A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-04-04 / 96. szám

16 A HÍD Kultúra 2003. ÁPRILIS 4. Röviden Feltámadt Melina Mercouri Pesten feltámadt Melina Mercouri a vi­lághírű görög színésznő. Ben Túrán: Melina című darabját mutatták be ugyan­is a Budaörsi Játékszínben, Eless Béla rendezésében. A címszerepet a magyaror­szági görög születésű, rendkívüli szépsé­gű Papadi-mitriu Athina alakította rend­kívüli sikerrel. Magyar-francia kapcsolatépítés Karátson Endre, Párizsban élő magyar író, kritikus, irodalomtörténész elhunyt felesége, Nicole Bagarry műfordító emlé­kére díjat alapított. A Párizsi Magyar In­tézet által meghirdetett Nicole Bagarrv- Karátson Díjat évente azok a francia anyanyelvű fordítók kapják, akik magyar szépirodalmi alkotást ültettek át francia nyelvre és legalább egy éven át bárhol a világon publikáltak. A díj: 2000 euró, va­gyis nagyjából ugyanennyi dollár. A ki­tüntetés a tervek szerint először a 2004-es Párizsi Könyvvásáron adják át. A kezde­ményezés példát mutat az amerikai ma­gyarságnak is. Magyarország elsó térképe Idén négyszázhetvenöt esztendős Ma­gyarország első térképe. Az évforduló kapcsán tanácskozáson emlékeztek meg Lázár deákról, aki ezt az első térképet ké­szítette. Mindez a Szép magyar térkép 2002. nevű kiállítással együtt történt, amelyet pályázattal kötöttek össze. A pá­lyázat érdekessége: külön idegenforgalmi térképek is készültek, amelyek közül az első díjat a Körös-Maros Nemzeti Park térképe nyerte el. Eurogondola - Velence Arató András fotóművész alkotásaiból nyílott tárlat a budapesti MVM Galériá­ban Eurogondola - Velence címmel, ame­lyet Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőr nyitott meg. A kiállítás április 25-ig látha­tó. Héjavarázs Ilyen is van: 1984-ben rockzenekar ala­kult Magyarországon, amely azonban las­san felismerte népzene értékeit, s kialakí­totta a Gymes népzenei stílust. A kon­certkörút neve Héjavarázs. A zenekar, amelynek ars poétikája: a zene egyete­messége, a Margit-szigeti szabadtéri szín­padon fejezi be országos koncertkörútját július 14-én. Mándy mozija Budapesten kiállítás nyílott a finomtollú író, a Kossuth-díjas és József Attila díjas Mándy Iván születésének nyolcvanötödik évfordulója alkalmából, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Mivel Mándy különösen szerette a mozit, a tárlat címe: Mándv mozija. Aranyérem a hegedűművésznek Az idén a Rózsavölgyi aranyérem a zenért című díjat Kelemen Barnabás nyerte el Budapesten. Kelemen szólistaként, kama­razenészként a világ nagy koncerttermei­ben játszik, neves szimfonikus zenekarok­kal. Jövőre fellép az amszterdami Con­­certgebauw-ban és a New York-i Car­negie Hallban. Fedák Sári és Molnár Ferenc AZ UJ FILM NEM CSAK HAMISÍTÁS - ALJASSÁG IS Molnár Ferenc nem csak Budapesté és Magyarországé, hanem New York-é is. Ide menekült, itt balt meg s bár több irodalomtörténész szerint az idegen közeg nem hatott olyan jól az alkotó kedvére, mint Pest, mégis csak New York volt a második otthona. Amellett a magyar drámairodalom külföldön legtöbbet játszott szerzője, mondhatni legnagyobb képviselője, az irodalom világpolgára. Hozzá a New York-i Magyar Színház méltán sokat játszott szerzője. Földessy Dénes Cserey Erzsi a New York-i Magyar Színház igazgatója tavaly Floridától Torontóig több városban nagy siker­rel játszotta Fedák Sárit, a szerző egyik párját, a színház egy produkci­ójában.- A színészi igényesség szerint egy szerep eljátszására sok olvasással is kell készülni, én pedig még a sajátos műfajú darab szerkesztője is voltam. Elolvastam Fedák Sári naplóját, amelyben részletesen ír a szerzővel együtt töltött évekről, s amit akkor kezdett el írni, amikor a kommunis­ták Nyárszentlőrincre száműzték. Mindössze egy pici úgynevezett nép­rádió segítségével tarthatta a kapcso­latot a világgal, s így hallotta meg, hogy Molnár Ferenc New York-ban meghalt. Akkor kezdte el a naplót.- Milyen embernek írja le Mol­nárt?- Igazi se vele, se nélküle kapcsolat volt közöttük. Végig veszekedték az éveiket, de nem tudtak egymás nélkül élni. Molnár Ferenc férfiúi fensőb­­brendűségből szinte uralkodni akart kettejükön, Fedák Sári is kardos me­nyecskeként folyvást az asztalra csa­pott, de nagyon szerették egymást. Fedákot elsősorban mégis csak egy fensőbbrendűség tartotta Molnár Fe­renc mellett, de nem a férfiúi, hanem az írói nagyság. Zseni volt a párja, s éppen ennek a zsenilátásnak a bilincse tartotta fogva Fedákot. Amikor szerel­müknek mégis végeszakadt, Molnár szellemes öngúnnyal beszélt magáról: „Hogy lehettem, ilyen homoszek­­szuális, hogy e mellett az ember mel­lett képes voltam élni!” Színháztörté­neti érdekesség ugyanis, a János vitéz címszerepét Fedák Sári, tehát egy nő játszotta.- Azt akarja mondani, hogy a zseni a magánéletében nem mindig tökéle­tes?- Nem bizony! Elég jellemző rájuk, hogy olykor rigolyások. Vonzerejük a nőkre éppen az alkotói nagyságukban van. Elképzelhető, hogy Fedákra, a színésznőre hogyan hatott a nem csak íróként, hanem színházi rendezőként is nagy Molnár, aki például egy léleg­zetre az elejétől a végéig előjátszotta, előénekelte, előmozogta a szerepet! Elsősorban persze író volt, akinek szelleme átsütött a párbeszédein. Én már idekint az emigrációban láttam a Liliomot. Holland fiú játszotta, Juli­­kát meg egy fekete lány, s a többi sze­replő is különböző nemzetiségű volt. Érthető tehát, hogy a híres egykori pesti Liget hangulatát nem tudták elővarázsolni, holott a Liliomnak odahaza ez a társadalmi háttere. Mégis, Molnár Ferenc embersége, költőisége úgy hatott az előadásból, hogy a végén a nézők felállva tapsol­tak, én meg elsírtam magamat, s leg­szívesebben azt kiáltottam volna, hogy „Lássuk a szerzőt!” De ő nem élt.- Végülis hogyan minősíti A Pál utcai fiúk új olasz filmváltozatának hamisítását?- Nem csak hamisításnak, hanem aljasságnak. Ha van irodalmi, szelle­mi aljasság, akkor ez az: az ifjúság er­kölcsét, közgondolkodását ilyen ra­gyogó történettel megfestő darabot mocsárba rántanak, ráadásul a világ­hírű szerző Molnár Ferenc neve alatt. Ha netán a bíróság mégsem tiltja be a vetítését, Olaszországban akkor sem lesz a filmnek sikere, mert A Pál utcai fiúk ott több kiadást ért meg s nagyon ismert kedvelt ifjúsági re­gény. Április 2. Életének 76. évében szerdán elhunyt Révész György filmrendező, forgatókönyvíró, dramaturg, Balázs Béta-díjas ér­demes művész. A művészt - kívánsága szerint - szűk családi körben búcsúztat­ják el. Révész György 1927-ben szüle­tett Budapesten. Érettségi után az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészet­tudományi Karán folytatta ta­nulmányait, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán kapott diplomát 1950-ben. 1946-tól dolgozott a filmszakmában; kezdetben asszisztens és drama­turg volt. Révész György 25 nagyjátékfil­met rendezett, 13 órányi tv-fil­­met és számos rövidfilmet készí­tett, emellett forgatókönyveket írt. Első játékfilmjét 2x2 néha 5 címmel 1954-ben forgatta. Filmjeinek jelentős része irodal­mi művek felhasználásával szü­letett: Egy szerelem három éj­szakája (1967); Utazás a kopo­nyám körül (1970); Volt egyszer egy család (1972); Kakuk Marci (1973) ; A Pendragon-legenda (1974) ; Az öreg (1975), Akii Mik­lós (1986). Nevéhez fűződik Az Ünnepi va­csora (1956), a Micsoda éjszaka (1958), A Fagyosszentek (1962), Az oroszlán ugrani készül (1969), valamint a Hanyatt-hom­lok (1983) című alkotás is. Révész György tíznél több fesz­tiváldíjat nyert. A filmrendezőt 1963-ban Balázs Béta-díjjal, 1970-ben érdemes művész cím­mel tüntették ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom