A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-05-23 / 103. szám
2003. MÁJUS 23. _____ ________________________________ T UDOMÁNY _______________________________________________________A HÍD 13 DEPRESSZIÓ: VESZÉLYES LEBEGÉS A LÉT ÉS A SEMMI KÖZÖTT Május 17. Magyarországon minden hetedik felnőtt élete folyamán legalább egyszer megismeri a depresszió kínjait, nemegyszer pokoli szenvedéseit. A viszszatérő depresszióban szenvedők csaknem húsz százaléka öngyilkossággal fejezi be életét. A háttérben biokémiai és lelki okok állnak, ezért a betegség kezelésére a gyógyszereket és a pszichoterápiás módszereket ma már együtt alkalmazzák. “Iszonyú nyomorúságosán érzem magam, mintha bezártak volna egy kicsi szobába, és nem engednek ki. Lassan úgy érzem, megfulladok, nem bírom tovább. S mindig arra gondolok, ez az én hibám, mert csak ballépéseim vannak, hibát hibára halmozok, képtelen vagyok bizalommal fordulni az élet felé. Valami végzetesen elromlott nálam. Hihetetlen izoláltságot teremtettem magam körül, nincsen senkim se, csak szégyellem magam, és fáj, nagyon fáj, hogy a kisfiamnak ilyen édesanyja van. Mert nem tanultam meg magamat szeretni, s ezt neki sem tudom megtanítani, így az életem értelmetlenné vált” Nem éppen szívderítő tény, hogy Magyarország lakosainak körülbelül tizenöt százaléka élete folyamán legalább egy alkalommal olyan depresszióban szenved, amely orvosi kezelést tesz vagy tenne indokolttá. Az önkezű halállal kísérletezők hetven százaléka - mások szerint kilencven százaléka - depressziós. Szomorú, hogy a visszatérő depresszióban szenvedők majd húsz százaléka öngyilkossággal fejezi be életét. A jövőre nézve nagy kihívást jelent, hogy az Egészségügyi Világszervezet legújabb adatai szerint a modern társadalmakat gazdaságilag leginkább sújtó betegségek listáján az első öt betegség mentális természetű. A depresszió tünetei a gyakoriság sorrendjében: 1. lehangoltság 2. alvászavar 3. koncentrációzavar 4. öngyilkossági fantáziák 5. étvágy zavar 6. fáradtság 7. reménytelenség 8. téveszmék 9. öngyilkossági kísérlet A depresszió diagnózisa több tünet együttes előfordulása esetén állítható fel. A tüneteket három csoportba - testi, magatartási, lelki - soroljuk. Testi tünet lehet az alvás- és étvágyzavar, a fáradtság. A környezet számára a legkorábbi figyelmeztető jelek bizonyos magatartási változások: lehangoltság, koncentrációzavar, döntésképtelenség, aktivitáscsökkenés, bezárkózás, görnyedt testtartás, öngyilkosságra vonatkozó kijelentések, esetleg kísérlet. Jellemző a betegre az örömképesség és a humorérzék elvesztése. A szubjektív, lelki tünetek - a kedvetlenség, szorongás, félelem, reménytelenség, önutálat, bűntudat, ellenségesség-érzés, halálvágy, öngyilkossági fantáziák - okozzák a betegnek a legnagyobb szenvedést. Bár ma sokat hallani a depresszióról, s sokan tapasztalják is magunkon az említett tüneteket, egyáltalán nem “modern” betegségről van szó. Ezt az állapotot a régi korok embere is ismerte, legfeljebb más nevekkel illette. A krónikások búskomorságról, melankóliáról, búkórról írnak. A XX. század második felében egyre több olyan adat halmozódott fel, amely felderítette a betegség biokémiai okait. Az elmélet szerint a depressziók során zavar keletkezik az idegsejtek közötti információátvitelt biztosító anyagok forgalmában. Depresszió esetén az egyik ilyen közvetítő anyag, a szerotonin mennyisége kisebb a szükségesnél. Emiatt a szerotonin által kiszolgált idegpályák működése megváltozik. Ma már tudjuk, hogy a depresszió jóval bonyolultabb jelenség annál, hogy kizárólag egy vagy több hírvivő anyag relatív hiányával lenne magyarázható. Igazából még abban is bizonytalanok vagyunk, hogy okról vagy okozatról, azaz kísérőjelenségről van-e szó. A depressziók nagyobb részénél elsősorban az egyéni lelki hajlam játszik szerepet, amelyet kedvezőtlen életesemények betegséggé súlyosbíthatnak. Beszélhetünk depressziós életérzésről is, amely az egyénnek a léthez fűződő viszonyán alapul. Míg szerencsés esetben életünk ezer szállal kötődik a valósághoz, ahhoz, ami “van”, a depressziós ahhoz ragaszkodik, ami “kell”, de nincs. Tringer László egy egyszerű kísérletben szövegek elemzése alapján ki is mutatta, hogy a depressziósok beszédében több “kell” típusú kijelentés fordul elő, mint nem depressziósok szövegeiben. Átélni azt érdemes, ami jó, és a valóság a depressziós számára nem az. Ez teszi érthetővé, miért kacérkodnak e szerencsétlenek a halállal. A szenvedő hátat fordít a létnek, kétségbeesett tekintetét a semmibe mereszti. A semmi bűvkörébe kerül, amely nemegyszer magával ragadja. A korszerű gyógykezelés biológiai és pszichoterápiás módszereket együtt alkalmaz. Ma minden korszerű antidepresszív készítmény támogatással rendelhető nálunk. A legújabb szerek - bár drágábbak, mint a régebbiek - csak kevés mellékhatással rendelkeznek. A beteggel lelkileg is foglalkozni kell. Mindenekelőtt részletesen fel kell világosítani a betegségről, a kezelésről, a várható kilátásokról. Fontos, hogy a beteg megtanulja, miként kell a betegséggel átmenetileg vagy akár egész életében együtt élnie úgy, hogy az életvitelét csak kis mértékben korlátozza. Ebben a folyamatban a hozzátartozók is részt vesznek, megfelelő felvilágosítással megakadályozható, hogy családok hulljanak szét. Bár számos adat szól amellett, hogy a magyar nyelvű kultúrkör melankóliára hajlamos, semmiképpen sem állítható, hogy valamely nemzeti sajátosság és a depresszióban rejlő általános emberi problémák között különleges kapcsolat van. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az irodalomban tükröződő “nemzeti önkép” gyakran mutat melankolikus vonásokat, és valószínűleg nincs még egy ország, amely himnuszában nemcsak az elkövetett, de a jövendő bűnökért is bocsánatért esdekel. Röviden Szőlőszemből NYERTEK BIOÁRAMOT Május 16. Amerikai kutatóknak sikerült eg}' apró szerkezettel áramot kinyerniük szőlőből - írja a Nature. Természetesen nem a századok óta ismert cink-réz elektródos triikkről van szó, a találmány a növények és állatok anyagcserefolyamatai révén termel elektromosságot. Sajnos több millió bedrótozott szőlőre lenne szükség még egyetlen villanykörte üzemeltetéséhez is, mivel a cella csupán 2,4 mikrowatt áramot állít elő. Ez a mennyiség önmagában elenyésző, arra azonban elég, hogy egy kisebb érzékelő vagy jeladó áramköreit működtesse. Szupertapadású anyag KIFEJLESZTÉSÉN DOLGOZNAK Május 16. A falakon és a plafonon sétálís hamarosan már nemcsak a gekkók kiváltsága lesz - legalábbis ezt állítják kaliforniai tudósok, akik jelenleg az apró hüllők végtagjain lévő szőrszálakhoz hasonló tapadású anyagot próbálnak kidolgozni. Mindazonáltal még tavaly is folyt a vita arról, hogy mitől nyújtanak ezek az apró szőrszálak ilyen jó tapadást. Később Ron Fearing és kollégái a Kaliforniai Egyetemen kimutatták, hogy a jelenség a van der Waals erőként ismert gyenge intermolekuláris vonzásnak tulajdonítható - írja a New Scientist. Fearing kutatócsoportja kimutatta, hogy két mikroszkopikus polimer-félgömb, amelyek mérete nagyjából megegyezik a gekkók szőrszálain található felületekkel - szinte ugyanolyan tapadást nyújt, mint maguk a szőrszálak. Egy' Metin Sitti nevű mérnök most elkészítette az. emberi használatra is alkalmas, polimer-alapú szálak prototípusát. Ezek jóllehet még nem elég erősek ahhoz, hogy megtartsák egy felnőtt ember súlyát a plafonon, az eredmények igen biztatóak. Szemétből olaj Május 16. Egy ameribi cég szerves hulladékok újrafeldolgozásával kíván olajat előállítani. A New York államban bejegyzett Changing World Technologies szabadalmaztatta speciális hőkezeléses eljárással bármilyen szerves anyagot képesek átalakítani olajjá. A vízzel, nagy' nyomással és hővel operáló rendszer segítségével előállított nyersolajat azután el lehet adni finomítóknak, feldolgozóüzemeknek. Az eljárás alapjait már a ’60-as években kidolgozták, de akkor még nem volt eléggé hatékony. Neutrínóval AZ ATOMBOMBÁK ELLEN Május 16. A hatalmas erejű neutrínógenerátorral elméletileg azonnal el lehetne pusztítani a bolygónkon található nukleáris fegyvereket, állítja néhány japán kutató. A szerkezet tulajdonosának csak egy neutrínósugarat kellene elindítania a Földön keresztül az ellenséges fegyverek irányába. A projekt a hatalmas költségek miatt a gyakorlatban kivitelezhetetlen. Az elképzelés megvalósítása kisebb abdályokba ütközhet, mivel a generátornak több mint ezer kilométer szélesnek, illetve bármelyik ma létező részecskegyorsítónál százszor erősebbnek kell lennie. Alfons Weber neutrínókutató, az oxfordi egyetem munbtársa a New Scientistnek elmondta: “Igazán futurisztikus elképzelés, a matematibi és fizibi számítások azonban teljesen helyesnek tűnnek.” Az oxford egyetem egy másik kutatója, John Cobb arra hívta fel a figyelmet, hogy' a létesítmény hatalmas befektetéssel létrehozható lenne, de még mindig vannak megoldatlan problémák. Műholdas nyomkövető a bőr alatt Május 19. Akarja Ön, hogy bárhol is legyen, főnöke vagy kedvese minden lépését nyomon kövesse? Már nem kell soká várnia: egy amerikai cég állítása szerint ugyanis sikeresen teszteltek egy emberi bőr alá ültethető, műholdas nyomkövető eszközt. Műszaki szakemberek azonban kétlik, hogy a rendszer működőképes lenne. A korong alakú “személyi helymeghatározó eszköz” mérete 6,35x1,17 cm, vagyis nagyjából akkora, mint egy pacemaker. A berendezés egv jelfogó antennából és egy indukciós akkumulátorból áll, amelyet a testen kívülről lehet újratöltetik A rendszer mobilhálózatra csatakozva tudja majd továbbítani a műhold segítségével meghatározott helyzetinformációt egy másik személynek - írja a Nevy Scientist. ;V..A .. /,...
