A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-04-04 / 96. szám
Óahíd______________________________________A KÁRPÁT- MEDENCE HÍREI_______________________________2003.április4. A KEDVEZMÉNYTÖRVÉNY ÉS A VÍZUM MIATT BÍRÁLJA A KORMÁNYT KÉT HATÁRON TÚLI MAGYAR VEZETŐ Röviden Több TÍZEZER ALÁÍRÁS Szlovákiában a kedvezménytörvény MÓDOSÍTÁSA ELLEN Március 28. Eddig tízezer szlovákiai magyar támogatta aláírásával Csoóri Sándor felhívását, melyben a költő arra kérte a magyar kormányt, hogy a .kedvezménytörvény módosítása során őrizze meg a jogszabály eredeti célját és tartalmát. Az aláírásokat révkomáromi diákok és a Pozsonyban megjelenő Szabad Újság című magyar hetilap olvasói gyűjtötték össze. Az első tízezer aláírást tartalmazó íveket a Pozsonyhoz közeli Somorján, Csallóköz legszebb református templomában, bensőséges ünnepség keretében a révkomáromi diákok adták át Csoóri Sándornak. "Kérjük a magyar kormányt, kövessen el mindent annak érdekében, hogy valamennyi illetékes európai fórum előtt világossá váljék: a magyar kedvezménytörvény az európai kultúra szellemében, népek és népcsoportok elemi emberi jogainak alapján született" - áll a számos hazai és határon túli magyar művész, közéleti személyiség által aláírt felhívásban, melyre reagálva a Kárpátalján is több mint hatvanezer támogató aláírást gyűjtöttek össze. Április 1. A kedvezménytörvény, valamint a vízumkényszer ügyében bírálta a magyar kormányt Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, illetve Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a Krónika című erdélyi napilapnak adott interjújában. A lap keddi számában megjelent nyilatkozatában Bugár Béla visszautasította azt a felvetést, hogy a Magyar Koalíció Pártja nem lépett fel kellő eréllyel a kedvezménytörvény védelmében és nem tudta toleránsabb hangvételre rábírni szlovák partnereit. Egyelőre nincs mire rábírnunk partnereinket, hiszen a törvény módosítása még mindig nem készült el. Ha Magyarországon még sokat húzzák az időt, megtörténhet, hogy a szlovák kormány elfogad egy ellentörvényt, ami még jobban megnehezítheti a dolgunkat - jelentette ki. Bugár Béla szerint a magyar fél folyton csak halasztgatott, nem igyekezett időben elkészíteni a módosításokat. "Márpedig addig mi sem léphetünk" - tette hozzá. Kovács Miklós szerint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség eddig eredménytelenül próbálta felhívni a magyar döntéshozók figyelmét arra, hogy az Ukrajnával szemben bevezetett vízumkényszer milyen nehézségeket okoz majd a kárpátaljai magyaroknak. Ä magyar EU-csatlakozás káros hatásainak kompenzálása egyelőre még csak nem is körvonalazódik. A magyar külügyminisztériumban hivatalosan tájékoztattak arról, hogy 2003. november l-jétől bevezetik a vízumkényszert Ukrajnával és Szerbia-Montenegróval szemben, és a kárpátaljai, illetve vajdasági magyarok tekintetében még csak nem is érlelődik a megoldás - jelentette ki. A KMKSZ elnöke szerint elfogadhatatlan az a magyar érvelés, hogy Magyarországnak már idén november elsejétől - próbaidőszerűen - valamennyi schengeni előírást teljesítenie kell. Kovács Miklós a jelenlegi magyar kormány szemére vetette, hogy "futtatja és a kárpátaljai magyarság képviselőjének tekinti azt a politikust, aki még csak nem is magyar, hanem ukrán párt színeiben indult a választásokon". Ez a gesztus szégyenfoltot ejt a magyar nemzetstratégián, vétek a határon túli magyarsággal szemben - fogalmazott. Határátlépés Magyarország uniós csatlakozása után Április 1. Lényegesen egyszerűbbé válik a határátlépés Magyarország uniós csatlakozását követően, az útlevélre azonban méti néhány évig szükség lesz, a schengeni rei szer alkalmazásával azonban a másik uniós tagországba utazóknak elég lesz a személyi igazolványukat magukkal vinni. A szomszédos EU-tagállamok, Szlovákia, Szlovénia és Ausztria esetében a közös határszakaszokon először csak az átkelés válik könnyebbé, majd 2006-2007 körül teljesen megszűnik az ellenőrzés. Ez a határhoz közel lakókat érinti leginkább, akiknek rokonuk, ismerősük él a határ másik oldalán, esetleg oda járnak dolgozni. A csatlakozás után az osztrák, a szlovák vagy szlovén határon való ádépéshez egyelőre még útlevélre lesz szükség, mert a schengeni rendszerbe lépés előtt még megmarad a belső határokon az ellenőrzés. A csatlakozást követően, 2004 májusától egy másik