásós csapatot, hívjál hatóságot, hogy kérje a papírokat. Mivel egyre terjed a viszolygás a politiká­tól, Szentendrén ennek is volt ellenszere: láttunk egy boldog minisztert. Megnyugta­tó látvány volt, ahogy örömmel mondta:- A közel hat éves beruházás eredménye, amelyet most látunk először együtt. Két fej­lődési szakaszban: egy 1997-ben kezdődött három éves ciklusban 3800 négyzetméteres részt sikerült elkészíteni, s ez mintegy 500 millió forintot igényelt. A másik szakasz 2001 és 2003 között épült, majdnem 1,4 milliárd forint beruházással, 3800 négyzet­méternél több alapterületen. Egyebek közt konferencia-teremmel, könyvtárral, adat­tárral, látványtárral, kutatószobával, közön­ségszolgálattal, videotárral várja az érdeklő­dőket. Azt gondolom, hogy nem elfogult­ság, hanem megalapozott szakmai véle­mény, ha azt mondom, a szentendrei skan­zen ezzel a világ legmodernebb szabadtéri néprajzi múzeumainak egyike lett.- Tisztelettel felhívom a figyelmet arra, - folytatta - hogy a kultúra világában is ver­seny van. Múzeumok is versengenek egy­mással. Szerintem Szentendre most e ne­mes nemzetközi verseny élmezőnyébe tar­tozik. Az Európai Unió kulturális alapú szervezet, s ebbe a sokszínűségbe mi ma­gyarok visszük az édes anyanyelvűnket, a kultúránkat, s egyáltalán - világszínvonalon vagyunk. E folyamatban a kulturális politi­kai szervezésben és végrehajtásban megha­tározó szerepet kívánunk játszani, megfog­ható és meg nem fogható, vagyis szellemi építkezéssel. Jacques Perot urat megleptük egy kér­déssel, de nem lepődött meg:- A trianoni békével elszakított hatalmas magyar területek muzeális kincseit az utód­államok az úgynevezett bársonykesztyűs népirtás során módszeresen kiássák, majd megsemmisítik, illetve s úgy temetik be. A világszervezet segíthet-e ezen?- Pontos idő, hely, tárgy illetv e épület le­írás feltüntetésével kérjük ezeket a pusztítá­sokat jelentsék be nekünk.- Szentendre tehát bekerül a világ látó­szögébe. A festők városa eddig is híres volt, most még híresebb lesz. Tavaly száznyolc­vanezer turista látta csali a skanzent. Ez a város lakosságának mintegy a tízszerese. Vajon a világon szétszóródott magyarság la­kásaiban mostantól hány milliónyian látják majd néha? ül Hatvanöt éves a Magyarok Világszövetsége ÉGNEK A GYERTYÁK Augusztus 18-án feltől 72 órán át hatvanöt szál gyertya lángja lobogott a Lánchíd pesti hídfőjénél. A lángok a Magyarok Világszövetsége megalakulásának 65. évfordulójára emlékeztettek Az ünnepi beszédet Rácz Sándor, az 56-os forradalom és szabadságharc egyik legendás alaJja, a Magyarok Világszövetsége és a Védnöki Testület tagja mondta. “HUNGARIAN MAGAZINE EXTRA” Helyi Programok, Interjúk. Riportok, Kultúresemények, Megemlékezések. Minden SZOMBATON d e. 11 órakor a T/W 57-es kábelcsatornán. Szerkesztő: BIKKÁL GYULA Műsorvezető: Hajnal Julianna „FRISS HÍREK MAGYARUL” Politikai Figyelő műsor kritikával, javaslatokkal, videóválogatásokkal. Hír TV. Minden PÉNTEKEN este 6 órakor a T/W 57-es kábelcsatornán Szerkesztő: Zombori Györgyi Műsorvezető: Hajnal Julianna Angol nyelvű szórakoztató-, kultúrműsor magyarul nem beszélők számára. Minden szombaton este 7:30 órakor a T/W 56-os kábelcsatornán. Szerkesztő: Bezdek Anikó. Műsorvezető: Ward Éva, Giffín Gaye Nézzék a fenti TV-műsorokat és kérjék specialis SZOLGÁLTATÁSAINK LISTÁJÁT! BIKKÁL GYULA főszerkesztő/igazgató KRASZNÓI ANDRÁS rovatvezető/művészeti igazgató Tel.: (212) 289-1711 E-mail: b8251@hotmail.com Rozgics Mária Az ünnepség megnyitásakor Árva Vin­ce Pálos rendi atya e gondolatokkal bocsá­totta jelképes útjukra a hatvanöt szál gyer­tya fényeit:- Minden magyar családban legyen egy szál szentelt gyertya, amely véd bennünket a gonoszságtól, az ármánykodástól, s amely összetart bennünket békében és szeretet­­ben, mert erre most igazán szüksége van nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon a szétszóródott magyarságnak. Hetvenkét órán át égtek a gyertyák a ha­zai és a világon mindenütt szétszóródott magyarságért. Patrubány Miklós, a Ma­gyarok Világszövetségének elnöke köszön­tötte a Magyar Tudományos Akadémia székháza előtt, a Széchenyi szobornál a megjelenteket. A „legnagyobb magyar” szobra előtt Árva Vince atya, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a Pálos Rend magyarországi újjáélesztője megáldó szavai után Rácz Sándor, a pesti munkás­­emberből lett, hosszú évekig börtönbe zárt forradalmár beszélt.- A mai születésnapi ünnepséget hagyo­mánnyá kell tenni. - mondta - Elődeink előre érezték azt a tragédiát, amelyet az el­múlt hatv anöt esztendő alatt is meg kellett a magyarságnak élnie. Ezért határozták el, hogy olyan szervezetet hoznak létre, amely képes lesz az egész világon szétszóródott és az idehaza szenvedő magyarok összefogá­sára, hogy túléljük mindazt a rosszat, ame­lyet, anélkül hogy megérdemeltük volna, ránk hozott a történelem. Annyi hazug vád, amennyi a magyarságot éri, talán nincs is világon. Pedig mi csak az Istentől (Folytatás a következő oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom