A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-04-04 / 96. szám
16 A HÍD Kultúra 2003. ÁPRILIS 4. Röviden Feltámadt Melina Mercouri Pesten feltámadt Melina Mercouri a világhírű görög színésznő. Ben Túrán: Melina című darabját mutatták be ugyanis a Budaörsi Játékszínben, Eless Béla rendezésében. A címszerepet a magyarországi görög születésű, rendkívüli szépségű Papadi-mitriu Athina alakította rendkívüli sikerrel. Magyar-francia kapcsolatépítés Karátson Endre, Párizsban élő magyar író, kritikus, irodalomtörténész elhunyt felesége, Nicole Bagarry műfordító emlékére díjat alapított. A Párizsi Magyar Intézet által meghirdetett Nicole Bagarrv- Karátson Díjat évente azok a francia anyanyelvű fordítók kapják, akik magyar szépirodalmi alkotást ültettek át francia nyelvre és legalább egy éven át bárhol a világon publikáltak. A díj: 2000 euró, vagyis nagyjából ugyanennyi dollár. A kitüntetés a tervek szerint először a 2004-es Párizsi Könyvvásáron adják át. A kezdeményezés példát mutat az amerikai magyarságnak is. Magyarország elsó térképe Idén négyszázhetvenöt esztendős Magyarország első térképe. Az évforduló kapcsán tanácskozáson emlékeztek meg Lázár deákról, aki ezt az első térképet készítette. Mindez a Szép magyar térkép 2002. nevű kiállítással együtt történt, amelyet pályázattal kötöttek össze. A pályázat érdekessége: külön idegenforgalmi térképek is készültek, amelyek közül az első díjat a Körös-Maros Nemzeti Park térképe nyerte el. Eurogondola - Velence Arató András fotóművész alkotásaiból nyílott tárlat a budapesti MVM Galériában Eurogondola - Velence címmel, amelyet Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőr nyitott meg. A kiállítás április 25-ig látható. Héjavarázs Ilyen is van: 1984-ben rockzenekar alakult Magyarországon, amely azonban lassan felismerte népzene értékeit, s kialakította a Gymes népzenei stílust. A koncertkörút neve Héjavarázs. A zenekar, amelynek ars poétikája: a zene egyetemessége, a Margit-szigeti szabadtéri színpadon fejezi be országos koncertkörútját július 14-én. Mándy mozija Budapesten kiállítás nyílott a finomtollú író, a Kossuth-díjas és József Attila díjas Mándy Iván születésének nyolcvanötödik évfordulója alkalmából, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Mivel Mándy különösen szerette a mozit, a tárlat címe: Mándv mozija. Aranyérem a hegedűművésznek Az idén a Rózsavölgyi aranyérem a zenért című díjat Kelemen Barnabás nyerte el Budapesten. Kelemen szólistaként, kamarazenészként a világ nagy koncerttermeiben játszik, neves szimfonikus zenekarokkal. Jövőre fellép az amszterdami Concertgebauw-ban és a New York-i Carnegie Hallban. Fedák Sári és Molnár Ferenc AZ UJ FILM NEM CSAK HAMISÍTÁS - ALJASSÁG IS Molnár Ferenc nem csak Budapesté és Magyarországé, hanem New York-é is. Ide menekült, itt balt meg s bár több irodalomtörténész szerint az idegen közeg nem hatott olyan jól az alkotó kedvére, mint Pest, mégis csak New York volt a második otthona. Amellett a magyar drámairodalom külföldön legtöbbet játszott szerzője, mondhatni legnagyobb képviselője, az irodalom világpolgára. Hozzá a New York-i Magyar Színház méltán sokat játszott szerzője. Földessy Dénes Cserey Erzsi a New York-i Magyar Színház igazgatója tavaly Floridától Torontóig több városban nagy sikerrel játszotta Fedák Sárit, a szerző egyik párját, a színház egy produkciójában.- A színészi igényesség szerint egy szerep eljátszására sok olvasással is kell készülni, én pedig még a sajátos műfajú darab szerkesztője is voltam. Elolvastam Fedák Sári naplóját, amelyben részletesen ír a szerzővel együtt töltött évekről, s amit akkor kezdett el írni, amikor a kommunisták Nyárszentlőrincre száműzték. Mindössze egy pici úgynevezett néprádió segítségével tarthatta a kapcsolatot a világgal, s így hallotta meg, hogy Molnár Ferenc New York-ban meghalt. Akkor kezdte el a naplót.- Milyen embernek írja le Molnárt?- Igazi se vele, se nélküle kapcsolat volt közöttük. Végig veszekedték az éveiket, de nem tudtak egymás nélkül élni. Molnár Ferenc férfiúi fensőbbrendűségből szinte uralkodni akart kettejükön, Fedák Sári is kardos menyecskeként folyvást az asztalra csapott, de nagyon szerették egymást. Fedákot elsősorban mégis csak egy fensőbbrendűség tartotta Molnár Ferenc mellett, de nem a férfiúi, hanem az írói nagyság. Zseni volt a párja, s éppen ennek a zsenilátásnak a bilincse tartotta fogva Fedákot. Amikor szerelmüknek mégis végeszakadt, Molnár szellemes öngúnnyal beszélt magáról: „Hogy lehettem, ilyen homoszekszuális, hogy e mellett az ember mellett képes voltam élni!” Színháztörténeti érdekesség ugyanis, a János vitéz címszerepét Fedák Sári, tehát egy nő játszotta.- Azt akarja mondani, hogy a zseni a magánéletében nem mindig tökéletes?- Nem bizony! Elég jellemző rájuk, hogy olykor rigolyások. Vonzerejük a nőkre éppen az alkotói nagyságukban van. Elképzelhető, hogy Fedákra, a színésznőre hogyan hatott a nem csak íróként, hanem színházi rendezőként is nagy Molnár, aki például egy lélegzetre az elejétől a végéig előjátszotta, előénekelte, előmozogta a szerepet! Elsősorban persze író volt, akinek szelleme átsütött a párbeszédein. Én már idekint az emigrációban láttam a Liliomot. Holland fiú játszotta, Julikát meg egy fekete lány, s a többi szereplő is különböző nemzetiségű volt. Érthető tehát, hogy a híres egykori pesti Liget hangulatát nem tudták elővarázsolni, holott a Liliomnak odahaza ez a társadalmi háttere. Mégis, Molnár Ferenc embersége, költőisége úgy hatott az előadásból, hogy a végén a nézők felállva tapsoltak, én meg elsírtam magamat, s legszívesebben azt kiáltottam volna, hogy „Lássuk a szerzőt!” De ő nem élt.- Végülis hogyan minősíti A Pál utcai fiúk új olasz filmváltozatának hamisítását?- Nem csak hamisításnak, hanem aljasságnak. Ha van irodalmi, szellemi aljasság, akkor ez az: az ifjúság erkölcsét, közgondolkodását ilyen ragyogó történettel megfestő darabot mocsárba rántanak, ráadásul a világhírű szerző Molnár Ferenc neve alatt. Ha netán a bíróság mégsem tiltja be a vetítését, Olaszországban akkor sem lesz a filmnek sikere, mert A Pál utcai fiúk ott több kiadást ért meg s nagyon ismert kedvelt ifjúsági regény. Április 2. Életének 76. évében szerdán elhunyt Révész György filmrendező, forgatókönyvíró, dramaturg, Balázs Béta-díjas érdemes művész. A művészt - kívánsága szerint - szűk családi körben búcsúztatják el. Révész György 1927-ben született Budapesten. Érettségi után az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán kapott diplomát 1950-ben. 1946-tól dolgozott a filmszakmában; kezdetben asszisztens és dramaturg volt. Révész György 25 nagyjátékfilmet rendezett, 13 órányi tv-filmet és számos rövidfilmet készített, emellett forgatókönyveket írt. Első játékfilmjét 2x2 néha 5 címmel 1954-ben forgatta. Filmjeinek jelentős része irodalmi művek felhasználásával született: Egy szerelem három éjszakája (1967); Utazás a koponyám körül (1970); Volt egyszer egy család (1972); Kakuk Marci (1973) ; A Pendragon-legenda (1974) ; Az öreg (1975), Akii Miklós (1986). Nevéhez fűződik Az Ünnepi vacsora (1956), a Micsoda éjszaka (1958), A Fagyosszentek (1962), Az oroszlán ugrani készül (1969), valamint a Hanyatt-homlok (1983) című alkotás is. Révész György tíznél több fesztiváldíjat nyert. A filmrendezőt 1963-ban Balázs Béta-díjjal, 1970-ben érdemes művész címmel tüntették ki.
