A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-04-11 / 97. szám
6 A HÍD Gazdaság 2003. ÁPRILIS 11. Röviden Csökken az üzemanyagok ára SZERDÁN Április 7. A motorbenzinek árát 3 forinttal, a gázolajét 10 forinttal csökkenti literenként a Mól Rt. szerdán. Az olajtársaság tájékoztatása szerint az árcsökkentés a kőolaj-, illetve kőolajtermékek árának a nemzetközi piacokon bekövetkezett visszaesését követi. Az árcsökkentést követően a 95-ös oktánszámú motorbenzin ára 229,50 forint lesz literenként, a 91-esért 226,50 forintot, a 98-as literjéért 238,50 forintot kell fizetni. A gázolaj ára szerdától 205 forint lesz literenként. A megadott listaáraktól az egyes kutaknál eltérhetnek a kiskereskedelmi árak. VÁLTOZATLAN A JEGYBANKI ALAPKAMATLÁB Április 7. A Monetáris Tanács nem változtatott a jegybanki alapkamatláb 6,5 százalékos szintjén hétfői ülésén. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa által hétfőn az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az utóbbi hetek adatai alapján a gazdasági folyamatok nem cáfolják az MNB februári inflációs előrejelzésének feltevéseit. A közlemény szerint több jel utal arra, hogy megindul a gazdasági szereplők alkalmazkodása az alacsony inflációhoz. A forint árfolyama az iraki konfliktus ellenére nem gyengült számottevően és tartósan, a jegybanki előrejelzések megvalósulásához megfelelő szinten alakul - áll a Monetáris Tanács közleményében. Az MNB legfelsőbb monetáris politikai döntéshozó szerve szerint a jelenlegi dezinflációs világgazdasági környezet is elősegíti a viszonylag alacsony infláció elérését. Monetáris Tanács napirendje szerint megvitatta a jegybank május 12-én megjelenő Jelentés az infláció alakulásáról című kiadványát és tudomásul vette a pénzügyi számlák közzétételének rendjét. Áz idén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa két alkalommal módosított jegybanki alapkamatot, január 16-án, illetve január 17-én. Összesen 200 bázisponttal csökkent a kamat 8,5 százalékról a jelenlegi 6,5 százalékos szintre. Tavaly hét alkalommal módosított a jegybank az irányadó kamaton, a 2002. év első napján még 9,75 százalék volt a jegybanki alapkamat, míg december végén 8,5 százalék. László Csaba: a Malévnak TŐKEERŐS SZAKMAI BEFEKTETŐRE VAN SZÜKSÉGE Április 4. A Malév hamarosan felálló új A CSATLAKOZÁSSAL BELEPÜNK A VILÁG LEGNAGYOBB TURISZTIKAI PIACÁRA IS Április 4. (MTI) - Az uniós csatlakozással belépünk a világ legnagyobb turisztikai piacára is, hiszen az éves idegenforgalom 50 százaléka Európára esik, s a világ öt legkeresettebb célországa is ezen a kontinensen található. Erről Pál Béla, a Miniszterelnöki Hivatal turizmusért felelős államtitkára beszélt pénteken este Balatonfüreden, egy idegenforgalmi fórumon. Utalt arra is: az uniós polgárok 75 százaléka az Európai Unió tagállamaiban üdül.- Ha egy magyar vállalkozó betartja a turisztikai szektort szabályozó hazai jogszabályokat, akkor már megfelelt az európai uniós követelményeknek is. Nincs külön uniós turisztikai jogi szabályozás - hangsúlyozta. Hozzátette: a nemzeti fejlesztési tervben két olyan turisztikai célt fogalmaztunk meg, amelyek fejlesztésére szeretnénk uniós pénzforrásokat is bevonni. Az egyik az ország idegenforgalmi vonzerejének a fejlesztése; a történelmi örökségek és a világörökségi helyszínek bemutatása, valamint a várak, kastélyok felújítása. A másik pedig az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. Pál Béla elmondta: e célokra Magyarország 2004- 2006 között 20 milliárd forintot szeretne igénybe venni az EU pénzalapjaiból. Ez évben összesen 15 milliárd forint támogatásra pályázhatnak a hazai idegenforgalmi vállalkozások - mondta. A Deutsche Bank szerint szállítási konjunktúrát hozhat a EU-bővítés Legyen Ön is támogatónk! Hungarian TV Magazine of Queens Adásunk minden héten a QPTV 57-es csatornán sugározzuk, pénteken du. 1:30-2:30-ig és ezt az adást este 9:30-10:30-ig megismételjük. Stúdiónk vállalja magyarországi videók átfordítását amerikaira, vagy fordítva. Műsorvezetők: Hegedüsné, Podlovics Tímea, Csige Zsuzsa és Hajagos Zsuzsanna ÜSZTÖKE ISTVÁN producer/szerkesztő Tel.: (718) 721-2824, Fax: (718) 626-7566, E-mail: Uszhatvani@hotmail.com Április 8. A tíz ország csatlakozását követően alapvetően két folyamat befolyásolhatja leginkább a kibővült közösség szállítási piacait: az áruszállítás felfutása és ezzel párhuzamosan a vasúti szállítás háttérbe szorulása - állapítja meg a Deutsche Bank (DB) elemzése. Nyugat-Európában a közúti szállítás a leginkább elterjedt, a vasúti szállítás jelentősége másodlagos. Az EU legnagyobb gazdaságában, Németországban közúton az áruk 57,1 százalékát szállították 2000-ben, a vasút részaránya 24,3 százalék volt, a hajózásé 13,5 százalék, a csővezetékes szállításé pedig 5,1 százalék. A csatlakozó országokban a helyzet éppen fordított: az EU- hoz viszonyítva a vasúti szállítás súlya lényegesen magasabb. A korábbi tagországok és az újonnan csatlakozók között zajló teherforgalom a várakozások szerint 200 százalékkal emelkedik 1997 és 2015 között. A legnagyobb forgalomnövekedés várhatóan a német-cseh és a német-lengyel kereskedelemben következik be. A bank elemzése szerint a bővítést követően a teherszállítás előretörése várható mind a frissen csatlakozott országok egymás közötti kereskedelmében, mind pedig a teljes EU piacon. A német Prognos Institute becslése szerint a kereskedelmi célú szállítások akár 40 százalékkal is növekedhetnek a cseh, az észt, a magyar, a lengyel és a szlovén piacok között az 1998-2015-ös időszakban. Az intézet kalkulációi alapján ebben a periódusban a közúti teherszállítás volumene 70 százalékkal emelkedhet, míg a vasúti szállítás csupán négy százalékkal. Ennek hátterében részben az életszínvonalat növelő konvergencia-hatás áll, amely nyomán a kereskedelemben emelkedik a feldolgozott, félkész- és késztermékek részesedése a nyersanyagok rovására. Ennek eredményeképpen a teherszállítási piacon a közúti szállítás részaránya kétharmad lehet, a vasúti szállításé pedig egyharmad - nem számítva a légi szállítást. A DB elemzése szerint tíz évvel ezelőtt az említett országok egymás közötti kereskedelmének még 55 százaléka vasúton történt. Fékezheti ugyanakkor a közúti szállítás térhódítását, hogy a csatlakozó országok járműparkjának jókora része nem felel meg - műszaki és környezetvédelmi szempontból - az EU szabványainak. A DB elemzői úgy vélik: igen kevés az esély arra, hogy a vasúti szállítás képes legyen megőrizni súlyát a csatlakozó országok szállítási piacain közép- és hosszú távon, mivel igen nehéz lenne finanszírozni a vasúti infrastruktúra olyan mértékű fejlesztését, ami mind a mennyiségi, mind pedig a minőségi igények növekedésével lépést tartana. A vasút háttérbe szorulása mellett műszaki okok is szólnak. Az elemzők szerint nem egységesek az elektromos- és a jelzőrendszerek, a biztonsági berendezések, vagy például a forgalomirányítási rendszer. Az EU bővítését követően a DB szegi rint érvényesülhet a frissen csatlakozó országok költségalapú versenyképesség előnye a szállítás terén is. A nagy nyugat-európai szállítmányozó cégek ez ellen csak úgy védekezhetnek, ha fokozzák jelenlétüket a frissen csatlakozó országokban. Ez a folyamat már az elmúlt években beindult, a nyugati fuvarozók törekedtek a közép-kelet európai alacsonyabb bér- és költségszint által kínált előnyök kihasználására, s a csatlakozás által kínált nagyobb biztonság, a szabad tőkeáramlás és az egységes szabályozás felgyorsítja majd ezt a típusú terjeszkedést. Becslések szerint a frissen csatlakozó országok bér-előnye különösen keményen érintette a német és az osztrák fuvarozókat, a kelet-európai versenytársak durván 30 százalékkal alacsonyabb árakat képesek kínálni, mint nyugati versenytársaik. Ennek nyomán a német fuvarozók részaránya folyamatosan csökken az EU csatlakozásra váró országok és az unió tagországai közötti forgalomban, például 2001-ben részarányuk a német és a lengyel/cseh forgalomból csupán 10 százalék volt.
