A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-04-25 / 99. szám
2003. ÁPRILIS 25. Amerika hírei IRAKBAN A HÁBORÚ ELŐTT VEGYI ÉS BIOLÓGIAI KATONAI ANYAGOKAT SEMMISÍTETTEK MEG Április 21. Irakban napokkal a háború megkezdése előtt vegyi és biológiai katonai anyagokat semmisítettek meg - jelentette hétfőn a The New York Times napilap. A lap szerint erről egy iraki tudós tájékoztatta a tömegpusztító fegyverek után kutató amerikai szakértőket. Az illető több mint tíz éven át dolgozott az iraki vegyifegyver-programokban. Nevét a lap nem közölte. A tudós az amerikaiaknak azt is elmondta, hogy Irak tömegpusztító fegyverkészletének egy részét már az 1990-es évek közepén megsemmisítette, egy másik részét, “nem hagyományos fegyvert és technológiát” ugyancsak az 1991-es évek közepétől Szíriába küldött. Az illető azt is elmondta, hogy az iraki rezsim nem régen együttműködést kezdett az Oszama bin Laden nevével fémjelzett al-Kaida terrorhálózattal. A tudós a tömegpusztító fegyverek után kutató MET Alpha amerikai szakértői csapat tagjait elvezette oda, ahol irányításával korábban tiltott vegyi fegyver, egy bizonyos mérgező anyag előállítására használt alapanyagokat ástak el. A mérgező anyagot a lap nem nevezte meg. A 101. légiszállítású hadosztályt kísérő tudósító, Judith Miller csak távolról követhette a katonákat, de arra nem kapott engedélyt, hogy megnézze a talált anyagokat vagy kikérdezze az iraki tudóst. Információit az amerikai szakértői csapat tagjaitól kapta és csak három nap múltán, az előzetes katonai cenzúra után tehette közzé. A tudós nevét nem közölték vele, de - mint mondták - az általa közölteket hitelesnek tartják, a segítségével talált és azonosított anyagok valóban tiltott vegyi fegyverek előállításához használatosak és az eddigi legfontosabb leletek a tömegpusztító fegyverek utáni kutatásban. Az újságírónő értesülése szerint a tudós elmondta, hogy egy raktárépületet, amelyben biológiai fegyverkutatások folytak, mindössze négy nappal azelőtt gyújtottak fel, hogy George Bush amerikai elnök kétnapos határidővel ultimátumban szólította fel Szaddám Húszéin iraki elnököt az ország elhagyására. A tudós néhány hónappal a háború kezdete előtt szemtanúja volt annak, hogy vegyi alapanyagokat ástak el, hogy elrejtsék, s későbbi használatra megőrizzék azokat. Közérdekű Közlemény A Magyar Köztársaság Országgyűlése az Európai Uniós csadakozás előkészítésére 2002. december 17-én módosította az Alkotmányt. Ez a módosítás - amely a csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napján lép hatályba - megteremti annak lehetőségét, hogy az ország területén lakóhellyel rendelkező minden magyar állampolgár választóként és választhatóként részt vegyen az országgyűlési választásokon, az országos népszavazáson és a népi kezdeményezésben. Ennek értelmében, a fenti időponttól - várhatóan 2004. május 1 ,-jét követően - a Magyar Köztársaságban lakóhellyel (bejelentett lakcímmel) rendelkező állampolgáraink élhetnek ezzel a joggal függetlenül attól, hogy a szavazás vág)’ választás napján Magyarországon tartózkodnak-e. A részvétel pontos feltételeit és körülményeit, a választás technikai lebonyolításának feladatait a közeljövőben megalkotásra kerülő jogszabályok fogják meghatározni külföldön tartózkodó állampolgáraink, valamint a diplomáciai és konzuli külképviseletek számára. Mindezekre is figyelemmel, a jelenlegi hazai szabályozás értelmében, a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról 2003. április 12-én sorra kerülő ügydöntő népszavazáson azok a magyar állampolgárok vehetnek részt, akik bejelentett magyarországi lakcímmel rendelkeznek és e napon Magyarországon tartózkodnak. Javasoljuk, hogy' azok az állampolgáraink, akik élni kívánnak ezzel a jogukkal a választói névjegyzékbe történő felvételük és a részvétel ügyében tájékozódjanak a magy arországi lakóhelyük (lakcímük) szerinti önkormányzat jegyzőjénél. Az érdeklődők folyamatosan további információkat találhatnak a www.b-m.hu, a www.valasztas.hu és a ww.nepszavazas.hu honlapokon. Fehér Ház: nem kellenek ENSZ-fegyverzetellenőrök Blix: egyelőre lehetetlen a fegyverzetellenőrzés felújítása Irakban lesztin miniszterelnök úgy döntött, beszünteti tárgyalásait a kormány összetételéről. Április 22. - A Fehér Ház elutasította a világszervezet fegyverzetellenőreinek a visszatérését Irakba. Ari Fleischer szóvivő kedden leszögezte, hogy az Egy esült Államok és koalíciós szövetségesei vállalják a tömegpusztító fegyverek leszerelésének feladatát. A szóvivő kérdésre válaszolva kijelentette: "Előre tekintünk, nem hátrafelé. Szaddám Húszéin (iraki elnök) rezsimje megszűnt, és újra kell gondolni a leszerelés kereteit az Irakban létrejött új tények fényében." A Fehér Ház elutasító állásfoglalása újabb összecsapás lehetőségét vetíti előre a Biztonsági Tanácsban, amelynek döntenie kell az Irak elleni szankciók feloldásának a kérdéséről is. Az ENSZ BT számos tagja szorgalmazza, hogy az ENSZ fegyverzetellenőrei (UNMOVIC) fejezzék be a háborúval félbeszakadt tevékenységüket. Oroszország szerint az UNMOVIC-nak igazolnia kell a tömegpusztító fegyverek leszerelését ahhoz, hogy feloldhassák az Irak elleni szankciókat. Washington szerint a szankciók az iraki rezsim bukásával szükségtelenné váltak. Ari Fleischer a reformok folytatásának a szükségességét hangsúlyozta azzal kapcsolatban, hogy Mahmud Abbász kijelölt pa-Abbász kedden úgy ítélte meg, hogy képtelen zöld ágra vergődni Jasszer Arafattal, a palesztin hatóság vezetőjével és véget vet kormányalakítási tárgyalásainak. Heischer emlékeztetett rá, hogy szerdán éjfélben rögzítették a kormány megalakításának a határidejét, illetve hogy Washington a palesztin kormány létrehozása után teszi közzé az izraeli-palesztin konfliktus békés rendezésének tervét, az úgynevezett útvonaltérképet. A szóvivő kijelentette, hogy George Bush amerikai elnök fél szemét a palesztin kérdésen tartja. A HÍD 5 Röviden háború idején a Waffen-SS halálfejes egységénél szolgált, és a gross-roseni, sachsenhauseni és varsói koncentrációs táborok őre volt 1943 és 1945 között. Szehinskyj, aki az Egyesült .Államokban gépészként dolgozott nyugdíjazásáig, tagadta a vádakat. Azt vallotta a nyomozó hatóságoknak, hogy a háború alatt mezőgazdasági munkás volt, és nem volt semmi köze a nácikhoz. Nevét, adatait azonban megtalálták a náci archívumokban. Szehinskyj a ma Ukrajna területén lévő, egykor Lengyelországhoz tartozó Malnovban született. 1950 óta élt az Egyesült Államokban, de háborús bűnei miatt már 2000-ben megfosztották amerikai állampolgárságától - írta az AP Egyelőre nem tudni, hogy az egykori táborőr ügyvédje benyújt-e fellebbezést. Ha a kitoloncolási ítélet jogerőre emelkedik, kiadhatják Ukrajnának, Lengyelországnak vagy Németországnak is. Bush fokozatosan oldaná az Irak elleni szankciókat Április 19. A Ehe New York Times értesülése szerint George Bush amerikai elnök az Irak elleni szankciók fokozatos feloldását kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsától, és egyelőre fenn akarja tartani a világszervezet ellenőrzését az iraki olajexport felett. A lap szombati száma egy' magát megnevezni nem kívánó washingtoni kormánytisztviselőre hivatkozott. Ennek alapján a The New York Times úgy tudja, hogy' a Fehér Ház azt szeretné, ha a BT a következő hónapokban 3-4 határozatot hozna, amelyek fokozatosan az Egyesült Államok által felállított iraki vezetés kezébe adnák az ország egyes gazdasági szektorait. Ezt a megoldást állítólag azért választja Washington, mert Oroszország, Franciaország és mis BT-tagok fenntartásokkal fogadták Bush elnök szerdai bejelentését a szankciók feloldásáról, valamint az “olajat élelemért" program leállításáról, hogy Irak szabadon adhassa el olaját a világpiacon. A lap szerint az Egyesült Államok attól tart, hogy amennyiben megvétózzák a szankciók feloldását, az ENSZ felügy elete alá nem eső iraki olajeladások törvénytelennek minősülnének, ami perekhez vezetne. Bush népszerűsége növekszik, DE ELMARAD APJÁÉ MÖGÖTT Április 19. Több mint hetven százalékra emelkedett George W. Bush amerikai elnök népszerűsége az iraki háború után. Ez derül ki egy washingtoni közvélemény-kutató intézet által pénteken közzétett adatokból, amelyek szerint az amerikaiak 72 százaléka elégedett az elnök tevékenységével. Az ifjabb Bush mindazonáltal még messze nem éri el azokat a népszerűségi értékeket, amelyeket apja, idősebb George Bush tudhatott magáénak az 1991-es öbölháború után. A idősebb Bush támogatottsága akkor 89 százalékos volt, a rá következő évben, 1992 novemberében azonban mégis veszített az elnökválasztáson a demokrata Bili Clintonnal szemben. Az amerikaiak - mint a mostani közvélemény-kutatást végző Pew Research Center igazgatója, Andrew Kohut emlékeztetett - azt rótták fel a mostani ebök apjának, hogy’ keveset törődött a gazdasággal. Clinton 1992-ben azzal az ígérettel nyerte a választásokat, hogy fellendíti a gazdaságot és új munkahelyeket teremt. Az ifjabb George W. Bush a jövő évben kerül hasonló megmérettetés elé.
