A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-04-18 / 98. szám

8 A HÍD Hazai hIrek 2003. ÁPRILIS 18. Röviden Medgyessy történelmet ír Népszavazás - több mint 3 millió igen ROMA RÁDIÓ JAVÁRA Április 15. Szimbolikus lépésnek tartja és nagyra értékeli a miniszterelnök felajánlását a Rádió C megsegítésére az adó főszerkesz­tője, Kerénvi György. Medgyessy Péter mi­niszterelnök a magyar delegáció athéni in­dulása előtt, a Ferihegyi repülőtéren úgy nyilatkozott: Magyarország EU-csat­­lakozási szerződését egy iparművész által er­re az alkalomra készített díszes tollal fogja aláírni szerdán. A kormányfő hozzátette: szándékai szerint a tollat árverésre ajánlja majd fel annak érdekében, hogy a befolyt (összeggel hozzájáruljon a működésképtelen­né vált Rádió C újraindításához. Kerényi György ezzel összefüggésben úgy nyilatko­zat: bízik abban, a gesztus elsősorban azt jelzi, hogy a kormány elkötelezett a romák helyzetének javítása iránt. Szavazott a legidősebb polgár Április 12. Voksolt a szombati európai uniós népszavazáson Magyarország legidősebb polgára is, a Lepsényben élő 109 éves Csíki Sándomé. A nénihez mozgóumát vittek. Mivel látása nagyon megromlott, vele élő lá­nya segítségével húzta be az ikszet az általa jónak tartott rubrikába. Rozika néni rutinos szavazó, a rendszerváltozás óta minden alka­lommal élt ezzel a jogával. Százszázalékos részvétel Szanticskán Április 12. Mint a rendszerváltozást követő valamennyi választáson és népszavazáson, ezúttal is a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szanticskán, az ország legkisebb lakott tele­pülésén fejeződött be legkorábban a referen­dum, ugyanis kora délutánig a falu vala­mennyi szavazópolgára leadta voksát. Az abaúji településnek jelenleg 19 háza, két temploma és fél tucatnál is kevesebb állandó lakosa van. A település állandó lakói a szom­szédos Abaújlakon szavaztak, a kicsiny falu közigazgatásilag ugyanis oda tartozik. Csütörtöktől másképpen KELÜNK ÁT A HATÁRON Április 14. A határőrség egy úgynevezett Schengen minimál ellenőrzésre tér át, amelynek a lényege, hogy a szlovák, szlovén és osztrák határszakaszon, tehát a most meg­lévő uniós határszakaszon és a leendő uniós Gaál Péter Több mint 3 millió választópolgár sza­vazott Magyarország európai uniós tagsá­gára az ügydöntő népszavazáson. A mintegy 46 százalékos részvétel mel­lett megtartott referendumon a szavazók túlnyomó többsége, csaknem 84 százaléka mondott igent arra, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Unióhoz. A legtöbben Budapesten (mintegy 56 százalék), a legkevesebb pedig Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében (több mint 36 százalék) vettek részt a népszavazáson. A referendumon az összes választásra jogo­sult - 8 millió 13 ezer - állampolgár 37,95 százaléka szavazott igennel. Az európai uniós népszavazáson kevesebben vettek rész, mint az elmúlt évben tartott ország­­gyűlési és önkormányzati választásokon, illetve az 1997-es NÁTO-népsza­­vazáson. Medgyessy Péter miniszterelnök Budapesten, a Roosevelt téren tar­tott ünnepségen azt mondta: olyan világba érkezünk, ahol nem kell vá­lasztani haza és haladás, nemzet és köztársaság között, gazdagabb, biz­tonságosabb, nyugodtabb világba, az újraegyesült Európába. A belé­pés melletti állásfoglalást úgy érté­kelte, hogy a köztársaság polgárai jó szülőként gondoskodtak gyermeke­ikről, Magyarország jövőjéről. A kormány­fő szólt arról, hogy a választás mindig a de­mokrácia ünnepe, ekkor mutatkozik meg leginkább “közös csodálatos alkotásunk, a modem, európai Magyar Köztársaság”. Orbán Viktor a Fidesz rendezvényén nemzeti érdeknek nevezte, hogy az ország ne szakadjon ketté az uniós csadakozással igenre, illetve nemmel szavazók mentén. A fideszes politikus, volt kormányfő leszö­gezte: most nagy szavak helyett nagy tet­tekre van szükség. Meggyőződése szerint a következő időszakban azon kell dolgozni, hogy a csadakozásnak mindenki a nyerte­sévé váljon. A parlamenti pártok üdvözölték a nép­szavazás eredményét, ám többen csaló­dottságuknak adtak hangot az alacsony részvételi arány miatt, az MSZP és a Fi­desz ennek kapcsán egymást vádolta. Kovács László szocia­lista pártelnök, külügymi­niszter szerint nem az egyértelmű igennel vagy nemmel való voksolásra buzdító felhívások bizonytalaníthatták el az embereket, hanem az “igen, de” típusú állás­pont. A Fidesz szerint vi­szont a szocialisták “pa­zarló, közpénzekből foly­tatott dilettáns kampánya vezetett oda, hogy Ma­gyarország produkálta a legalacsonyabb népszavazási részvételi arányt az uniós csatlakozás kapcsán az el­múlt 30 évben”. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke el­mondta: nagyobb részvételre számított, de a legnagyobb eredmény az, hogy Magyar­­ország csadakozhat az Európai Unióhoz. Fodor Gábor szabad demokrata ügyvi­vő szerint intenzívebbnek kellett volna len­nie az uniós kampánynak, és hasznos lett volna, ha érdemibb vita folyik a csada­­kozásról, és a “nem” vélemények is job­ban megjelennek. Herényi Károly MDF-frakcióvezető szerint meg kell vizsgálni, hogy miért volt viszonylag alacsony a részvételi arány a népszavazáson, és elemezni kell a kormány kampányát. Kitért arra: az MDF minden olyan ügyben, amely a csatlakozás feltételeit javítja, együttmű­ködik a parlamenti pártokkal, de kemé­nyen fogja bírálni a kormányt a csada­kozással össze nem függő, vagy az unió­val kapcsolatos rossz, il­letve elmaradt döntései miatt. A népszavazás alatt több bejelentés érkezett a kampánycsend megsér­téséről. A Lelkiismeret ,88 csoport több helyen próbálta megzavarni a szavazást, hogy így tilta­kozzon a referendum mi­att. Az Európai Unióhoz csadakozó országok kö­zül Magyarország volt a harmadik - Málta és Szlovénia után -, ahol népszavazás döntött az EU-tagságról. Általánosságban leírható: többnyire az “igennel” szavazók mentek el az urnákhoz és adták le voksukat. Sokan annyira egyértelműnek tartották a csadakozás létrejöttét, hogy nem érezték személyes szavazásuk jelentőségét, el sem mentek a választásra. Egyébként az is tény, hogy az Unióban minden egyes vokso­lás hasonló aktivitást mutat, ott sem lépi túl a részvétel a 40-50 százalékot. Tehát senki, egyeden Uniós ország sem tehet szemrehányást a magyar polgárok kö­zönyösségére. Arról nem is beszélve, hogy az “igennel” szavazók aránya több, mint imponáló volt. Mindent egy­bevetve most jön az az egy év, amikor a már tagországok polgárai mennek szavazni és azt döntik el, hogy támogatják-e a Ma­gyar Köztársaság Unióba történő felvétel­ét. Figyeljék csak meg akkor sem lesz na­gyobb a részvételi arány, mint most volt nálunk. JOGAINK VÉDELME - BIZALMI KÉRDÉS, OLYAN TANÁCSADÓRA VAN TEHÁT SZÜKSÉGÜNK, MINT BAZSA ENIKŐ Kolozsvárott és New York-ban végzett, magyarul beszélő ügyvéd, a POMERANZ GOTTLIEB & MUSHKIN, LLC 205 Lexington Avenue 16. Emelet, New York, NY 10016 ÜGYVÉDI IRODA TAGJA Szakszerű, pontos ügyintézés Hagyatéki ügyek - végrendeletek Estate administration - Trust - Wills - Estate Planning to minimize tax liabilities Representation in tax audits Családi jog - Emigrációs ügyek Családegyesítés - Zöld kártya - Allampolgársá Ingatlan - adás-vétel Belföldi és Nemzetközi üzleti szerződések International Arbitration - Mediation Banking, Corporate Finance, Securities Law HÍVJA BIZALOMMAL A FENTI IRODÁT A (212) 779-4233 SZÁMON ÉS KÉRJE BAZSA ENIKŐT Megtörtént az aláírási ceremónia Április 16. Athénban megkezdődött az EU bővítéséről szóló szerződés aláírásá­nak ceremóniája. A dokumentum, ame­lyet 15 jelenlegi és 10 leendő tagállam ve­zetői látnak el kézjegyükkel, megpecsételi az EU történetének legnagyobb arányú bővítését. Az állam- és kormányfők sorá­ban Medgyessy Péter miniszterelnök is elmondta beszédét, mielőtt kézjegyével látta el a dokumentumot. A kormányfő megköszönte az elődöknek és az Európai Unió tagországainak, hogy Magyarország csadakozhat a közösséghez. A költő szava­ival élve úgy ítélte meg, hogy a magyar nép az lemúlt 13 évben csuda dolgokat vitt véghez. Összességében pedig a kor­mányfő úgy ítélte meg, hogy Magyaror­szág otthon lehet Európában, miként az uniós polgárok is otthon érezhetik magu­kat Magyarországon. A csadakozási szerződés aláírása utáni legsürgetőbb tennivaló annak elérése, hogy az emberek most már konkrét vála­szokat kapjanak az unióval kapcsolatos konkrét kérdéseikre - mondta az aláírási ceremónia előtt a miniszterelnök. Medgyessy Péter szerint eddig a kérdés viszonylag egyszerűen merült fel - jobb-e az unión belül, mint az unión kívül? -, és erre a magyar nép meggyőző többséggel választ is adott. Most viszont az egyes tár­sadalmi rétegek, szakmák képviselői pon­tosan is tudni akarják majd, milyen válto­zásokat jelent számukra a csatlakozás. Folytatni kell emellett a felkészülést a tényleges taggá válásra. Ennek jegyében kezdte meg például a kormány a mezőgaz­dasági adósságok csökkentését, igen jelen­tős részt vállalva át ezekből - mondta új­ságíróknak a miniszterelnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom