A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-08-29 / 117. szám

6 a híd_______________________Kárpát - medence 2003. augusztus 29. Román nacionalista pártok perelik a román államot KÍGYÓT MELENGETNI A romániai magyarságnak állandó uszításaival és rágalmazásaival sok kellemetlen per­cet szerző szélsőségesen nacionalista román part, a Nagy-Románia Párt most új foglalko­zást talált magának: a közérdeklődés fenntartása érmében a román államot szándékoz­za beperelni, a forradalom során tizennégy évvel ezelőtt kivégzett Ceausescu házaspár miatt. A volt romániai kisebbségügyi miniszter, Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint a pártnak nincs perben állási minősége az ügyben. Röviden Új felvidéki ismeretterjesztő ÚTIKÖNYV Felvidék. A tavaly nyáron megjelent nagy sikerű Erdély útikönyv után ezúttal Szlo­vákiáról jelentetett meg egy hasonló szer­kezetű és megjelenésű útikönyvet a buda­pesti JEL-KEP Kiadó. Az új könyv célja, hogy felkeltse a magyarországi turisták ér­deklődését a Felvidék látnivalói iránt. Ke­vesen tudnak ugyanis arról, hogv milyen látványos változáson ment keresztül Szlo­vákia az elmúlt években. Ennek eredmé­nyeként ma ismét régi szépségükben élvez­hetők e páratlanul gazűag terület kulturális és természeti látnivalói. Emellett mindenki számára megfelelő színvonalú, ugyanakkor a magyarországi turisták számára megfizet­hető szolgáltatások várják a Szlovákiába utazókat. A 311 oldalas könyv - az Erdély útikönyvben megszokott módon - szemé­lyesen ellenőrzött, friss információkat tar­talmaz valamennyi felvidéki nagyváros és a vidék szálláshelyeiről, az. étkezési lehetősé­gekről, a legjobb szórakozóhelyekről és a busszal vagy autóval utazók számára fontos gyakorlati tudnivalókról. Emellett olvas­mányos leírást nyújt a jelentősebb felvidé­ki műemlékekről (a művészettörténetileg kiemelkedő alkotások esetében részletes elemzéssel), ismerteti a legfontosabb síközpontokat, túralehetőségeket, barlan­gokat, fürdőhelyeket és a különböző felvi­déki kulturális rendezvényeket, fesztiválo­kat. A könyvet 44 térkép, (régió-, város- és túratérképek), egy rövid magyar-szlovák szótár és 53 színes fénykép teszi teljessé. Huszonhárom tángtgyüttes Mezóbándon Erdély. Csoportos felvonulással és menet­tánccal kezdődött a Mezóbándon első alka­lommal megrendezett Égtájak Néptánc­fesztivál. A Szlovákiából, Szerbiából, Mon­tenegróból és Erdélyből érkező néptánco­sok színpadi fellépését megelőzően a hely­beli református templomban ökumenikus istentiszteletet tartottak. A művelődési ott­hon színpadán huszonhárom táncegyüttes mutatta be hagyományos népviseletét, tán­cait, énekeit. Több együttes saját zenészei­vel jött el a találkozóra, akiknek nem volt saját zenekaruk, azok számára a Maros Mű­vészegyüttes zenészei húzták a talpalávalót. Nem privatizálják A KÁRPÁTALJAI SAJTÓT Kárpátalja. Túl korainak vélték az újságok privatizációját annak a kerekasztal-megbe­­szélésnek a résztvevői, akik a múlt héten Ungváron azt vitatták meg, hogy milyen következményekkel járna a lapokra a magánosítás. A tanácskozáson elhangzott, hogy egy ilyen lépés elsősorban a járási, de más újságok eltűnését is eredményezné, s több ezer újságíró válna munkanélkülivé. Kárpátalján különösen súlyos kihatása len­ne a járási újságok megszűnésének, mivel, mint hangoztatták, a hegyvidéki települé­seken ezek a lapok jelentik gyakorlatilag az egyetlen helyi hírforrást. A járási lapk szerkesztőit támogatásukról biztosították a magánkézben lévő kiadványok képviselői is, kiemelve, hogy az elsődleges célként a nyomtatott sajtótermékek gazdasági füg­getlenségének megteremtését kellene ki­tűzni, mivel csak ez szavatolhatná a sajtó­­szabadságot. Augusztus 26. Az 1989-es év karácsonyán kivégzett román diktárort és feleségét, a Ceausescu házaspárt többek között azzal vádoltak, hogy egymillió dollárral próbál elmene­külni az országtól. A Nagy-Románia Párt­nak (PRM) szándéká­ban áll beperelni a ro­mán államot Nicolae Ceausescu halála miatt. Panaszunk megfogal­mazása során a diktátor vádiratát tekintjük ala­pul - jelentette be a hét végén Marosvásárhe­lyen Dumitru Pop, a politikai alakulat Maros megyei szenátora. A PRM-s honatya ismer­tette, 1989 decemberé­ben három vádpont alapján ítélték el a Ceausescu-házaspárt, amely közül az egyik arra vonatkozott, hogy Nicolae és Elena Ceausescu egymillió dollárral pró­bált elmenekülni az országtól. „Tudni sze­retnénk, mi történt a pénzösszeggel” - szö­gezte le Pop, aki közölte, a Nagy-Románia Párt már interpellált a parlamentben an­nak az egymillió dollárnak az ügyében, amely szerepel a diktátorházaspár vádira­tában. „írásban jött válasz Mihai Tänäsescu pénzügyminisztertől, amely megdöbbenést váltott ki. Ebben ugyanis az szerepel, hogy ez az összeg tulajdonkép­pen nem létezik” - jelentette ki a Maros megyei szenátor. Az el­lenzéki párt politikusa úgy' véli, amennyiben a pénzügyminiszter igazat mond, abból az követke­zik, hogy a vádpontok egyike hamis volt. A szenátor ezek után hozzátette, a „bizonyíté­kok hiánya” a Ceausescu házaspár perében elegen­dő indok arra, hogy a po­litikai alakulat beperelje a román államot, amiért el­ítélte és kivégeztette a volt diktátort és feleségét. Eckstein-Kovács Péter jogász-szenátor el­mondta: a Nagy-Románia Párt által felve­tett kérdésben nem lehet perbe hívni az ál­lamot, csupán olyan feljelentést tehetnek, amelyben szóba jöhet, milyen mértékben folyt törvényes keretek között a Ceausescu házaspár perének tárgyalása, majd az ítélet végrehajtása. „Ezen a területen nincs köz­veden lehetőség bírósághoz fordulni, csu­pán feljelentést lehet tenni az ügyészségen, amely kivizsgálhatja a panaszt. Noha Dumitru Pop a jogi bizottság tagja, a sze­nátorkolléga nem jogászi képzettségű. Emiatt fordulhatott elő, hogy elkerülte a figyelmét, miszerint perújrafelvételt, reha­bilitációs kérést gyakorlatilag vagy az érin­tett - de ebben az esetben ők halottak -, vagy közveden hozzátartozóik tehernek. Tehát kívülálló magánszemélyeknek vagy pártoknak nincs perben állási minőségük ebben a kérdésben” - szögezte le a Króni­kának a szenátus jogi bizottságának RMDSZ-es tagja. Eckstein-Kovács Péter kifejtette, a NagyRománia Pártot soha nem lehetett beskatulvázni a szélsőbalok J dali vagy -jobboldali pártok kategóriájá­ba. A szenátor szerint azonban az a tény, hogy a Ceausescu házaspárnak bizonyos „időhídon” túl, 14 év elteltével pártját fogják, és a közfigyelem homlokterébe próbálják tolni, egyre inkább azt bizo­nyítja, hogy a politikai alakulat szélsőbal­­oldali nacionalista pártnak nevezhető. „Érzésem szerint a PRM nem is azok fe­lelősségét kívánja szóvá tenni, akik elítél­ték a diktátort és feleségét. Úgy sejtem, olyan propagandisztikus hangulatkeltésről, kampányfogásról van szó, amelynek során a Nagy-Románia Párt politikusai azoknak a választópolgár­oknak a bizalmába próbálnak férkőzni, akik még mindig nosztalgiával viseltetnek a régi aranykorszakkal szemben” - nyilat­kozta Eckstein-Kovács Péter. Lesz felvidéki magyar egyetem! Augusztus 26. A kormány igenjével megoldódni lát­szik a komáromi (Felvidék) Selye János Egy etem problémája. Szigeti László ok­tatásügyi államtitkár elmondta, a tanács­adó testület véleménye nem kötelezi, il­letve annak hiánya nem akadályozza a kormányt és nincs hatással az egyetem megalapítására. Albert Sándor, a Ma­gyar Koalíció Pártjának parlamenti kép­viselője, oktatási szakértő hozzáfűzte, az Akkreditációs Bizottság csupán a peda­gógiai programot véleményezi: „Az egyetemalapításnak politikai döntés kö­vetkezményének kell lennie.” A képvise­lő jó esélyt lát arra, hogy a jogszabályja­vaslatot már októberben megvitatja a parlament. Mindkét politikus reméli, az Akkreditációs Bizottság októberi ülésén pozitív döntés születik a magvar egye­tem ügyében, amikor is újra a testület elé terjesztik a főként magyar képzési nyel­vű felsőoktatási intézmény elbírálásra váró anyagát. A kormány döntése értelmében alap­vetően magyar, kisebb mértékben szlo­vák és egy éb nyelvű képzés folyna a ko­máromi egyetemen, melynek három ka­rán, a pedagógiai, a közgazdasági és re­formátus teológiai fakultásán 2004 szep­temberében mintegy 300 hallgató kez­dené meg tanulmányait. Az alapítás költségei elérik a 100 millió koronát, az egyetem jövőre mintegy 62, két év múl­va 72, 2006-ban pedig hozzávetőleg 83 millió koronával terhelné meg a költség­­vetést. Szigeti László nem zárta ki, hogy' a magyar álam is hozzájárulna a felsőok­tatási intézmény anyagi támogatásához. : Tuhli “Tetszettek volna forradalmat csinálni” - mondta Antall József, mikor számon kérték rajta az igazi rendszerváltást. Ez a mondat jut eszembe, mikor olvasom a kettős állampolgársággal kapcsolatos nyilatkozatokat, követeléseket olyanok részéről, akik megszavazták a státustörvény módosítását. Tetszettek volna nemmel szavazni az utolsó Máérten (Magyar Állandó Értekezlet) - a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségen, az egyik vajdasági pár­ton és a ÉIDESZ-en kívül mindenki megszavazta a státustörvény módosítását. Ä vi­ta a kedvezményekről szólt, a szavazás viszont arról, kerüljön-e ki a törvényből az egységes magyar nemzetre való utalás, ami azt jelenti, és most hadd idézzem Bár­sony András politikai államtitkárt: “Az etnikai hovatartozás nem lehet a magyar ál­lampolgárság kritériuma, elvileg sem tudom felvállalni, hogy a vérségi hovatartozás legyen az állampolgárság alapja. Ha a határon túli magyarok megkapják a magyar állampolgárságot, akkor ezt a lehetőséget az adott államban élő más nemzetiségűek­­re is ki kell terjeszteni.” Ez érthető és világos beszéd, teljesen összhangban van a mó­dosított státustörvénnyel. Ezt szavazta meg, aki megszavazta a státustörvény módo­sítását. A Máért másnapján a Magyarok Világszövetségének elnöke nyilatkozatot tett közzé, hogy az ő küldöttük nem értette meg, mire szavaz, félrevezették. Na de ké­rem, félrevezettek egy párizsi ügyvédet? Az MDF szóvivője is sürgette a napokban a kettős állampolgárság bevezetését a vajdasági magyarok részére. Dávid Ibolya elnökasszony pedig jelen volt a Máérten és megszavazta a státustörvény módosítá­sát, ami gyakorlatilag a magyar igazolvány kiiktatását jelenti a támogatási folyama­toktól és az állampolgárság igénylésével kapcsolatban is, vagyis a vajdasági Varga István és a szecsuán tartományból származó Liu Csi egyforma feltételekkel kapják majd meg a magyar állampolgárságot. Kasza József, a VMSZ elnöke is a törvény módosítása mellett szavazott, most pedig a helyettese a VMSZ nevében aláírta a kettős állampolgárságot követelő írást, melyet a magyar kormánynak címeztek. Neki is és a többieknek is csak azt tudom mondani: tetszettek volna nemmel sza­vazni a Máérten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom