A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-05-23 / 103. szám
2 A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2003. MÁJUS 23. Röviden Száz FELETT A HALOTTAK SZÁMA Srí Lankán Május 18. Száz fölé emelkedett a Srí Lanka-i felhőszakadások okozta árvíz és földcsuszamlás halálos áldozatainak száma. A szigetország egyes körzeteit teljesen elsodorta a víz. Az ítéletidő a fővárostól, Colombótól száz kilométerre délre lévő Ratnapura körzetében végezte a legnagyobb pusztítást - a környékkel a telefonkapcsolat is megszakadt. A rendőrség szerint összesen 315 ezer ember maradt fedél nélkül, ok templomokban és középületekben várják az ár elvonulását. Előzetes becslések szerint az árvíz közel egymillió embert érint. A mentőhelikopterekből vasárnap élelmiszert és ivóvizet dobtak az árvíz sújtotta területekre. A PÁPA 83. SZÜLETÉSNAPJÁT ÜNNEPELTÉK Május 19. 83. születésnapján négy embert avatott szentté vasárnap II. János Pál pápa. A Szent Péter-téren több mint ötvenezer ember gyűlt össze, közülük több mint húszezer lengyel. A most felavatott két lengyellel és két olasszal 473-ra nőtt azoknak a száma, akiket II. János Pál pápa avatott szentté. 5 ÉV BÖRTÖN AZ ELLENZÉKI HONLAPTULAJDONOSNAK Május 18. Az államhatalom elleni felforgatás vádjával egy' kínai bíróság ötéves szabadságvesztésre ítélte Huang Csi kínai interneteshonlap-tulajdonost, aki a világhálón információkat tett közzé az 1989-es Tienanmen téri véres eseményekről és számos olyan kérdésről, amelyek Kínában mind a mai napig tabunak számítanak. Hadiállapotot hirdettek KI EGY INDONÉZ TARTOMÁNYBAN Május 18. Hadiállapotot hirdetett ki a lázadó Aceh tartományban helyi idő szerint hétfőn Megawati Sukarnoputri indonéz elnök. Az államfő egyben felhatalmazta a hadsereget. Szerkesztőbizottság:/Editorial Board: Simon Katalin Jack Habn Sióréti Antónia Szerencsi Tamás Péterman István Németh Csaba (sport rovatok) Hollóst Klári (egészség-magazin rovatok) Földessy Dénes (Kultúra rovat) (Magyarországi kulturális tudósító) Gaál Péter (Magyarországi tudósító) Kárpáti Tünde (Magyarországi kulturális tudósító) Egyed Izsák Sándor (gyerek rovatok) Kertész Gabriella (színes rovat) Főszerkesztő/Editor in Chief: Péterman István KIADJA/PUBLISHED BY: A HtD, Inc. Felelős kiadó/Publisher: Péterman István Szerkesztőség és kiadói hivatal/Editorial offices: 2071 Flatbush Ave, Suite 157, Brooklyn NY 11234 Fax: 800-579-9306 E-mail: ahidny@aol.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a be-küldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szükség esetén javításokat eszközöljön. /The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed. AZ AL-KAIDA ÚJRASZŐTTE A TERRORHÁLÓT Május 20. A múlt hét elején Rijádban, négy nappal később Casablancában elkövetett merényletekig úgy tűnt, hogy a terrorizmus elleni küzdelem a legjobb úton halad. Azt gondolhattuk, az al-Kaida annyira meggyengült, hogy nem tud bosszút állni az iraki háború miatt sem az Egyesült Államokon, sem szövetségesein, hiszen a csaták első napjaiban végrehajtott öngyilkos merényleteket nem követték újabbak az arab országban. Kiderült azonban, hogy a terroristahálózat újrarendezte sorait, és új, könnyebben elérhető célpontokat választott: a Nyugattal szoros kapcsolatban álló arab rezsimeket. "Az al-Kaida szétesőben. Mára magas rangú irányítóinak a fele halott vagy börtönben van - vagyis egyáltalán nem jelent már számunkra problémát" - jelentette ki magabiztosan George W. Bush amerikai elnök május 5-én, amikor az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó fedélzetén bejelentette az iraki harcok végét. Egy pillanatra úgy tűnt, az elnök nem túlzott, hiszen a terrorizmus elleni harc résztvevői valóban komoly sikereket értek el. Az amerikaiak és maroknyi szövetségesük gyors győzelmet arattak Irakban, megdöntve ezzel egy olyan rendszert, amely szoros kapcsolatokat ápolt a terroristákkal - ha nem is az al- Kaidával, amelyet sokan hajlamosak azonosítani a terrorizmussal, elfelejtkezve a Hamaszról, az Iszlám Dzsihádról és elvbarátaikról. A háború alatt és közvetlenül utána ráadásul elmaradtak a terroristák által ígért megtorló csapások is, a háború elején elkövetett néhány öngyilkos merényletnek nem volt folytatása Irakban. Új támadás sem érte az Egyesült Államok területét, jó néhány merényletet megakadályoztak viszont az elmúlt másfél évben a világ legkülönbözőbb pontjain, miközben sorra fogták el az al-Kaida kulcsfontosságú vezetőit és operatív irányítóit. Az elmúlt egy hét során viszont kiderült, hogy az öröm korai volt. Az egy hete elkövetett rijádi és a hét végi casablancai merényletekkel, több hónapos viszonylagos nyugalom után, az al-Kaida hátborzongató üzenetet küldött az Egyesült Államoknak és a világnak: világossá tette, hogy nem gyengült meg, és csak felkészült a nagyszabású akciókra. Mindkét merénylet komoly előkészítő és szervezőmunkát igényelt. Szaúd- Arábia fővárosában kilenc terrorista vett részt a főleg külföldiek lakta lakóépület-komplexum elleni támadásban. A merényletekben valamennyien életüket is vesztették, de megöltek 25 embert, köztük kilenc amerikait. Marokkó gazdasági központjában pedig húsz percen belül 27 ártatlan ember halálát okozta 13 öngyilkos merénylő. Egyetlen társuk maradt csak életben. Ráadásul a terroristák Szaúd-Arábiában és Marokkóban is két legyet ütöttek egy csapásra: nyugati célpontokra csaptak le, több külföldit is meggyilkolva, de eközben támadást intéztek saját kormányzatuk ellen is - két olyan arab ország kormánya ellen, amely szerintük letért az igaz útról, és szövetséget tart fenn az Egyesült Államokkal. VI. Mohammed marokkói király tanácsadója, André Azoulay ezt egyértelműen meg is fogalmazta az amerikai Time magazinnak. Szerinte a casablancai merénylettel a terroristák "meg akarták büntetni az egyetlen arab államot, amelynek hivatalos célja a demokratikus, plurális, vallási békében élő társadalom fejlesztése. Társadalmunk nyitottsága és szabadsága az, amitől a legjobban félnek" közölte Azoulay. Mindkét ország folyamatosan bővíti kapcsolatait az Egyesült Államokon kívül, általában a nem mohamedán országokkal is, emlékeztetett ezzel kapcsolatban a Chritian Science Monitor című amerikai napilap. Megjegyezték, hogy Szaúd-Arábia szívesen belépne a Világkereskedelmi Szervezetbe (WTO), Marokkó pedig a legjobb úton halad afelé, hogy még az idén szabadkereskedelmi megállapodást kössön Washingtonnal. Egyébként egyik országban sem lepődhettek meg igazán, amikor hírét vették a merényleteknek. Oszama bin Laden, a világ legkeresettebb terroristája, az al-Kaida vezetője ugyanis előre megmondta, ki mire számíthat. Az Al-Dzsazíra katari televíziónak februárban küldött magnókazettán felszólította a "tisztességes muszlimokat", hogy "szabadítsák fel magukat az Egyesült Államok elnyomását elfogadó igazságtalan és áruló rezsimek rabsága alól". Amennyiben valaki nem értette volna, mely országokról van szó, meg is nevezte Marokkót és Szaúd-Arábiát. A merényletek bebizonyították, hogy az iraki háború rövid távon szítja a terrorizmust, indokot szolgáltat a merényletekre, és megkönynyíti újabb "harcosok" toborzását, miközben az al-Keida infrastruktúrája több arab államban sértetlen maradt. Német lapok a hét végén számoltak be a hírszerzés, a BND legújabb jelentéséről, amely szerint a szervezet támogatói és toborzói hálózata gyakorlatilag sértetlenül vészelte át a terrorizmus elleni harcot Szaúd-Arábiában, Jemenben, az Egyesült Arab Emírségekben és Kuvaitban. Újjászervezték operációs központjaikat is vagy féltucatnyi országban, így Kenyában, Szudánban, Pakisztánban és Csecsenföldön, miközben nem vonultak ki teljesen Afganisztánból sem. Amerikai hírszerzési források változatlanul állítják, hogy az Afganisztánból menekült terroristák egy része Iránban szervezte újjá erőit, és Teheránban akkreditált nyugati diplomaták is arról számoltak be, hogy az al-Kaida végrehajtó tanácsának, a súrának több tagja rendszeresen tanácskozik az iráni-pakisztáni-afganisztáni határnál. A szaúdi és a rijádi akciók ugyanakkor azt is bizonyítják, hogy hatásosak voltak a terroristaellenes intézkedések. Szakértők szerint a biztonság megerősítése, a gyanús elemek fokozottabb figyelése, a pénzmozgás ellenőrzése miatt ma már az al- Kaidának sokkal nehezebb lenne a szeptember 11-éhez hasonló, rendkívüli előkészítést igénylő, nagyszabású akciók elkövetése Nyugaton. Ezért is választottak a biztonság szempontjából "puha" arab célpontokat - teszik hozzá magyarázatul.