A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-06-20 / 107. szám

FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2003 . JÚNIUS Ifi, 3. ÉVFOLYAM foőrSZÁM, -2 h HÉT Három iráni gyújtotta fel magát PÁRIZSBAN Életét vesztette az a negyvenéves iráni nő, aki reggel gyújtotta fel magát a francia kémelhárítás (DTS) pá­rizsi irodája előtt A nap folyamán három iráni gyúj­totta fel magát tiltakozásul. (3. oldal) BUSH CSAK CSAK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN NÉPSZERŰ Továbbra is az iraki háború előtt kormányzati szinten képviselt álláspontok mentén válik ketté az Egyesült Államok megítélése, derült ki a BBC felméréséből. Bush csak Izraelben és az Egyesült Államokban nép­szerű. (4. oldal) Kifulladt élénkülés Váratlanul ismét esett az amerikai bizalmi index, s ez más kedvezőtlen piaci jelen­ségekkel párosulva elemzők szerint arra vall, hogy máris kifulladt az iraki inváziót közvetlenül követő gyenge gazdasági élénkülés. A visz­­szaesés az iraki háborút követő kéthavi emelke­désnek vetett véget. (7. oldal). FÜSTBEM ENT FENYEGETÉS / A Newsweek szerint az al-Kaida további rombolásokat tervezett az Egyesült Államokban ELKAPOTT KÁRÓ ÁSZ Június 18. Elfogták Abdel Hamid Mahmúd al-Tikririt, Szaddám Húszéin meg­döntött iraki diktátor titkárát az ame­rikai erők - jelentették be szerdán Washingtonban. Mahmúd al-Tikriti Irakban került a hatóságok kezére - közölte egy név nélkül nyilatkozó amerikai tisztviselő - de az elfogatás helyéről és körülményeiről nem kö­zölt részleteket. Abdel Hamid Mahmúd al-Tikriti azon kevesek kö­zé tartozott, akik a megbuktatott el­nök teljes bizalmát élvezték. A ne­gyedik helyen szerepelt az amerikai erők által leginkább keresett iraki ve­zetők jegyzékén. O volt a körözött iraki vezetőket ábrázoló kártvacso­­magban a káró ász - jelentette az AP hírügynökség. Husszein személyi ritkára már hétfőn az. amerikai erők fogságába ke­rült, de a hírt titokban tartották, attól félve, hogy elriaszthatják az esetleg közelben tartózkodó Szaddam Husz­­szeint. A “káró ász” elkapása ténylegesen fontos volt — az amerikai katonai ve­zetés véleménye szerint komoly in­formációkkal rendelkezik az irald tö­megpusztító fegyverek, sőt talán Szaddam Husszein hollétéről. A !♦ Az al-Kaida szélsőséges iszlám terrorbálózat tervei között szerepelt a New York-i Brooklyn bid lerombolása, személyvonatok kisiklatása, a repülőtereken utasszállító gépek felrobbantása robbanóanyaggal megrakott teherautókkal - ír­ta a Newsweek. Június 17. A hírmagazin értesüléseit szövetsé­gi nyomozóktól szerezte, akik részt vesznek az al-Kaida műveleti főnöké­nek, a márciusban Pakisztánban elfo­gott Hálid Sejk Mohamednek a kihall­gatásában. A terrorista vezető kezdet­ben nem tanúsított együttműködést, később azonban megeredt a nyelve, amikor szembesítették mobiltelefon­beszélgetéseinek felvételeivel, illetve számítógépének tartalmával. A 2001. szeptember 11-i terrortáma­dások után az al-Kaida olyan szemé­lyeket toborzott, akik amerikai állam­polgárok vagy7 érvényes nyugati útle­velekkel könnyen bejuthatnak az Egyesült Államokba, de megpróbáltak segítőket találni a muzulmán hitű ame­rikai feketék között is. Sejk Mohamed maga irányította a terrorhálózat egyesült államokbeli em­bereit. Megbízott egy honosított ame­rikai állampolgárt, Lyman Farris kami­onsofőrt az Ohio ál­lambeli Colombus­­ból, hogy dolgozzon ki terveket terrortá­madások végrehajtá­sára az Egyesült Ál­lamokban. Farrisnak meg kellett állapíta­nia egyebek között, hogy lángvágó pisz­tollyal megrongálha­­tók-e a New York-i Brooklyn-híd tartó­kábelei, hogy a XIX. századi híres híd az East River tengerág hullámaiba zuhan­jon. Tervezték továbbá, hogy személy­­vonatokat siklatnak ki, illetve robbanó­anyaggal megrakott kis teherautót álló utasszállító repülőgép alá vezetik és felrobbantják. Farrisnak hivatásos ka­mionsofőrként nem lett volna nehéz bejutnia egy repülő­térre. Hálid Sejk Moha­mednek sikerült meg­nyernie Baltimore - ban egy bizonyos Maid Khant, Farris rokonát, hogy dolgoz­za ki több benzinkút egyidejű felrobbantá­sának tervét. A ter­rorcselekményt a föld alatti tartályoknál el­helyezett robbanó­szerkezetek hajtották volna végre. Egyik terv sem valósult meg. Hálid Sejk Mo­hamed az eddigi leg­nagyobb fogás a rer­­rorhálózat elleni há­borúban. Feltehetően valamelyik bará­ti arab országban folyik a vallatása — talán Jordániában, de erről egyelőre nincsenek pontos információk. ELHUNYT KNÉZYJENÓ Szomorú hír: szerdán 18 óra 40 perckor, rövid, tragikus betegsége után életének 59. évében elhunyt Knézy Jenő. Neve az utóbbi har­minc évben egybeforrott a televíziós sportközvetítésekkel, állandó kom­mentátora volt a nyári, illetve téli olimpia eseményeinek, labdarúgó világ- és Európa-bajnokságoknak, válogatott és nemzetközi kupamér­kőzéseknek csakúgy, mint számtalan hazai bajnoki összecsapásnak. A sportriporter hónapok óta küzdött a rákkal, betegségét néhány hete ő maga hozta nyilvánosságra. Knézy halála miatt a közszolgálati televízió megváltoztatta műsorát. Információért szabadságot? Június 18. Az eddig elfogott magas rangú iraki foglyok, akik meg vannak győződve arról, hogy Szaddám Húszéin él, eddig nem beszéltek arról, hogy lett volna titkos fegy­verzetfejlesztési program. London most azt fontolgatja, hogy a szövetségeseknek információért szabadságot kellene adni cserébe. Amerika egyelőre elutasítja a brit ötletet. Június 18. A bizonyítási kényszer szorításában lévő brit kormány szerdai lon­doni lapértesülés szerint arra próbálja rávenni az Egyesült Államokat, hogy a ma­gas rangú iraki hadifoglyoknak ígérjenek szabadulást a tömegpusztító fegyverek­ről, illetve Szaddám Húszéin volt elnök hollétéről szóló információkért cserélje. A szerdai The Times szerint brit kormányilletékesek azzal érvelnek Washing­tonnak, hogy csak így lehet az egykori diktátor és arzenálja nyomára bukkanni, de a kormány legnagyobb bosszúságára a Fehér Ház egyelőre elveti legközelebbi szövetségese javaslatát. Az amerikaiak által összeállított, 55 nevet tartalmazó kö­rözési listáról eddig 31 irakit vettek őrizetbe, de brit illetékesek azt mondták a The Timesnak, hogy az intenzív kihallgatások ellenére egyikük sem szolgált érdemi információval. Á brit kormány azt szeretné, ha a magas rangú foglyoknak felaján­lanák: ha háborús bűnök vádjával bíróság elé kerülnek is, segítségüket ott figye­lembe fogják venni, és ha döntő jelentőségű értesülést közölnek a szövetségesek­kel, még védelemben és külföldi letelepedésben is reménykedhetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom