A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-05-30 / 104. szám
6 A HÍD Kárpát - medence hírei Szabadka egyetmet akar alapítani Május 26. Szabadkán Kasza József szerbiai kormányalelnök, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének kezdeményezésére egyetemi és főiskolai tan;írok tartottak eszmecserét a szabadkai egyetem alapításáról. A találkozó résztvevői egyértelműen az oktatási intézmény létrehozása mellett foglaltak állást. Az újvidéki Magvar Szó beszámolója szerint Kasza hangsúlyozta, hogy a városnak európai jellegű és rangú egyetemre van szüksége, amely magán viseli a régió sajátságait és értékeit, és versenyképes szakokat kínál a leendő hallgatóknak. Az összejövetelen megalakult az egyetem megalapítását kezdeményező bizottság, amely tagjai néhány napon belül papírra vetik az elképzeléseket. A terveket átnyújtják Gaso Knezevic köztársasági oktatási miniszternek, és ismertetik az elképzelést a Szabadkára látogató Zoran Zivkovic kormányfő, illetve a tartományi hatóságok előtt. Kasza József a közeljövőben Strasbourgban is ismerteti az elképzelést. Ha ugyanis Európa a regionalizációban gondolkodik, akkor ez regionális együttműködésre méltó projektum, s érdemes lenne anyagi támogatást is kérni hozzá - idézi a Magyáf Szó a VMSZ elnökét, aki szerint szeretnék eljuttatni az egyetem tervezetét a magyar és a honát kormányhoz is, mert számítanak Budapest és Zágráb támogatására is. LAPVÉLEMÉNYEK A KEDVEZMÉNYTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL Május 26. Vajon ezúttal valóban megfelel-e az európai elvárásoknak a kedvezménytörvény módosítása, mert hogy a magyar politikai reprezentáció eddig kétszer azt állította, hogy a jogszabály nem ellenkezik az európai normákkal, aztán kétszer tévedett - írta hétfőn a Pozsonyban megjelenő liberális SME. Marián Lesko, a lap hírmagyarázója felidézi, hogy 2001 júniusában Orbán Viktor akkori kormányfő és külügyminisztere, Martonyi János "az ellentmondásos törvény" parlamenti elfogadásakor az európai normákkal összeegyeztethetőnek nevezték a jogszabályt. Ugyanígy nyilatkozott a Máért tavaly novemberi ülése után a jelenlegi miniszterelnök, Medgyessy Péter és külügyminisztere, Kovács László - írja a lap. "Kérdés, vajon kétszeri tévedés után legalább most igaza van-e a magyar politikarrepre?eh tác ióntik'’ - így"Lésko. Az európai intézmények korábban elhangzott ellenvetéseinek felidézése után a cikkíró így fogalmaz:- A szombaton elfogadott módosítás az előző módosításhoz képest más, mert azt a Máért fórumán azok utasították el, akik úgy látják: "Nem lenne szabad, hogy Magyarország holmi brüsszeli telefonhívásokra engedményeket tegyen". Hozzáteszi: "Persze, ebből még nem feltétlenül következik, hogy a kedvezménytörvény módosításának legújabb tervezete valóban elégséges. E tekintetben Szlovákia számára a legutolsó budapesti megítélésnél sokkal fontosabb lesz az új európai vélemény". A ROMÁNIAI MAGYAR SAJTÓ KOMMENTÁRJAI Eltérő módon kommentálta a romániai magyar sajtó a kedvezménytörvény módosítását jóváhagyó Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tanácskozását. A Krónika című erdélyi napilap szerint a hét végén tartott ülés után "új korszakba lépett a Máért", mivel már nem minden döntés* születik a határon túli magyarok egybecsengő támogatásával. Az eltérő véleményeket a lap azzal magyarázta, hogy a határon túli magyar szervezetek magvarországi "ideológiai és rokoni kötődése" a kedROMÁNOK ÉS SZLOVÁKOK IS RÉSZESÜLHETNEK KEDVEZMÉNYEKBEN Május 26. Az "egységes magyar nemzet" megfogalmazást "magyar nemzet" váltja majd fel a módosított kedvezménytörvényben. Kikerülnek a törvényből a munkavállalási, egészségügyi és társadalombiztosítási kedvezmények. A megmaradó kedvezményeket pedig nem csak a határon túli magyarok, hanem azok a nem magyarok is igénybe vehetik majd, akik magyar kultúrával, magyar történelemmel foglalkoznak. A kormánypártok képviselői szerint a módosításokat az európai jogrendhez való igazodás tette szükségessé. A Fidesz ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja a módosításokat. A Magyar Állandó Értekezlet szombati gyűlésén a résztvevők nagy többsége elfogadta a kedvezménytörvény módosítására vonatkozó kormányjavaslatot. Az értekezlet résztvevői nagyrészt a novemberben elfogadott módosító javaslatokat erősítették meg. A törvény új szövegéből kikerülnek a munkavállalási és ehhez kapcsolódva az egészségügyi és társadalombiztosítási kedvezmények. A módosítás szerint az oktatási és nevelési kedvezményeket már egy gyerek után is igénybe lehet majd venni. Lehetővé teszik továbbá, hogy ilyen kedvezményeket szülői és pedagógiai szervezetek is kaphassanak. A státustörvény egyik jelentősebb változása az lesz, hogy a törvény preambulumában szereplő "egységes magyar nemzet" megfogalmazást a "magyar nemzet" váltja majd. A szöveg ezenkívül utal majd arra is, hogy a nemzetet elsősorban a kulturális azonosság és a közös identitás megőrzése tartja össze. A törvény jelentős módosítása az is, hogy nem csak a határon túli magyarok előtt nvitják meg a kedvezményeket, hanem azok előtt is, akik bár nem magyarok, magyar kultúrával foglalkoznak. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta: ezt a változtatást az tette szükségessé, hogy a törvény megfeleljen az európai jogrendszer normáinak. Az európai jog ugyanis nem fogadja el, hogy valakit származása vagy nemzeti hovatartozása miatt diszkrimináljanak, zárjanak ki különböző kedvezményekből. Szabó ugyanakkor elmondta: a külföldiek csak a külországokban érvényes kedvezményeket vehetik majd igénybe. Attól nem tartok, hogy tömegesen rohanják majd meg a kedvezményekre jogosult románok és szlovákok a magyar iskolákat, a magyar kulturális intézményeket, de ha így lenne is, az sem ellenkezne az érdekeinkkel - fogalmazott. A Fidesz, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Pártja és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviselői nem írták alá az értekezlet záródokumentumát, amely a státustörvény elfogadott módosításait is tartalmazza. Távolmaradásukat azzal indokolták, hogy a módosítások egy részével nem értenek egyet. Az MDF viszont aláírta a záródokumentumot. A magyar pártok a parlament hétfői ülésén is folytatták a vitát a kedvezménytörvény módosításáról. 2003. MÁJUS 30. vezménytörvény előírásainak megrostálása körül folytatott vitában nagyobb súlyt kapott, mint a Fidesz-kormányzat idején, amikor arról szólt a vita: "adni kell a határon túl élő magyaroknak." A lap úgy vélte, a tanácskozás legfontosabb üzenete a konszenzustól való búcsú, ami miatt meginogni látszik az Antall József idejében megfogalmazott egységes magyar nemzetstratégia.- Nem véletlen, hogy a kedvezménytörvény átszabása ellen kárpátaljai és vajdasági képviselők szavaztak. Ok azok, akiknek nehezíti a helyzetét Magyarország uniós csatlakozása. Példájuk igazolja, nem mindenki számára vigasz, hogy a határok EU-n belül jelentéktelenné válnak, azaz Ungvár és Kolozsvár más-más megoldást igényel - hangsúlyozta a Krónika. Az Erdélyi Riport című romániai magyar hetilap szerint a Máért legutóbbi tanácskozása után a Fidesz nyíltan szembekerült a határon túli magyarság akaratával. A lap úgy vélte, hogy Németh Zsolt érvelése - miszerint a Fidesz azért nem tudja elfogadni a kormány módosító csomagját, mert kimarad az egységes magyar nemzetre való hivatkozás, a törvény az oktatás és a kultúra területére szűkül le, valamint a magyar igazolvány használata csak Magyarországra és csak bizonyos kedvezményekre korlátozódik - a populista demagógia kategóriájába sorolható. A kommentár megjegyezte, hogy a határon túl élő magyar szervezetek véleményének figyelmen kívül hagyása nemcsak cinizmusra és arroganciára vall, hanem olyan politikai rövidlátásra is, amelynek következményei hosszú távra eltávolíthatják a Fideszt a határon túli magyar szervezetektől. Az Aradon megjelenő Nyugati Jelen című napilap szerint értelmes kompromisszum született a kedvezménytörvény módosításáról a Máért szombati ülésén. A lap a zárónyilatkozat aláírását megtagadó három szervezet indoklásait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a fő kifogás, miszerint nem került be a dokumentum preambulumába az egységes magyar nemzetre való utalás, nem lehet mérvadó, mivel szerepel benne a magyar nemzethez tartozásra való utalás. A lap arra a következtetésre jutott, hogy ezek után oldódhat a trianoni trauma, s megkezdődhet a magyar nemzet egyesítésének folyamata.
