A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-04-11 / 97. szám

14 a HÍD Színes 2003. ÁPRILIS 11. MONA LISA VÁRANDÓS Röviden Házasságot kötött Russell Crowe, a “gladiátor” Április 7. Házasságot kötött Russell Crowe, a Gladiátor című film Oscar-díjas főszereplője. Az épp 39 éves filmsztár hétfőn, szűk családja és barátai körében kelt egybe a 32 éves Danielle Spencerrel, akihez már régóta tartó kapcsolat fűzi. A pár a boldogító igent Crowe kelet­ausztráliai birtokán, 55 millió forintnyi összegért külön erre a célra épített kápol­nában mondta ki. Mindkettőjüknek ez volt az első házasságkötése. Nem titkol­ták, hogy gyerekeket is szeretnének. Az esketési szertartást püspök vezette. Ko­szorúslányok és az Ausztrál Kamarazene­­kar emelték az ünnepség fényét. A színész Armani-frakkban lépett az oltár elé - idé­zi az ausztrál tömegtájékoztatást a dpa né­met hírügynökség. A Crowe, akinek im­már a gladiátor szerepe után a házasság küzdőterén is bizonyítania kell, azzal in­dokolta a hagyományos keretek közt megtartott házasságkötését, hogy szüleik­nek tartoztak ezzel az ünnepélyes ese­ménnyel. VÍRUSÁLLÓ NYAKKENDŐ Április 9. Megélénkült a vírusálló nyak­kendő és sál iránti kereslet az atípusos tü­dőgyulladás hatására. A nyakravalókat eg\- amerikai professzor, John Haga fej­lesztette ki - férfiaknak nyakkendőt, nők­nek pedig sálat. Az újfajta nyakravalók külseje selyemből készül, belsejükben vi­szont különleges szűrő van, amely útját állja a kórokozóknak. A nyakkendő és sál használata nem túl bonyolult: vész esetén az orrunk-szánk elé kell tartani levegővé­telkor. Haga professzornak a 20001. szep­tember New York-i terrortámadás adta az ötletet a vírusálló nyakkendő és sál kifej­lesztéséhez: a tévében látta, amint valaki a nyakkendőjét használta “rögtönözve” gázálarcnak. A vírusálló nyakkendő és sál ára egyaránt 40 dollár. Amióta sorban ér­keznek a hírek a járványos vírusos tüdő­­gyulladásról, megkétszereződött irántuk a kereslet, naponta ötven is elkel belőlük - jelentette a Reuters. Bűnösnek nyilvánítottak HÁROM AMERIKAI APÁCÁT Április 8. Az Egyesült Államokban egy bíróság hétfőn bűnösnek mondott ki há­rom apácát, akik októberben a közelgő Irak-ellenes hadművelet miatt megron­gáltak egy coloradói rakétasilót. Az 55,66 és 68 éves római katolikus nővérek kala­páccsal verték a silót, illetve saját vérükkel kereszteket festettek arra. Mint őrizetbe vételükkor elmondták, tettükkel az iraki háború ellen kívántak tiltakozni, illetve amiatt, hogy az Egyesült Államok nem tett ígéretet arra, hogy nem használ atom­fegyvert. Az apácákat nemzetvédelmi te­vékenység zavarásával, illetve ezer dollár­nál nagyobb kár okozásával vádolták. Ügyvédjük azzal érvelt, hogy tettük jelké­pes volt, és nem veszélyeztette az ország védelmét. A bírák azonban hétórás vita után a vádnak adtak igazat. A bíróság egy­előre csak a bűnösséget állapította meg, a büntetés mértékét július 25-én szabja ki. A három apáca egyenként akár 30 év bör­tönre és 250 ezer dollár pénzbírságra is ítélhető a szóban forgó vádak alapján. Április 10. Félresöpörve az önarckép­re, jogászati problémákra, gyászra vo­natkozó és más meghökkentő teóriákat, egy amerikai anatómiaprofesszor - aki megszállott rajongója és kutatója Leo­nardo da Vinci munkásságának - azt ál­lítja, hogy a világ leghíresebb festményé­nek, a Mona Hsának modellt ülő no vá­randós volt, és ez a titka talányos moso­lyának. Sherwin Nuland, a Yale Egyetem el­ismert klinikai sebészprofesszora, aki egyben jeles Leonardo-szakértőnek is számít, a BBC brit televízió közeljövő­ben sugárzására kerülő háromrészes do­kumentumfilmjében fejti ki a festmény­nyel kapcsolatos véleményét - amely nem teljesen eredeti ugyan, de anatómi­ailag annál jobban alátámasztott. A műsor a "Gioconda" megfestésének 500. évfordulója alkalmából kerül adás­ba, ebben a hónapban. A film elemzi a lehetséges válaszokat a rejtélyre, amely évszázadok óta foglalkoztatja a művé­szetbarátokat. "Csak egyetlen magyarázat van a mo­dell önelégült mosolyára, ez pedig nem más, mint hogy rövidesen gyermeket hoz a világra" - magyarázza Nuland. A professzor, aki már publikált egy életraj­zi művet a reneszánsz mesterről, testi bizonyítékokkal próbálja alátámasztani állítását. Utal például arra, hogy a mo­dell ajkai duzzadtak, arca kissé dundi, kezét pedig összekulcsolva tartja hasa fölött, ami tipikus oltalmazó mozdulat a gyermeket váró nők esetében. Nuland bizonyítékot vél felfedezni abban is, hogy Mona Lisa nem visel gyűrűt, már­pedig szerinte mindenmódosabb nő hi­valkodott volna ékszereivel, főleg akkor, ha modellt ül egy festményhez. így a gyűrű hiányára az a magyarázat kínál­kozik, hogy a terhesség miatt ujjai túl pufókká váltak az ékszerviseléshez. Az anatómiaprofesszor, aki saját be­vallása szerint is szinte bálványimádó rajongója Leonardónak, azt állítja, a művészt azért kérték fel a portréra, hogy így "ünnepeljék" az asszony és fér­je születendő gyermekét. A BBC-sorozat előbányászott új do­kumentumokat is, amelyek megerősít­hetik a "várandós Gioconda" teóriáját - köztük olyan firenzei feljegyzéseket, amelyek szerint a vélt modell, Lisa del Giocondo, egy gazdag toszkán kereske­dő felesége, 1502 decemberében egy második gyermeknek adott életet. Mona Lisa mosolya az eljövendő élet mosolya lenne? A feltételezés jól beleillik abba, amit Leonardóról tudunk, vagyis az anyaságnak, mint energiaforrásnak az idealizálásába. Ezt az eszményt a váran­dós anya alakjában fejezi ki ezen a fest­ményen - mondja a filmben Nuland. A Yale Egyetem professzora mind­azonáltal nem a legelső, aki a terhes Mona Lisa teóriájával áll elő. 1959-ben egy Kenneth D. Keele nevű angol orvos, a leonardói anatómia vezető szaktekin­télye egy tekintélyes orvosi szakfolyó­iratban már azt állította, hogy Mona Lisa nyaka azért vastag, mert megduz­zadtak a pajzsmirigyei, ami viszont a terhesség következménye. Gyászoló anya avagy álruhás férfiszerető Mona Lisa rejtélyes mosolyára eddig LEHETETT is a legkülönfélébb magyarázatok láttak napvilágot. Nemrégiben a Harvard egyetem egyik tanára az emberi szem főveális, illetve perifériális látásával in­dokolta a tényt, hogy a híres mosoly csak akkor látszik, ha éppen hogy nem a szájra fókuszálunk. Ennél azonban sok­kal meghökkentőbb magyarázatok is akadtak. Egy amerikai fogorvos és mű­kritikus például váltig állítja, hogy a szo­rosra zárt ajkak olyan emberek arckife­jezésére jellemzők, akik elvesztették elülső fogukat. Más kutatók szerint a modell azért zárja össze a száját, mert feketévé váltak fogai - vérbaj­ra kapott higanykezelés miatt. Egy dán orvos arról van meggyőződve, hogy veleszületett paralízis torzítja el Mona Lisa arcának baloldalát és teszi aránytalanul naggyá a kezét, míg egy francia sebész azt vallja, hogy a modell féloldali bénulástól szenved, ami talán egy szélütés kö­vetkezménye, és ez az oka annak, hogy az egyik keze laza, míg a má­sik feszült. Más kutatók úgy vélik, hogy Mona Lisa valójában gyászol és kényszeredett mosollyal próbálja leplezni mély fájdalmát. Ok azzal érvelnek, hogy a portré megfestése négy évig tartott, és ezalatt Lisa del Giocondo elvesztette újszülött kis­lányát. Bizonyíték lenne erre az ék­szerek hiánya és a fátyol viselése. Megint mások szerint azonban nem is a Gioconda volt a valódi modell a portréhoz, amelyet - mu­tatnak rá e teória hívei - Leonardo da Vinci soha nem adott ki a kezé­ből, s egészen a franciaországi Amboise­­ban 1519-ben bekövetkezett halálig ma­gánál tartott. Több akadémikus számí­tógépes kutatások segítségével arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a ma a párizsi Louvre-ban őrzött portré valójában ál­cázott önarckép, ami nagyon is a talá­nyos és játékos megoldásokat kedvelő Leonardóra vallana. Mások még ennél is vakmerőbb tézist ápolnak: szerintük a festmény a közis­merten homoszexuális da Vinci egyik álruhás férfiszeretőjének arcképe. Irakban a brit katonák Animals-számot kémek leggyakrabban Az Irakban állomásozó brit katonák az Animals együttes jelenlegi helyzetben meglehetősen pikáns című dalát, a We’ve Gotta Get Out of This Place-t (El kell tűnni erről a helyről) választják a leggyakrabban a tábori adó zenei kíván­ságműsorában. Az Irakba vezényelt mintegy 42 ezer brit katona - amikor éppen nem dörögnek a fegyverek - szívesen hallgatja a há­rom hete Kuvaitból sugárzó katonai adó zenei szolgáltatását és gazdag kívánságműsorát. Nem tudni, hogy mit gondol­hatnak a parancsnokok a legtöbbet kért Animals dalról, de a hatvanas évek legendás brit együttesének száma stabil lista­vezető a hadfiak körében. A tábori adó sztárja a hatvanas években Eric Burdon és társainak egyik legnagyobb sikere volt, amely 1965-ben a 13. helyig jutott az amerikai listán. Az 1964-ben listát vezető The House of The Rising Sun és a Don t Let Me Be Misunderstood mellett a legkedveltebb da­luk volt működésük első korszakában. Az adó zenei vezetője a minap a New Musical Expressnek nyilatkozva igyekezett elvenni a dolog élét. Mint mondta, egyszerűen katonahumorról van szó. Hozzátette minden­esetre: ha valahol nagyobb csetepaté robban ki, a rádió mun­katársai biztosak lehetnek benne, hogy az Animals-nótát még a szokásosnál is többen kérik. Ä másik kedvenc a hetvenes évek sikercsapatának, a Thin Lizzynek eredetileg 1976-ben keletkezett dala, a nem kevés­bé kétértelmű The Boys Are Back In Town (A fiúk vissza­térnek a városba). Az adón három hete ez a dal hangzott fel elsőként. A katonák gyakran kérik a nemrégiben a rock hal­hatatlanjai közé került Clash együttes dalait. A mai, fiatal előadók közül a legnépszerűbb az idei Grammy- és Oscar-dí­jas Eminem, de sokan választják a Coldplay, a Stereophonies és Robbie Williams számait is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom