A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-03-28 / 95. szám

2003. MÁRCIUS 28. Tudomány A HÍD 13 VÉGSŐ SIMÍTÁSOK A NASA KÉT MARS­ROBOTJÁN Március 24. 2003 a Mars-kutatás éve lesz: egyszerre négy űrszonda látogatja meg a vörös bolygót. A kozmikus találko­zóra a NASA két felderítő robotot küld. A Marsi Felderítő Járművek (Mars Exploration Rover, MER-1 és MER-2) egyike már február 26-án megérkezett a floridai Kennedy Űrközpontba, ahol tár­sára vár. Itt készülnek fel hét és fél hónapos útjukra a vörös bolygó felé. Az űr­szondákon az utolsó simítá­sokat végzik. A tervezett in­dítások időpontjai május 25. és július 30. A marsi látogatókat Del­ta Il-es hordozórakéták emelik majd magasba, s várhatóan 2004 januárjá­ban érik el a bolygót. Két különböző pontján szállnak le, s geológiai vizsgálatok során próbálnak választ keresni a marsi víz történetének tisztázatlan kérdéseire. A leszállási helyet a jelenleg is a boly­gó körül keringő Mars Global Surveyor felvételei alapján választják la. Elsődleges szempont, hogy egykor vízzel borított te­rületeken kutassanak a szondák. A szá­mos jelöltből megmaradt három lehetsé­ges terület (az alábbi térképen bal­ról jobbra) a Terra Meridiani he­­matitban gazdag régiói, az Isidis Planitia és a Gusev-kráter. A két marsjáró (rover) a nagyszerű tu­dományos eredményeket produkáló 1997-es Mars Pathfinder leszállási techni­kájához hasonlóan landol a Marson, s re­mélhetőleg felfedezéseit illetően is a nyomdokaiba lép. Felszerelése és techno­lógiája azonban a korábbi leszállószondá­val szinte össze sem hasonlítható! Ez esetben a leszállóegység kizárólag a robo­tokból áll, s nem lesz olyan külön bázisa a járműnek, mint amilyen korábban a Sagan-állomás volt. A jelentős fejleszté­seknek köszönhetően egy marsi nap, azaz sol alatt akár 100 métert is megtehetnek, ami drámai előrelépés az 1997-es rover, a Sojourner sebességéhez képest - amely mintegy 30 nap alatt összesen tett meg ekkora távolságot. Az utódok tervezett működési ideje legalább 90 nap. A robotok hűen reprezentálják egy geológus sétáját a vörös bolygón: 1,5 mé­ter magasra szerelt kamerájuk segítségé­vel, 360°-os látómezejükkel úgy néznek körbe, mintha ember hordozná végig te­kintetét a tájon, több ponton hajlítható robotkarjuk pedig az emberi kezet idézi. Sőt, a kar végére szerelt kamerával a na­gyítóval vizsgálódó, elszánt geológushoz hasonlóan vizsgálhatják a kőzeteket. A vörös bolygó­hoz küldött szondák azt is kutatják, vajon leszállhat-e ember a bolygó vörös ho­mokjára. A NASA Mars körül keringő Odyssey űrszondája a későbbi emberes marsexpedícióhoz szolgáltatott értékes adatokat. A két amerikai űrszonda mellett idén indul az európai Mars Express is, amely szintén a vörös bolygó behatóbb tanulmányozására ké­szül. A japán Nozomi-űrszondát pedig még 1998-ben indították úrnak, ám irá­nyítási problémák miatt csupán 2004-re ér a Marshoz, hogy csatlakozzon a boly­gó rejtélyeit feszegető robot-kutatócso­porthoz. Columbia: megkésett azonosítás Március 19. A Columbia űrrepülő­gép szerencsétlenségének körülményeit vizsgáló bizottság elé újabb, a kataszt­rófa esetleges megelőzhetőségére vo­natkozó adatok kerültek. Kiderült, hogy az amerikai légierő űrhadviselési parancsnoksá­gának egyik földi radarja a Columbia küldetésének má­sodik napján észlelt egy na­gyobb méretű tárgyat az űr­repülő közelében. Az adatok feldolgozása azonban az - űrsikló sorsát te­kintve - megkésett, olyannyi­ra, hogy a légierőtől csak a héten kerültek a NASA-hoz az észlelésről szóló informá­ciók. Pontosan nem ismert, hogy az űrrepülő közelében lebegő tárgy mi is volt, de a NASA szakemberei szerint a legvalószínűbb, hogy a Co­lumbia szárnyáról levált hőálló panelek egyike lehetett - a méretek legalábbis erre utalnak. A NASA-nál úgy vélik, hogy amennyiben erről még az észleléskor, vagy akár csak néhány nappal azt köve­tően tudomást szereznek, akkor a Co­lumbia legénységét megmenthették volna. Abban az esetben ugyanis, ha a problémáról idejében értesülnek, min­den létező eszközzel azon dolgoztak volna, hogy a hibát elhárítsák, de leg­alábbis az űrhajósokat biztonságban visszahozzák. Ilyenre már volt példa - a mainál jóval szerényebb technikai lehe­tőségek mellett - a híres Apollo-13 ese­tében, amikor a földön és az űrhajón is gyakorlatilag mindenki a visszatérés megvalósíthatóságán dolgozott. A Columbia mellől lassan elsodródó, majd két nappal később a Föld légköré­be zuhanó tárgyról azonban azért nem kaptak értesítést a NASA munkatársai, mivel a lé­gierő elemzőrendszere azt nem úgy azonosította, mint az űrsik­lóról levált darabot. A légierő az esetet követően megkezdte a radarok precizitá­sának tökéletesítésére irányuló megoldások keresését. Jelenleg 28-féle, az űrrepülőkre jellemző alkatrészminta azonnali felis­merését célzó finomhangolással próbálkoznak a most meglévő radarjaik esetében. Ezzel pró­bálják az elkövetkezendő űrre­­pülő-utak megfigyelésének eredményességét biztosítani. Ugyanakkor a légierő cáfolja, hogy a tárgyat a Columbia küldetése idején észlelték volna, arra csak a katasztrófát követően, a radarképek, műholdfelvéte­lek kiértékelése során bukkantak rá. Röviden nyét "Ha a tudósok tovább keresik is a SARS egyéb potenciális kórokozóit, a mostani kulcs­­fontosságú felfedezést jelent a világméretű jár­vány kiváltó okának azonosításában" - véleke­dett. A CDC állásfoglalása szerint a végső bi­zonyosság érdekében további elemzésekre van szükség, többek között vírustenyésztésre, a ví­rus génállományának feltérképezésére, vala­mint a betegség különböző stádiumaiban lévő páciensek szövetmintáinak vizsgálatára. Az amerikai védelmi minisztérium ezzel egyidőben megkezdte a rendelkezésére álló ví­rusölő készítmények kipróbálását is a SARS- fertőzés ellenében. Ugyanakkor tegnap még brit szakértők másról számoltak be az atípusos tüdőgyulladás kialakulását eredményező kór­okozóról, és a legelső hongkongi kutatócsoport eredményei sem újabb influenzavariánsról szóltak, hanem eg}' a paramyxoviridae család­ba tartozó vírusról. Az viszont még nem ismert, hogy azon belül új vírustípusról, vág}- egy régi, időnként fel­bukkanó variánsról lehet beszélni. Március 24- ig világszerte 456 SRAS -megbetegedést jelen­tettek, a fertőzött személyek közül 17-en meg­haltak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 15-én felhívásban figyelmez­tetett a betegség terjedésére, különös óvatos­ságra intve a Délkelet-Azsia országaiban élő vagy ott megfordult embereket. Az atípusos tüdőgyulladás első eseteit Vietnamból és Dél- Kínából jelentették. A legfrissebb hírek szerint elkészült az első megbízható teszt is, amellyel kideríthető, hogy az influenzáéhoz hasonló tü­netekkel rendelkező betegek valóban atípusos tüdőgyulladással, vág}' influenzavírussal fertő­zöttek. Világméretű riasztórendszer a Symantectól Március 25. A Symantec újonnan elindított vi­lágméretű riasztórendszere a világban tapasz­talható internetes támadásokról ad áttekintést a cégeknek. A Deep Sight Threat Management System a cég több mint 180 or­szágban levő 19 ezernél több partnerénél talál­ható tűzfalakról és behatolásérzékelő rendsze­rekről származó adatok alapján követi nyomon a veszélyeket. A Symantec elemzői a begy űj­tött adatokból meghatározzák a támadást jel­lemző mintázatot, ezután riasztást küldenek. Az ügyfelek a cégüknél alkalmazott techniká­nak megfelelően kiválaszthatják, hog}' milyen sürgősségi fokozatú és kihatású támadásokról kapjanak értesítést. Az információk e-mailen, faxon, SMS-ben vagy telefonon érkezhetnek. Kiégnek az amerikai informatiku­sok Március 23. A Stamfordban működő Méta Group kutatóintézet 300 nagy amerikai válla­lat informatikai vezetőjét interjúvolta meg. .Ar­ra az eredményre jutottak, hog}' a válaszadók 71 százaléka szerint cégénél súlyos problémá­kat jelent az "alkalmazottak kiégése". A stressz és a motiváció csökkenése oda vezethet, hog}' a dolgozó értelmedennek érzi munkáját, sőt előfordulhat, hogy frusztrációját alkohollal vagy drogfogyasztással próbálja enyhíteni. A lelki problémák alacsony hatékonyságú mun­kához, és magas munkaerő-fluktuációhoz ve­zérnek, amennyiben néhány kérdéssel nem foglalkozik megfelelően a cégvezetés, idézte a Méta Group megállapításait a Star Tribune. A felmérésben részt vevő cégek többsége szere­pel a Fortune gazdasági szaklap ezer legfonto­sabb vállalatot felsoroló listáján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom