A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-06-13 / 106. szám

FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2003. JÚNIUS 13., 3.ÉVFOLYAM 106. SZÁM, 24. HÉT /XL Lerohadékozta az USA kormányát a fó FEGYVERELLENÓR Az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek vezetője egy interjúban rohadékoknak nevezte a washingtoni vé­delmi minisztérium azon munkatársait, akik szerinte rossz hírét keltették a sajtóban. (5. oldal) Csökkenő MSZP-támogatottság Öt százalékra csökkent a szocialisták előnye a biztosan szavazó pártválasztók körében, a párt támogatottsága mellett Medgyessy megítélése is romlott, bár a meg­kérdezettek fele még mindig pozitívan ítél (7. oldal) MAGYAR MAGAZINOK NEW YORKBAN Bővült a választék! Nőtt a példányok szama i HIRDETÉS ALAPBAN. ÉSZAK-KOREA: NÖVEKVŐ FESZÜLTSÉG Június 11. A száműzetésben működő Iraki Nemzeti Kongresszus elnöke, Ah­med Csalabi arról tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy konkrét információi vannak Húszéin tartóz­kodási helyéről. Az amerikaiak fenntartással kezelik Csalabi beje­lentéseit. Ahmed Csalabi kedden bejelentette, hogy a Húszéin egyko­ri diktátor túlélte mind a két ellene végrehajtott amerikai támadást. A háború előtt száműzetésben műkö­dő Iraki Nemzeti Kongresszus el­nöke azt állítja, hogy Húszéin egy félkörív alakú útvonalon állandóan mozgásban van a Tigris környékén. Csalabi szerint csak azt kell tudni, kivel kell beszélni, és Húszéin könnyedén elfogható. Csalabi azt állítja, hogy “megbíz­ható forrásokból” úgy tudja, hogy a bukott diktátor áll az amerikai erők ellen elkövetett merényletek mö­gött. Csalabi úgy tudja, hogy Húszéin minden meggyilkolt ame­rikai katonáért jutalmat fizet. Sokan szkeptikusan fogadják Csalabi bejelentését, és megkérdő­jelezik annak valóságtartalmát. Ko­rábban egy magnófelvételről állítot­ták, hogy- azon a bukott diktátor hangja hallható. Ezen egy fáradt hang a “betolakodók” elleni harcra buzdít, és győzelmet ígér. Csalabi visszautasítja, hogy háború előtt és után általa szolgáltatott információk hamisak volnának. A férfi azt állítja, hogy Irakban voltak tömegpusztító fegyverek és csak idő kérdése mikor találják meg őket. Kedden az Egyesül Államok be­jelentette, hogy elfogott két újabb, fontos körözött iraki személyt. Két másikról feltételezik, hogy meghal­tak a támadások során, jelentette a CNN. Június 10. Amióta Washington a “gonosz ten­gelyéhez” sorolta Eszak-Koreát, akár­csak Iránt és a háborúval megdöntött iraki rendszert, az Észak-Koreai rezsim nyilvánosan jelentette ki: atombom­tudósítása szerint a járművek harcál­láspontokba gyűlnek össze az észak-ko­reai tüzérség lőtávolságán kívül. Emlé­kezzünk: Ro Mu Hjon dél-koreai és George Bush amerikai elnök májusi tervben arról is szó van, hogy az Egye­sült Államok 11 milliárd dolláros költ­ségen új katonai védelmi eszközöket épít ki Dél-Koreában. Ugyanezen az oldalon áll az észak-koreai rakéták által többször megfélemlített Japán is: a dél-koreai elnök és Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő tárgya­lásukon egyetértett abban, hogy nem fogják eltűrni, ha Észak-Koreának si­kerül kifejlesztenie bármilyen atom­fegyvert. Észak Korea atomfegyverkezése a vezetés bejelentése előtt is nvílt titok volt. Iráni atomszakértők az idén állí­tólag háromszor is jártak Észak-Kore­ában, hogy a nukleáris programok ál­cázásának fortélyairól tudakozódja­nak. Az iráni tudósok fizettek a trük­kök ismertetéséért - jelentette a japán Szánkéi Simbun konzervatív napilap, a “Koreai-félszigethez közeli források­ra” hivatkozva. “Az iráni szakértők március és május közötti vizitjeinek célja az volt, hogy a nukleáris létesít­ményeik nemzetközi szemlézésének kezelését megkönnyítő információkat szerezzenek Phenjantól, s ennek fejé­ben Észak-Korea pénzügyi térítést ka­pott” - értesült a japán lap. Észak-Ko­­reával ellentétben Irán azt állítja, hogy kizárólag polgári atomprogramot foly­tat áramfejlesztés céljából, tiszteletben tartva a nemzetközi szerződéseket. bán dolgozik. A Koreát fegyverke­zése miatt bíráló vádakra az észak­koreai vezetés bejelentése szerint az ország óriási hadserege helyett az életszínvonal emelésére koncentrál­na, és az atombomba csupán a spó­rolás és az amerikai fenyegetés miatt szükséges Phenjannak. A kommu­nista ország vezetőinek indoklása először kapcsolta össze óriási hadse­rege leépítését és a nukleáris prog­ram szükségét. A világ egyik legna­gyobb, 1,1 millió fős hadseregét Észak-Korea nehezen tudja eltarta­ni, a lakosságnak komoly megélhe­tési gondjai vannak. Az állami KCNA hírügynökség szerint, amennyiben az Egyesült Államok nem hagy fel országa elleni ellensé­ges hangulattal, Koreának “nem lesz ]“•**** más választása”, mint az atombom- | ba, mint elrettentő eszköz. Phenjan félelme némileg megala­pozott. A Dél-Koreában állomásozó amerikai erők határ menti csapatössze­vonására reagálva Phenjan azzal vádol­ta az Egyesült Államokat, hogy a mű­velet az ellene indítandó háború nyitá­nya. A határ menti demilitarizált öve­zetben az amerikai szárazföldi hadse­reg 2. gépesített lövészhadosztályának több tucat MlAl Abrams típusú harc­kocsija vonult szombaton és vasárnap is délebbre, távolabb a határtól. Hiva­talos phenjani vélemény szerint az Észak-Korea elleni amerikai atomhá­ború már „nemcsak az egyik lehetőség, hanem fokozatosan valósággá válik”. A csapatösszevonást a Dél-Koreá­­ban állomásozó amerikaiak azzal indo­kolták, hogy a határtól való távolodás nagyobb rugalmasságot biztosít nekik az észak-koreaiakkal szemben. Az AP tárgyalásukon egyetértettek abban, hogy “további lépésekre” lehet szükség az atomfegyverek kifejlesztésével vá­dolt Észak-Korea ellen, ha Phenjan to­vább mélyíti a nukleáris válságot. A LAPZÁRTAKOR: ÚJABB IZRAELI MEGTORLÓ CSAPAS GAZABAN Izraeli helikopterek szerda éjszaka újabb rakétacsapást mértek egy gázai célpontra. Az AÉP francia hírügynökség által idézett palesztin kórházi források szerint legalább két palesztin halt meg az izraeli rakétacsapásban. A támadás­ban több csatahelikopter vett részt, de csak az egyik harci gép lőtt ki rakétákat egy eddig még meg nem határozott gázai célpontra. Egy napon, pontosabban hat órán belül ez már a második izraeli csapás volt Gázára: a hadsereg helikopterei szerdán, kevesebb mint egy órával a 16 halálos áldozatot követelő jeruzsálemi merénylet után egy Gáza városában haladó autót támadták rakétákkal. A rakéták akkor legalább hét palesztint öltek meg. A halottak egyike Tito Masszud, a Hamasz katonai szárnyának, az Ezzeddin el- Kasszám Brigádoknak az egyik vezetője volt. TUDJUK, HOL BUJKÁL HÚSZÉIN?

Next

/
Oldalképek
Tartalom