EU-tagállamba utazáskor továbbra is a megszokott határátkelőket kell igénybe venni, azonban az uniós szomszédoknál az ellenőrzés és az átkelés várhatóan gyorsabb lesz az eddig megszokottnál. A schengeni rendszerhez történő csatlakozás után, ami az uniós csadakozást követően pár évvel később várható, személyi igazolvánnyal is lehet majd utazni a schengeni tagállamokba. A magyar kormány azonban olyan szabálymódosítását szorgalmaz, amely lehetővé tenné még a schengeni térségekhez történő csatlakozást megelőzően, hogy a magyar állampolgárok is személyi igazolvánnyal utazhassanak uniós országokba. A belső határátlépéséhez - a schengeni rendszerhez való csatlakozás után - nem lesz szükség útlevélre. Elég az újfajta személyi igazolvány, amivel az utazó igazolja, hogy magyar állampolgár, azaz az Európai Unió polgára. Ezzel a magyar államhatár tulajdonképpen eltűnik nyugat és észak, vagyis a többi EÜ-tagállam felé. Szlovákiába, Ausztriába, Szlovéniába történő utazáskor nem kell elmenni a legközelebbi határátkelőig, mindenki ott kelhet át a szomszédos tagállamba, ahol kedve tartja. Más kérdés azonban, hogy minden tagországnak jogában áll szúrópróbaszerű ellenőrzés folytatni, valamint rendkívülinek minősített helyzetben ideiglenes jelleggel a határellenőrzést is visszaállítani. Többen felvetik a kérdést, hogy milyen sors vár a romániai, vagy vajdasági magyar rokonokra, vajon neLeaven Ön is támogatónk! hezebben tudnak-e Magyarországra jönni az EU-csatlakozás után. A Külügyminisztérium szerint a változás annyi lesz, hogy a Vajdaságban vagy Kárpátalján élő magyaroknak a Szerbia- Montenegróval és az Ukrajnával szembeni vízumkötelezettség bevezetése után vízumot kell kérniük a helyi magyar konzulátuson. Az Erdélyben és Horvátországban élő magyarok a jelenlegihez hasonló feltételekkel jöhetnek Magyarországra, Hungarian TV Magazine of Queens Adásunk minden héten a QPTV 57-es csatornán sugározzuk, pénteken du. 1:30-2:30-ig és ezt az adást este 9:30-10:30-ig megismételjük. Stúdiónk vállalja magyarországi videók átfordítását amerikaira, vagy fordítva. Műsorvezetők: Hegedüsné, Podlovics Tímea, Csige Zsuzsa és Hajagos Zsuzsanna ÜSZTÖKE ISTVÁN producer/szerkesztő Tel.: (718) 721-2824, Fax: (718) 626-7566, E-mail: Uszhatvani@hotmail.com vagyis vízum nélkül, údevéllel. Románia és Horvátország ugyanis nem szerepel az Európai Unió által vízumköteleseknek nyilvánított listáján. A felvidéki és a szlovéniai magyarok járnak a legjobban utazás szempontjából, hiszen Szlovákia és Szlovénia Magyarországgal együtt válik az Európai Unió tagjává. Ezért a schengeni egyezményhez való csatlakozás után, várhatóan 2006-2007- ben könnyebben, személyi igazolvánnyal léphetnek be az országba. Románia, Ukrajna, Horvátország és Szerbia-Montenegró egyelőre nem csatlakoznak az unióhoz, vagyis a keleti és a déli határok külső határok maradnak. A határ ádépése nem jár majd a jelenleginél nagyobb procedúrával, ugyanis Ukrajna és Szerbia-Montenegró egyelőre nem döntött úgy, hogy vízumkényszerre vízumkényszerrel válaszol. Tehát ugyanúgy el lehet jutni a Vajdaságba vagy Kárpátaljára, ahogyan eddig is. A szakemberek szerint nem kell attól tartani, hogy a határ megnyitása után ugrásszerűen megnő a forgalom, több lesz a teherautó az utakon és nő a légszennyezés mértéke. (Legalábbis nem hirtelen, teszik hozzá.) Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz már évek óta tartó folyamat, így az ország gazdasága fokozatosan összenőtt a közösségivel. Ez azt jelenti, hogy a teherforgalom ugrásszerű növekedésére a csatlakozás után sem kell számítani, egyszerűen azért, mert a kereskedelem sem nő meg ugrásszerűen a nyugati országokkal, így Ausztriával, vagy Olaszországgal, vagy akár Szlovákiával és Szlovéniával. A személyforgalom nőhet kissé, de ennek mértékét nem lehet pontosan megbecsülni. Amikor teljesen eltűnik az államhatár észak és nyugat felé - 2006- 2007 után -, akkor elképzelhető, hogy a határon átkelő forgalom, ami most kizárólag a határállomásokat használja más utakra is terelődik. Hosszú távon bizonyára kiépülnek és használatba kerülnek más utak és összeköttetések is a szomszédos EU- tagállamokkal, amelyek a volt határ két oldalán lévő kisebb városokat és falvakat kötik össze. Tehát, ha hosszú távon nő is a forgalom, a határok megnyílása, majd eltűnése miatt arányosabban is fog megoszlani.
