A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-01-31 / 87. szám
2003. JANUÁR 31. Amerika hírei A HÍD 7 Az amerikai tévé háborúba megy A média hatalma és az elszánt hazafiság kötelez: az amerikai televíziós csatornákon megszaporodtak a harcias adások, és a mérsékelt hangok alig hallatszanak. Mintha máris elkezdődött volna az Irak elleni háború. Az amerikai kábelcsatornák, a CNN, a Fox News Channel és az MSNBC hónapok óta ilyen és ehhez hasonló címekkel bombázzák a nézőt komor zenék és hangok kíséretében: “A célpont Irak”. “A következő lépés: Irak” ’’Szemtől szembe Irakkal” “Visszaszámlálás: Irak”. Visszatérő képsorok az induló katonákról, a sírva búcsúzkodó nőkről és gyerekekről. A “haditelevízió” szünet nélkül folytatja az általa elkerülhetetlennek bemutatott konfliktus beharangozását. Minimális időt sem hagy arra, hogy vitatkozzanak a katonai intervenció megalapozottságáról. Nem is beszélve az ellenzőkről: Sean Penn nyilvános kifigurázás tárgya lett iraki útja és George Bush elnöknek írt levele miatt, és nem járt jobban Martin Sheen sem. A háború növeli a nézőszámot. Ezt pontosan tudják a CNN-nél, amelynek nézettsége, beleértve 2001. szeptember 11 -et, soha nem volt olyan magas, mint az 1991-es öbölháború idején. Az MSNBC tábora 20 százalékkal nőtt azóta, hogy este 19 órára tette a “Visszaszámlálás: Irak” című műsorát. Ok mertek élő vitát sugározni Scott Ritter, volt ENSZ-ellenőr, a háború ellenzője és egykori főnöke, Richard Butler között, de ez az eset a kivételekhez tartozik. A három csatorna 24 órán keresztül ontja a drámai híreket, ami jól mutatja: érdekük a háború kitörése. Még akkor is folytatódnak a csatakiáltások, amikor már-már valamilyen diplomáciai megoldás rajzolódik ki - mutat rá a párizsi Le Monde Los Angeles-i tudósítója.- Olyan ez, mint valami szőnyegbombázás - mondja Cinny Kennard, a CBS egykori, öbölháborúbeli és jugoszláviai haditudósítója, aki ma kommunikációt tanít a dél-kaliforniai USC egyetemen. - A hadsereg és a kormány információi közvetlenül műsorba kerülnek, anélkül, hogy megvizsgálnák őket. Ez nem újságírás. A kormány és a média kéz a kézben vezeti ezeket a szegény hitetlenkedő amerikaiakat a harcmező felé. Az újságírónő szerint a nézők csalogatásának legjobb eszköze a harciasság, “mintha a katonák és a tankok képe megnyugtatná az embereket és biztosítaná a kormány népszerűségét a választók körében.” Martin Sheen, az Apokalipszis, most egykori főszereplője, aki az Elnök emberei című tv-sorozatban magát az elnököt játssza, támogatja az “Egyesült Művészek a Háború Ellen” szervezetet, de békeüzenetét nemigen tudja eljuttatni az emberekhez.- A média sokat nyerhet harciasságával. A kábeltévék gyakorlatilag a kormány előtapsolóivá váltak. Nem is várhatunk tőlük mást - fejtette ki a színész a párizsi lapnak. A hagyományos nagy tévécsatornák, az ABC, a CBS, az NBC kiegyensúlyozottabbak, de az ő hírműsoraik esténként legfeljebb húszpercesek. Dán Rather, a CBS Evening News híres kommentátora például a múlt héten Bagdadban járt, és megszólaltatott irakiakat, akik azt kérték Bush elnöktől, hogy “hagyja őket békén”. De ők nem versenyképesek a kábeltársaságokkal szemben. A Pentagon és a Cl A rivalizálása összefügg a faszán kiképzőprogrammal Január 21. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Pentagon közötti régi keletű rivalizálás, illetékességi torzsalkodás összefüggésébe helyezi a The Washington Post keddi számában David Ignatius kommentárja a taszári kiképzőprogramot. A Pentagon szélesebb körű műveleti felhatalmazást szeretne a terroristák utáni hajszában, s egyebek között a propaganda terén is fel akarja venni velük a harcot. Az Irak elleni háború lehetősége is alkalmat ad a Pentagonnak arra, hogy szerepét kiterjessze a hagyományosan a CIA illetékességébe tartozó területekre. A hadsereg így például mintegy ezer iraki emigránst fog kiképezni a taszári légibázison. A műveletet az Egyesült Államok európai parancsnoksága irá-A Magyar Köztársaság New York-i Főkonzulátusa tájékoztatja ügyfeleit, hogy a konzuli ügyfélfogadó helyiség felújítása miatt, 2003. február 10-vel kezdődően, körülbelül 10 napig a konzuli ügyfélfogadás szünetel. Kérjük, hogy ebben az időszakban csak retidkíviil sürgős, azonnali intézkedést igénylő ügyekben keressék fel személyesen főkonzulátusunkat, amelynek időpontját szíveskedjenek előzetesen a 212 752 0669 telefonszámon egyeztetni. A telefonos ügyfélszolgálat és a postai ügyintézés változatlanul az ügyfelek rendelkezésére áll. Megértésüket köszönjük. A Főkonzulátus munkatársai nyitja. David Ignatius szerint nem világos, milyen szerepet játszanak majd a kiképzett irakiak, noha egyes tisztségviselők szerint “katonai rendőrök” lehetnek, fenntartva a rendet a háború utáni Irakban. Egyesek azonban azon morfondíroznak, hogy gyarországi kiképzés vajon nem a Pentagon újabb lépését jelenti-e arra irányuló erőfeszítéseiben, hogy titkos műveleti képességet fejlesszen ki, ebben az esetben a CIA által gyanakvással kezelt iraki ellenzéki csoportok felhasználásával. A múltban általában a CIA volt a felelős emigráns csoportok és más külföldi erők kiképzéséért, felemás eredménnyel. A CIA szervezte a kubai emigránsok csúfos kudarcot valló akcióját 1961-ben a Disznó-öbölben. Afganisztánban viszont sikeresen működött együtt a tálibok ellen harcoló erőkkel. A Pentagon új keletű lelkesedése a fedett műveletek iránt a kommentár szerint részben Afganisztánnal magyarázható. Noha a háború televíziós sztárt csinált Donald Rumsfeld védelmi miniszterből, az igazi győztest sokan a CIA-ben látták. Az ügynökség egyebek között bevetett új technológiát is, a pilóták nélkül Predator repülőgépeket, amelyek távirányítással derítették fel és semmisítették meg az ellenséges célpontokat. A legnagyobb afganisztáni sikerek mindenekelőtt a CIA néhány műveleti ügynökének köszönhetőek, akik együttműködtek a terepen a hadsereg különleges erőivel. A hadsereg csak korlátozott sikereket ért el nagyszabású műveleteivel, mint amilyet a Tora Bora hegységben indított. Bob Woodward újságíró nemrég megjelent, Bush háborúban című könyve szerint Rumsfeld nehezményezte a CIA kiemelt szerepét az afganisztáni háborúban, és úgy határozott, hogy a Pentagonnak is szert kell tennie hasonló képességekre. A védelmi minisztérium és a CIA tisztségviselői már kezdenek aggódni amiatt, hogy a hagyományos szerepek összemosódhatnak, és a terroristaellenes titkos programok elszaporodásával sem a fegyveres erők, sem a CIA nem tudja majd, milyen akciókat folytat a másik külföldön - olvasható a kommentárban. Röviden Bush intette Január 22. Az amerikai elnök szerdán óva intette az. iraki hadsereget attól, hogy tömegpusztító fegyvert vessen be amerikai katonák vagy saját lakossága ellen. St. Louis-ban mondott beszédében George Bush kijelentette: az iraki katonák és tisztek jobban teszik, ha nem engedelmeskednek Szaddám Húszéin elnök vagy bármelyik minisztere parancsának, amely esetleg tömegpusztító fegyver használatára utasítja őket. “Ha mégis így tennének, Irak felszabadítása után háborús bűnösként fogunk velük bánni, bíróság elé állítjuk és elítéljük őket” - hangoztatta az amerikai elnök. MÉG NEM TUDTA MEGGYŐZNI A BT-T Január 30. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában zárt ajtók mögött folytatott szerdai egyeztetés végéig nem sikerült meggyőznie az Egyesült Államoknak a BT-tagok többségét arról, hogy az iraki válság békés megoldására adható idő hamarosan lejár. Az ENSZ-fegyverzetellenőrök vezetőinek beszámolóját és az amerikai elnök nagy visszhangot kiváltó beszédét követő New York-i egyeztetésről kiszivárgott hírek szerint a BT 15 tagja közül 11 még mindig azt gondolja, további időt kell adni az ellenőröknek, hogy Irak leszerelését erőszak nélkül oldhassák meg. Nagy-Britannia mellett csupán Bulgária és Spanyolország támogatja az Egyesült Államokat abban az érvelésben, amely az ellenőrzések folytatása helyett most már Irak határozatszegéseire helyezi a hangsúlyt - derül Id az AP hírügynökség összefoglalójából. Hamarosan lejár az idő Január 28. Nyilvánosságra hozza a jövő hét elején azokat a hírszerzési jelentéseket a Bushadminisztráció, amelyek bizonyítékkal szolgálnak az iraki fegyverrejtegetésre - írta keddi számában a The Washington Post. Az újság tájékozott forrásokra hivatkozva arról számol be, hogy a hírszerzésnek információja van az Irak által elrejtett fegyverekről és azok mozgatásáról. A lap informátora szerint Bagdad gyakran órákkal vagy napokkal az ENSZ fegyverzetellenőreinek látogatása előtt szállítja új helyre a szóban forgó eszközöket. George Bush amerikai elnök biztonsági tanácsadóival együtt úgy döntött, hogy bizonyos, Irakkal kapcsolatos információk titkosságát feloldja és üyen módon kíván szélesebb támogatást szerezni a Bagdad elleni katonai fellépéshez. Egy kormánytisztviselő a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette, hogy az irakiak állandó mozgásban tartják fegyvereiket. Szaddám Huszeinnek köze van a TERRORIZMUSHOZ Január 26. A Fehér Ház stábjának a főnöke szerint Szaddám Húszéin iraki elnök régóta kapcsolatokat tart fenn terrorista szervezetekkel, köztük az al-Kaida hálózattal is, ezért távoznia kell a hatalomból. Andrew Card, a Fehér Ház hivatali vezetője a Fox televíziónak nyilatkozva vasárnap úgy vélte, nagyon csekély az esélye annak, hogy Szaddám Húszéin eleget tesz leszerelési kötelezettségének. Ha nem tárja fel tömegpusztító fegyvereit, nem marad más hátra, mint erőt alkalmazni ellene. Card szerint 290 évre lenne szükség, ha meg kellene várni, hogy az ENSZ ellenőrei minden fegyvert megtaláljanak, amiről a világszervezet is tudja, hogy lrak birtokában van.
