A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-06-27 / 108. szám
6 A HÍD Kárpát - medence 2003. JÚNIUS 27. Röviden ÉSZAK DEL ELLEN Szabadka: a schengeni határ ne jelentsen vasfüggönyt Kettős állampolgárság kérdése, több évre kiadott vízum, kishatárforgalom, eurórégiós együttműködés — gróf dr. Bethlen István érdeklődéssel övezett előadása Szabadkán. Kárpátalja: akció a Tisza mente tisztaságáért Június 18. A Tisza menti területek környezetének megtisztítására felszólító határozatot fogadott el múlt heti ülésén a nagyszőlősi városi tanács. A képviselőtestület a Tisza folyó ökológiai megmentésére hívja fel Kárpátalja lakosságát és valamenynyi szintű tanácsát. Ennek érdekében javasolja: hirdessenek megyei akciót június 20- ára a Tisza és mellékfolyói part menti sávjának szeméttől és szennyező anyagoktól való megtisztítására. Horvátország: igazolványosztás kultúrműsorral június 21. A magyarigazolvány átvétele egy egyszerű közigazgatási ügy, nem így a karancsi magyaroknak, akik ezt az alkalmat ünnepélyessé tették - mondta alkalmi beszédében többek között Magyar József eszéki magyar főkonzul pénteken este a baranyai községben. A karancsi magyarság úgy döntött, hogy a magyarigazolványok átvétele ünnepélyes keretek között történjen, és az is szerepet játszott az egészben, hogy magyar művelődési rendezvényre negyven éve nem került sor a faluban. Az ötvenes években működött egy színjátszó csoport, amelynek tagjai számos sikeres daralxrt mutattak be, a 80-as években viszont megszűnt a magyar nyelvű oktatás, a magyar gyerekek a szomszédos Hercegszőlősre voltak kénytelenek utazni, így ők alkalomadtán csak „vendégszerepelhettek” a helyi művelődési házban. A zsúfolásig megtelt művelődési ház színpadán Magvar József főkonzul mondott beszédet, aki kiemelte, hogy eddig a karancsi magyarok 80-85 %-a igényelte a magyarigazolványt, amire igazán büszkék lehetnek (több mint 12()-an vehették át az igazolványt). Beszélt a kedvezménytörvén}- létrejöttének körülményeiről, és a legutóbbi MAÉRT- értekezlet zárónyilatkozatát is felolvasta. Erdély: temesvári konferencia a nemzeti kisebbségek és a sajtó VISZONYÁRÓL Június 20. Kisebbségi és román nemzetiségű újságírók folytattak tanácskozást az elmúlt hét végén Temesváron a nemzeti kisebbségeknek a hazai sajtóban betöltött szerepéről. Az időközben megszűnt Tájékoztatási Minisztérium, az Európa Tanács emberjogi főosztálya és a Független Újságírásért Központ által szervezett konferencián román, magyar, szerb, roma, szlovén és albán hírlapírók osztották meg egymással a kisebbségek sajtómegjelenéséről alkotott véleményüket. Dan Oprescu, a Tájékoztatási Minisztérium romaügyi hivatalának szakértője elmondta, a két romániai „nagy' kisebbség”, a magyarok és a romák közösségéről még ma is az a sztereotípia él a román sajtóban, miszerint az előbbi az egységes román nemzetállamra, az utóbbi a közbiztonságra jelent veszélyt. „A hazai sajtóban nemcsak a nemzeti kisebbséget éri intolerancia, hanem a vallási vagy szexuális kisebbséget is” - fejtette ki Oprescu. A konferencián elhangzott: a tömegtájékoztatásban az újságíró jóindulatán, valamint a főszerkesztő „engedékenységén” múlik, hogy a kisebbségek megjelennek a híradásokban. Június 22. — Nem a gazdasági fejlettség az elsődleges feltétele az Európai Uniós tagságnak, sokkal inkább az, hogy demokratikus, parlamentáris berendezésű jogállamról legyen szó. Ha Szerbiában és Montenegróban a demokratizálódási folyamat folytatódik, nem kizárt, hogy akár 2007-ről is lehet beszélni, mint az EU-belépés évéről - jelezte gróf dr. Bethlen István. A Páneurópai Unió magyarországi elnöke, a történelmi Magyarország egyik legnevesebb családjának sarja a Vajdasági Pax Romana meghívására tartózkodott Szabadkán, ahol találkozott Kucsera Géza polgármesterrel és dr. Pénzes János megyéspüspökkel is. A gróf elmondta, a demokratikus állam megítélésének egyik ismérve, hogy hogyan bánik a nemzetiségekkel. Ezért nem véletlen, hogy Szlovéniában folyik a magyar egyetem akkreditálása, s dr. Bethlen hiszi azt, hogy az EU-ba igyekvő Romániában 2007-ig beindul az oktatás az állami magyar egyetemen. Mi erre a garancia, mit lehet tenni, ha ezt a célok megvalósulása után ezeket gyorsan be is zárják, kérdezték a vendégtől, aki erre kifejtette: az, hogy az EU-ban az alapvető emberi jogok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása alapelv. Nem szabad a hágai nemzetközi törvényszéket lebecsülni, mert ha egy nemzetiség az alapvető emberi jogokat, nemzetiségi jogokat per tárgyává teszi, nagy esély van rá, hogy megnyeri ezt, s az ítélet szankciókat is tartalmaz. — Az anyaország érdeke, hogy a környező országok mielőbb bekerüljenek az EU-ba, mert a 10 milliós anyaország a 15 milliós kultúrnemzetet megtartani, fenntartani és erősíteni akarja. A kis nemzetek, kis nyelvek esetében a határok légiesítése az egyetlen megoldás — hangsúlyozta dr. Bethlen. A számos kérdés miatt közel három órás összejövetelen dr. Bethlen azt is elmondta, az Európai Unió az unió határain átnyúló regionális együttműködést különösen fontosnak, támogatásra érdemesnek tartja. Ha Vajdaságnak van például Stájerországgal és egy magyarországi megyével egy ilyen kapcsolata, ez anyagi támogatást élvez. Sőt, a külföldi befektetők idevonzása, behozatala is könnyebb, ha van egy ilyen eurórégiós együttműködés. A hallgatóságot az is érdekelte, hogy a pénzügyi-gazdasági szakember — akit Antali József 1992-ben szaktanácsadónak kért fel — milyen esélyt lát a vajdasági magyarságnak a privatizációba való bekapcsolódására. Mint mondta, a privatizációba sajnos csakis az elmúlt időszakban meggazdagodott, tőkéhez jutott réteg tud részt venni. Bankhitelhez nagyon nehéz egy egyénnek, kisvállalkozónak jutni —az anyaországi banktapasztalatok is ezt mutatják —, viszont ő nagy esélyt lát a gazdasági kamarába való betársulásba, a polgári társadalmakban jelen levő hitelszövetkezetekre és más társulásokra, hisz egy kamarát, szövetkezetét a bankok is partnernek tekintik, másképp viszonyulnak ezekhez. A kettős állampolgársággal kapcsolatban több kérdés elhangzott. Mint a vendég elmondta: a 15 EU-ország között jó néhány van, amely ismeri a kettős állampolgárság fogalmát, sőt a most csatlakozók egyikében- másikában is létezik, minden bizonnyal Magyarországnak se tiltanák meg. Az anyaország e tekintetben eddig igen rosszul vizsgázott, de nincs elveszve az ügy, ehhez azonban nyomásgyakorlásra van szükség, az kell, hogy a határon túli magyar politikusok együttesen lépjenek fel. Hogy a schengeni határ ne egy új vasfüggöny leereszkedését jelentse itt, e térségben, annak érdekében sokat kell tenni, de nem csak Kasza József kormányfő-helyettesnek és a magyarság más, fontos funkciót betöltő képviselőinek, hanem a civil szervezeteknek, minden polgárnak, az anyaországi közvélemény befolyásolásában. Dr. Bethlen komolyan megfontolandó megoldásnak tekinti a kishatárforgalmat is, hisz az EU nem szabályozza, hogy a kishatár például 50 vagy 100 kilométeres övezetet ölel fel. S miért nem lehetne akár 5-10 évre szóló vízumot kiadni? — mutatott rá a lehetséges kiskapukra dr. Bethlen. JEGYZET AGGASZTÓ STÁTUS Gazda Árpád Június 23. A kedvezménytörvény módosításának végső szavazását tartják a magyar Országgyűlésben, és a parlamenti erőviszonyok ismeretében aligha kétséges: törvényerőre emelkedik a szövegjavaslat, mely megosztja a magyarországi és a határon túli politikai erőket. Nem valószínű, hogy komolyan befolyásolná a szavazás végkimenetelét az erdélyi egyházfők utolsó órában közzétett felhívása. Hogy mégis szükség volt erre, azt éppen a politikusok nyilatkozatai igazolják. Erdélyben ugyanis meglehetősen hamisan csengett az, a kijelentés, hogy a határon túli magyarok 98 százalékban támogatják a státustörvény átszabási elképzelését. Ez a kijelentés a Magyarországot elözönlő román vendégmunkások millióiról szóló riogatással került egy helyre a tudatokban. Még akkor is, ha a következtetés levonására látszólag lehetőséget adott a határon túli magy ar szervezetek vezetőinek aláírása. Erdélyben ugyanis aligha akad olyan magyar, aki örvend annak, hogy kikerül a törvényből az egy séges magyar nemzetre való utalás, hogy elveszti jelentőségét a Szent Koronával díszített igazolvány. Megkockáztatom: még Markó Béla sem támogatja e szimltólumok visszanyesését. Legfennebb azt mondja: a kompromisszum a vállalhatóság határán tjeiül van. A kompromisszum kompromisszuma, mely a püspökök értékelése szerint a státustörvény feladását jelenti. Még a kedvezmények körének bővítését sem fogadhatjuk aggodalom nélkül. A tény - hogy immár egy gyermeknek, sőt a magyar oktatási intézmények nem magyar gyermekeinek is jár a támogatás - a megvonás, az átirányítás első lépésének tekinthető. így kell módosítani tudniillik a törvényt ahhoz, hogy az intézményeknek lehessen átutalni azt a pénzt, amit a polgári kormány eredetileg a családoknak szánt. Nem valószínű, hogy az erdélyi magyar szülő ösztönző tényezőnek érzi majd, hogy a magyar iskolában - hála az anyaországi támogatásnak - nem pentium egyes, hanem pentium hármas számítógépek állnak a gyermekek rendelkezésére, és nem hét van belőlük, mint a román iskolában, hanem esetleg tizenhét. A magyar iskola vállalásának többletkiadásai a családok szintjén jelentkeznek, és ezeket nem oldja meg az intézménytámogatás. A korábbi változat a szomszédok ellenállásába ütközött - hangzik a külügyminiszteri érvelés. Üresnek tűnik. Üresnek, mert a mostani változat is a szomszédok ellenállásába ütközik. Magyarázatként csak annyit, hogy Moldova annak idején barátságtalan lépésként értékelte, hogy Románia kettős állampolgárságot ajánl állampolgárainak. És lám, a chi°ináui parlament a hét végén fogadta el a kettős állampolgárság elismerését rögzítő alkotmánymódosítást.
