A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-06-13 / 106. szám

2003. JÚNIUS 13. Amerika hírei A HÍD 5 .Együtt az Úrért és egymásért!" A New York-i Első Magyar Református Egyház és Cseh György esperes-lelkipásztor szeretettel meghív mindenkit a vasárnaponként de. 11 órakor kezdődő Istentiszteletére. 344 East 69th Street New York, NY 10021 Telefon: (212) 734-5252 www.ny69ref.org Június 8. Az amerikai hatóságok egy himlő­­járvány miatt kon­gatják a vészha­rangokat. Az USA közép-nyugati ré­szén tizenkilenc ember fertőződött meg, jelentette a szövetségi egész­ségügyi hivatal (CDC). A Washington Post vasárnapi jelentése szerint ez az első alka­lom, hogy a veszélyes betegség az USA terüle­tén felütötte a fejét. A járványt az emberi him­lőnél kevésbé fertőző majomhimlő egyik for­mája okozza. A CDC országos fi­gyelmeztetést adott ki. “Járványról van szó, és a méreteit a lehető legki­sebbre akarom korlátoz­ni” - idézte a dpa James Hughest, a CDC fertőző betegségekért felelős ve­zetőjét. Szavai szerint a hivatal min­dent megtesz, hogy csökkentse a jár­vány kiterjedését. A Washington Post információi sze­rint nincs jele annak, hogy bioterroriz­mus állna a háttérben. A betegséget az első betegek gyaníthatóan prérikutyák­­tól kapták el, amelyeket a Közép- Nyugaton egyre divatosabb háziállat­ként tartani. A majomhimlő rendes esetekben szinte kizárólag Nyugat- és Közép-Af­­rika trópusi esőerdeiben fordul elő. Az amerikai hatóságok vizsgálatának első eredményei szerint egy Gambiából be­hozott óriáspatkány hurcolta be a be­tegséget. A beteg példányt egy Illinois állam­beli állatkereskedésben prérikutyakö­­lykökkel együtt tartották, ame­lyek maguk is megfertőződtek. Az állatkereske­dő himlős lett, csakúgy mint több további sze­mély, akik boltjá­ban fertőzött prérikutyákat vásároltak. A The New York Times hétfői száma a himlő kevésbé ha­lálos “kisöccsének” nevezi a vírusbeteg­séget. A majomhim­lő tünetei láz, fejfá­jás, száraz köhögés, megduzzadt nyirok­mirigyek, erőteljes verejtékezés és hi­degrázás. A lappan­­gási idő elteltével gennyes-hólyagos kiütések jelennek meg a bőrön, amelyek felfakadnak, és a himlőhöz, illetve a bárányhimlőhöz hasonló hegeket hagynak maguk után. A szövetségi járványügyi központ a hét végén közzé tette a betegség leírá­sát, mivel az eseteket kezelő orvosok először himlőre vagy bárányhimlőre gyanakodtak. A hatóságok erőfeszíté­seket tesznek, hogy megelőzzék a jár­vány kialakulását, illetve megakadá­lyozzák meghonosodását az Egyesült Államokban. Felszólították azokat, akik prérikutyát vásároltak, hogy az állato­kat semmi esetre se engedjék szaba­don, és értesítsék az illetékes hatóságo­kat. A prérikutya Amerikában ősho­nos, üreget ásó, társaival füttyjellel kommunikáló mókusféle. : ■ LEROHADÉKOZTA AZ USA KORMÁNYÁT A FŐ FEGYVERELLENŐR Június 11. Az ENSZ iraki fegyverzetellenőre­inek vezetője egy interjúban rohadé­koknak nevezte a washingtoni védel­mi minisztérium azon munkatársait, akik szerinte rossz hírét keltették a sajtóban. Hans Blix emellett közölte, Washington a háború előtt nyomást gyakorolt az ellenőrökre, hogy minél elítélőbb hangú jelentéseket készítse­nek Irakról. A posztjáról hamarosan távozó főellenőr élesen kritizálta a szövetségesek titkosszolgálatait is a The Guardian című brit lapnak adott interjújában. A diplomáciában szokatlanul erős kifejezésektől sem tartózkodva ítélte el a vele szemben tanúsított amerikai magatartást Hans Blix, az iraki fegy­verellenőrzést végző ENSZ-testület leköszönő elnöke, aki szerint továbbra sem egyértelmű, hogy Iraknak voltak­­e a háború előtt tömegpusztító fegy­verei. Hans Blixszel a brit The Guardian készített interjút, melyet a lap szerdai számában közöltek. Ebben Blix egye­bek mellett azt mondta, hogy van né­hány “rohadék” Washingtonban, akik “mocskos dolgokat” terjesztettek róla a sajtóban. Szerinte a washingtoni vé­delmi minisztériumban “bizonyos elemek” kampányszerűen igyekeztek besározni a nevét. Az ENSZ-főellen­­őr nyilatkozatában azzal vádolta az amerikai kormányt, hogy az - főleg a háború előtti időszakban - nyomást gyakorolt az ellenőrzéseket végző szakértőkre, hogy minél elítélőbb hangú jelentések készüljenek. A svéd diplomata szerint továbbra sem tudható egyértelműen, hogy Iraknak voltak-e még tömegpusztító fegyverei a háború előtt. Annyi bizo­nyos, hogy ilyen fegyverek korábban léteztek, és azt sem lehet kizárni, hogy a szövetségesek “találnak is valamit”. Jogászként azonban úgy vélte, “a bí­róság előtt is csak a minden kétséget kizáró ügyek állnak meg”. Szaddám Húszéin magatartásáról Hans Blix azt mondta, hogy a volt ira­ki elnök elszámíthatta magát, valószí­nűleg olvashatott a londoni, párizsi, New York-i háborúellenes tünteté­sekről, és azt gondolhatta, hogy a szö­vetségesek nem mernek rá lecsapni. A fegyverzetellenőrök hamarosan visszavonuló vezetője “idegességét” hangoztatta amiatt, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat hisz a megelőző csapásokban. Az ilyesmihez kikezd­hetetlen bizonyítékokra és minőségi hírszerzési adatokra van szükség - tet­te hozzá Blix, aki szerint azonban az amerikaiak és a britek “nagyvonalú­an” kezelték a hírszerzési adatokat. Nem ez az első eset, hogy a vezető ENSZ-diplomata megkérdőjelezi a szövetségesek hírszerzési tevékenysé­gének minőségét az iraki tömegpusz­tító fegyverekkel kapcsolatban. A BBC rádiónak adott múlt pénteki in­terjúban azt mondta, hogy az ENSZ fegyverellenőrei brit és amerikai hír­szerzési adatok alapján többtucatnyi helyszínt vizsgáltak át, de sehol nem találtak tömegpusztító fegyvereket. ► * szorosok. uLT.úük^vgzegg nevjOT a rc ú la t te i v ez esi image fceKiamRfafikakiosszealljtasa I ■ ho i i i a p k i ä l a k j Hsl we m es! II i www, vsrtuat sugar, com HIMLŐJÁRVÁNY AZ USA-BAN?

Next

/
Oldalképek
Tartalom