A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-05-30 / 104. szám

Részletesen az 5. oldalon 2003. MÁJUS 30. 3. ÉVFOLYAM 104. SZÁM 22. HÉT Orbán Viktor A KORMÁNY TEVÉKENYSÉGÉRŐL Orbán Viktor szerint egyre látványosabban válik el egymástól a kormány néhány reformtörekvése és a társadalom szándéka. A kabinet tervei egyre világosabban szemben állnak a társadalom véle­ményével. (8. oldalon) AZ ÉRTELMISÉG ÚTJA A MEGÉLHETÉSI BŰNÖZÉSIG A flisi - ismert fogalom, hozzátartozott az. idősebb gen­erációk mindennapjaihoz.. A hajdani fusik lenyomatait láthatjuk a Balaton-part hét végi házainál éppúgy, mint bármely hét végi telek kovácsoltvas kerítéseiben díszítőelemeiben... (15. oldalon) NEW YORK CITY $1.00 W-~ NtW JERSEY i/ Hí í íJeM -• AKHATTAH «WW // BU» A Mm. <f Azíhnm «B“ OUTSIDE NEW YORK CITY $1.50 VÁROSON KÍVÜL IRAK AZ ENSZ SZAVAZÁS UTÁN Május 24. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa nemrég fogadta el az iraki szankciók feloldásáról szóló határozatot, de sokan máris maguk mögé kívánják utasítani az elmúlt hónapokat, amelyeket a BT állandó tagjainak mély megosztottsá­ga jellemzett. A határozat nyomán feloldják a 12 éven át érvényben lévő szankciókat, amely óriási károkat okozott Iraknak. Az Egyesült Államok és Nagy- Britannia felhatalmazást kap Irak irányítására, és arra, hogy mened­zselje Irak várhatóan tetemes olajjö­vedelmeit. Az ENSZ pedig jelentősebb sze­repet kap a helyreállításban, mint ahogy azt eredetileg az amerikai-brit szövetségesek jelezték. John Negroponte, Amerika ENSZ nagykövete így jelle­mezte a határozat jelentőségét: "A ha­tározat átláthatóságot biztosít, és garantál­ja azt is, hogy' az ENSZ áttekintheti az iraki olajkészletek értékesítését, illetve azt is, hogy a befolyó jövedelmek mire ELÍTÉLT DROGBÁRÓ Elítélték Faboi Ochoát. az Egye­sült Államokba több milliárd dollár értékben kábítószert csempésző egyik drogkartel! vezéralakját. A nyolcvanas évek végén egyszer már letartóztatott kokaincsempészt most tartóztatták le újra Floridában, ezúttal új vádpontokat emelve ellene. A drogbáróra legalább húsz év minősített börtön vár. fordítódnak. Az Iraki Nemzeti Bankban máris fejlesztési alapot helyezünk el" - mondta a diplomata. Jean-Marc de la Sabriere, Franciaország ENSZ nagy­követe azt hangsúlyozta, hogy az iraki népnek lehetőséget kell adni arra, hogy szuverén kormány vezethesse. A francia nagykövet némi kritikai éllel nyilatkozott: "A most elfogadott határozat nem töké­letes, de vitája során jelentős javításokat eszközöltünk rajta. Olyan kereteket teremt, amelyeken belül a nemzetek közössége segíthet az iraki népnek, és szá­munkra ez volt az elsődleges szempont" - nyilatkozta a francia ENSZ nagykövet. Szíria azonban távolmaradt, bár a szavazás után az ország ENSZ nagy­követe időhiányra hivatkozott: Fejszal Mekdad nem tagadta, hogy nagyon fontos határozat született, amelyet - éppen ezért - Szíriának hosszasabban kell tanulmányoz­nia. Kofi Annan, ENSZ főtitkár így össze­gezte a világszervezet álláspontját: "Véleményem szerint a határozat va­lóban szerepet szán az ENSZ-nek, ugyanakkor ne feledjük, hogy a megszálló országnak feladata az is, hogy gondoskod­jék az ellenőrzése alá került ország lakói­nak jólétéről, és közigazgatásának haté­konyságáról ..." - mondotta az ENSZ főtitkára. Az amerikai vezetés pedig való­ban sebességgel lát hozzá az iraki közigaz­gatás átszervezéséhez. Paul Bremer, a pol­gári irányítással megbízott amerikai -mondhatni - "kormányzó" a korábban működő minisztériumok és bíróságok jelentős részének bezárására készül. A lépések politikai és társadalmi követ­kezményei messze nem elhanyagolhatók. Irakban azonnali hatállyal lezárják a védelmi és a tájékoztatási minisztériumot, továbbá a katonai és polgári bíróságokat. A jelzett intézmények munkatársait elbocsájtják, az ingatlanokat és az irodai felszereléseket átadják a megszálló erőknek. Ugyancsak feloszlatják a külön­leges belbiztonsági bíróságokat, a félkatonai szervezeteket és az ifjúsági milíciát, amelyet Szad­­dám egyik fia, Udaj vezetett. A BBC tudósítója, Caroline Haw­ley szerint csak a fegyveres erőknél több százezres lesz az elbocsátás. Az amerikaiak úgy számol­nak, hogy magában a hadsereg­ben 3-400 ezer személy lesz érintve. Noha őket elbocsátják a hadsereg kötelékéből, megkez­dődik az új fegyveres erők felál­lítása. Az új hadsereg tagjait azonban megszűrik, hogy a Baath párt egykori tagjai ne szivároghas­sanak vissza. Az amerikaiak számos szervezetet nem is kívánnak feltámasz­tani, mert úgy vélik: nincs helyük egy szabad társadalomban. Ami az iraki újjáépítés gazdasági vonatkozásait illeti, arról nyilván bőven lesz majd szó a fejlett ipari országok eviani csúcsértekezletén, amelyen az iraki inter­venciót korábban hevesen ellenző orszá­gok is részt vesznek. Meglehet, hogy a június első három napjában tartandó gaz­dasági csúcson már nem lesz akkora az összhang, mint alig 24 órával ezelőtt... Emberjogsértéssel vádolja Amerikát az Amnesty International Hiába költöttek hatalmas pénzeket a terror elleni harcra 2001 szeptember 11. óta, a világ nagy része "nagvobb bizonytalanságban él, mint a hidegháború óta bár­mikor" — áll az Amnesty International (AI) éves jelen­tésében. A világ kormányai, köztük az amerikai és a brit, az AI szerint az emberi jogok "letiprásának" indokaként használják a terror elleni háborút. A kormányok "mil­­liárdokat költenek a nemzetbizton­ságra". pedig az emberek nagy része "az élelem hiányától vagy gyó­gyítható betegségektől szenved" - mondta el londoni sajtótájékoz­tatóján Irene Khan, a szervezet főtitkára. // LONDON: BARIKÁDOK ES TÜZPARANCS A TERROR ELLEN Május 26. Egyre több biztonsági óvintézkedést hoznak a brit hatóságok Londonban az esetle­ges terrorcselekmények kivédése ellen. A parlament épülete mellett más turistalátvá­nyosságokat is betonbarikádokkal vettek körbe, a terroristák felkutatására specializáló­dott titkosügynököket pedig felfegyverezték. Az ügynököknek parancsba adták, hogy habozás nélkül lőjék le azokat, akikről úgy hiszik, hogy öngyilkos merényletre készül­nek. A parlament épületegyüttese után Umdon sok más közismert turistalátványossá­gát is betonbarikádokkal veszik körül az al-Kaida terrorhálózat esetleges nagyszabású támadásának kivédésére - írta a szombati The Times. A vezető brit napilap szerint az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) és a brit belső elhárítás (MI5) londoni csúcstalálkozóján a két szervezet vezetői különleges védett övezetek kialakítására szólí­tották fel a brit kormányt a turisták által leginkább kedvelt londoni helyszínek körül. A miniszterelnök lakhelyének és hivatalának eddig is vaskerítéssel elzárt kis utcáját, a Whitehallról nyíló Downing Streetet még jobban megerősítették, a Királyi Lovastestőrség közelben lévő laktanyáját pedig, amely előtt a turisták szívesen fényképezkednek a kapuban strázsáló két lovas őrrel, máris elzárták a látogatók elől. A lap értesülése szerint a Scotland Yard most először felfegyverezte azokat a titkosügy­nököket, akiknek feladata a Londonban tevékenykedő iszlám terrorista sejtek azonosí­tása és követése. Az ügynököknek parancsba adták, hogy habozás nélkül lőjék le azo­kat, akikről úgy hiszik, hogy öngyilkos merényletre készülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom