A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-04-18 / 98. szám
2003. ÁPRILIS 18. 3. ÉVFOLYAM 98. SZÁM 16. HÉT Amerikai tábornok az iraki ÁTMENETI KORMÁNY ÉLÉN Tíz nap múlva találkoznak újra az lrak jövőjét befolyásolni kívánó iraki politikai és vallási vezetők - erről állapodtak meg Jay Gamer nyugalmazott amerikai tábornok elnökletével tartott első ellenzéki találkozó résztvevői. (2. oldalon) TÖBB MINT 3 MILLIÓ IGEN A mintegy 46 százalékos részvétel mellett megtartott referendumon a szavazók túlnyomó többsége, csaknem 84 százaléka mondott igent arra, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Unióhoz. (8. oldalon) NEW YORK CITY $1.00 OUTSIDE NEW YORK CITY $1.50 VÁROSON KÍVÜL Lapzárta után Környezetvédők aggódnak Április 17. Az a sugárzás, amely a paksi lakosságot érte az elmúlt napokban az atomerőműben történt súlyos üzemzavarral összefüggésben, ezredrésze annak, amit egy röntgenvizsgálat elvégzésekor kap az emberi szervezet - közölte Kováts Balázs, az erőmű tájékoztató- és látogató központjának vezetője. Hozzátette: az erőmű kéményén kiáramló radioaktív anyag mindössze akkora többletterhelést jelent, mintha a környezetben mindig és mindenhol mérhető természetes háttérsugárzás egy' évben 30 perccel tovább tartana. Kováts Balázs elmondta: a radioaktív gáz egyre csökkenő mértékben ugyan, de továbbra is szivárog a 2-es blokk mellett elhelyezett tisztítórendszerből. A reaktorból kivett, és a tisztítóba áthelyezett fűtőanyag kazetták hűtése nem volt elégséges, helyenként gőz keletkezett, emiatt nem érte víz a fűtőanyagot tartalmazó csövet, így további túlmelegedés lépett fel, feltehetően mind a 30 kazetta erősen deformálódott, burkolata felnyílt - közölte a vizsgálat további részleteiről a Paksi Atomerőmű Rt. Az erőmű 2-es blokkján bekövetkezett gázszivárgás kivizsgálása során szerdán befejezték az ideiglenesen telepített fűtőanyag-tisztító rendszer szétszerelését. Ebből került ki radioaktív gáz a levegőbe. Gaál Péter Úgy tudom, bogy Perbálon lakik, egy sorházban. Miniszterként nem költözött a Rózsadombra, ez pedig szokatlan. Szereti a helyet, nem szeret költözni?- Tizenöt éve lakunk Perbálon, megszerettük, pedig semmi kötődésünk nem volt a helyhez. Ma viszont már sok baráti és családi szál fűz minket ehhez a Ids településhez.. A Rózsadombra persze nemcsak ezért nem mentünk. Ott manapság olyan árak vannak, hogy azokat nem tudnám vállalni. A feleségem egyébként ott helyben tanít, a gyerekek is ott járnak iskolába, óvodába, tehát csak én vagyok ingázó. Fél sem merült, hogy ezen az életmódon változtassunk. Viszont közvetlen tapasztalatai vannak arról, hogy az agglomerációban élők milyen nehezen juthatnak be a fővárosba.- Az autópályán át közlekedem, de az igazat megvallva én a kocsiban dolgozom, így sokszor azt sem tudom megmondani, hogy fél óra, vagy ötven perc volt az út. Az persze látszik, főként így tavasszal és őszszel, hogy nem egyszerű bejutni a városba. Utakra, fejlesztésekre lenne szükség. A környék polgármesterei gondolom sokat mondják ezt Önnek. 170 EZER MŰTÁRGY RONGÁLÓDOTT MEG BAGDADBAN Április 13. A hivatalos adatok szerint 170 ezer, többezer éves tárgy és emlékmű tört szét, vagy semmisült meg az iraki fővárosban a bombázások és a napok óta tartó fosztogatások miatt. Bagdadba közben megérkeztek az első, vízzel, étellel, gyógyszerrel megrakott repülők. Az amerikaiak a rend helyreállítását ígérik a kaotikus városban. Könnyek között nyilatkozott a bagdadi archeológiái múzeum igazgatónője, miután a muzeológusok nagyjából felmérték, mi minden pusztult el az iraki főváros hetek óta tartó bombázásában. A hivatalos adatok szerint 170 ezer, többezer éves tárgy és emlékmű tört szét, vagy semmisült meg a fővárosban. Amit nem pusztítottak el a bombázások, azt a fosztogatók tették tönkre, akik az utóbbi napokban nem kímélték a legértékesebb közgyűjteményeket sem. Kerámiák, szobrok törtek morzsává, valaki látott két férfit, aki kiszakította és elvitte az archeológiái múzeum egyik nagyértékű ajtaját. Az igazgatónő szerint az amerikaiaknak kötelességük lett volna megakadályozni a pusztítást. A bagdadi repülőtérre Kuvaitból megérkeztek az első humanitárius segélyek. Az iraki főváros kórházaiban katasztrofális a helyzet, a Bagdadban földet érő első repülők élelmiszer és víz mellett gyógyszereket és orvosi műszereket vittek. Erről Vincent Brooks tábornok, a szövetségesek hadjáratát irányító amerikai középső parancsnokság szóvivője számolt be. Jay Gamer tábornok pedig a hétvégén ígéretet tett arra, hogy amint végleg befejeződnek a szükséges katonai akciók, az amerikaiak helyreállítják a rendet Bagdadban, és megfékezik a fosztogatókat. Interjú Kovács László külügyminiszterrel- A Zsámbéki medence egyre népszerűbb hellyé válik, az elkerülő út ötlete ezért is indokolt. Minél több ember költözik ki a városból, annál többen fognak ingázni, tehát útépítésre, az infrastruktúra fejlesztésére szükség lesz. Ott helyben, Perbálon, megkereste már a polgármester, hogy segítsen ebben, vagy abban a dologban?- Amióta miniszter vagyok, egyszerkétszer találkoztam a polgármesterrel. Korábban is előfordult ez. Elmondták mire vállalkozna az önkormányzat és tanácsot kértek. Igyekeztem tanácsokkal és ötletekkel szolgálni. Akkor első kézből tudhatja, hogy milyen szegénység jellemzi az önkormányzatokat. És sajnos most sem jobb a helyzet, mert bár a helyben A Rózsadomb nekem is álom maradó személyi jövedelemadó a duplájára nőtt, de a kormány újabb és újabb feladatokat adott a helyi közigazgatásnak, pénz nélkül. Ezen változtatni kellene!- Én azt látom, hogy az önkormányzatokat egyre inkább jellemzi az üzleti szemlélet. Vállalkozókkal szövetkeznek, egyre több Pest- megyei település szakít ki a területeiből 1-1 részt és adja azt oda valamelyik vállalkozónak, cégnek. Ezzel adóbevételhez jut a település, munkahelyek jöhetnek létre. Okos tervezéssel, értelmes vállalkozással tehát mindenki jól jár. A környezetvédők pedig ágálnak az ellen, hogy üzemek létrejötte miatt egyre kevesebb a zöldterület. A vállalkozók viszont azért háborognak, hogy nem kapnak kellő támogatást. Az önkormányzatok egyenesen panaszkodnak, mert a kormány magára hagyta őket és nincs miből fedezzék a kiadásaikat. Mindjárt Eu - tagok leszünk, de mintha senki nem lenne elégedett a sorsával. Miniszterként érez valami ilyesmit?- Egyre inkább tágul a téma, közelítünk a nemzetgazdaság kérdései felé. Szóval: az EU tagsággal egy csapásra nem változik meg a helyzet. Viszont bővül a játéktér. Garantálni kell a tőke, a szellemi termék, a munkaerő és az árú szabad áramlását. Megnő a verseny, több lehetőséghez juthatnak azok, akik ma értékesítési gondokkal küszködnek. A kormány az elmúlt évben vaskos intézkedést léptetett életbe, amikor 50 százalékkal emelte a közszféra béreit. Pedagógus feleségem lévén látom a különbséget. Hallottam olyanról is - persze az információt nem áll módomban ellenőrizni - hogy valaki pályaelhagyó volt és a bank szférából visszament tanítani az iskolába. Ez persze nyilván egyedi jelenség, de jó, ha van ilyen. A bérfelzárkóztatás tehát elindult, de további lépéseket csak a gazdaság teljesítménye alapján lehet tenni. Az EU tagság csak az esélyeket növeli, de 2004 májusától nem számolhat senki azzal, hogy egyik napról a másikra jobban fogunk élni. Ha jobbak lesznek a gazdaság eredményei, akkor több lesz az adóbevétel és nőhetnek a közszférában is a bérek. Ennyire egyszerű a képlet. És az olyan kis települések, mint Perbál, amelyek eddig munkahelyekről. Még csak nem is álmodhattak, bevételük tehát nem volt, mit tehetnek a jövőben? Vagy ezentúl is nőni fog a halmozottan hátrányos helyzetű, települések száma? (folytatás a 9. oldalon)
