A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-03-22 / 94. szám
2003. MÁRCIUS 21. Tudomány A HÍD 11 MESTERSÉGES VILLÁMOK A villám - nevéhez illően - villámgyorsan csap le, a villámgyors szó pedig az értelmező szótár szerint elsősorban váratlanul végbemenő mozgást, tevékenységet jelent. Ez a váratlanság eddig alaposan megnehezítette azoknak a kutatóknak a dolgát, akik kísérletileg, mérésekkel akarták tanulmányozni a villámokat. Floridában megoldották a problémát: a villámok ott csapnak le, ahol a kutatók akarják és akkor, amikor akarják. Laboratóriumokban eddig is tanulmányoztak mesterségesen létrehozott, a villámokhoz hasonló kisüléseket, de ezek méreteikben, jellemző paramétereikben jóval kisebbek voltak a valódi villámoknál. A floridai kísérleti telepen rakétákat lőttek fel, amikor megjelentek a zivatarfelhők. (Ennyiben az időpont nem teljesen tetszőleges, mivel meg kell várni, amíg a megfelelő meteorológiai viszonyok kialakulnak.) A magasba lőtt rakéta vékony rézdrótot húz maga után, ezzel kész is a felhőkig nyúló villámhárító, amelybe természetesen belecsap a villám. A rakétát a műszerektől kb. 25 méter távolságban lövik fel, így közelről gyűjthetnek adatokat a villámlást kísérő jelenségekről. A Science c. tudományos folyóiratban 37 mesterséges villámról számoltak be a kutatók, és 31 esetben mutattak ki az észlelőrendszerek sugárzásokat: röntgen- és gamma-sugárzást, valamint nagyenergiájú elektronokat (béta-sugárzást). A sugárzás akkor kezdődött el, amikor a lefelé haladó villám még nem érte el a talajt, és a rövid idő múlva meg is szűnt, ahogy a talajból erős elektromos áram indult el a felhők felé. A rövid idő itt mikroszekundumat (milliomod másodperc) jelent, a sugárzások legkorábban 160 mikroszekundummal a villám földet érése előtt kezdődtek és az áram megindulása után néhány mikroszekundummal szűntek meg. A kísérlet vezetője szerint egy közelünkben lecsapó villámtól körülbelül akkora röntgen-sugár dózist kaphatunk, mint egy fogászati röntgennél. Persze ha valóban a közelünkben csap le a villám, akkor nem ez lesz a fő gondunk. meléspárti" képviselői az idei költségvetésben számoltak a rezervátum olajából származó bevételekkel is, a költségvetést kiskapuként használva a kitermelés nyílt kongresszusi vita nélküli előkészítésére. A park területén található olaj ugyanakkor nem csökkenthetné számottevően az USA olajügyi függőségét, és az olajárak mérséklésében sem játszhatna jelentős szerepet - érvel a WWE A kitermelés elindítása legalább tíz évet venne igénybe, és a 3,2 milliárd hordóra becsült készletek csupán hat hónapig fedeznék az USA olajigényeit. Az új autók üzemanyag-takarékossági szabványainak szigorításával az Alaszkában találhatónál jóval több olajat lehetne megspórolni - véli a környezetvédelmi szervezet. Vesztésre álló atmoszféra Csillagászok egy nemzetközi csoportja a Hubble amerikai űrteleszkóp segítségével Naprendszeren kívüli óriásbolygó párolgó légkörére bukkant. A Hubble űrteleszkóp segítségével a tőlünk 150 fényévre lévő HD 209458 jelzésű csillag kísérőjéről, egy óriásbolygóról kiderült, hogy légköre lassan elpárolog, mivel az igen közel kering a napjához. A planétát már korábban felfedezték, de fokozatosan elszivárgó vastag hidrogénlégkörét csak most sikerült kimutatni. A HD 209458 bolygó tömege kétharmada a Naprendszer legnagyobb bolygójáénak, a Jupiterének, mérete pedig 1,3-szorosa. Ám a mi Jupiterünkkel ellentétben rendkívül közel, mindössze 7 millió kilométerre kering anyacsillaga körül. A Jupiter Naptól mért közepes távolsága 780 millió kilométer, és 11,86 földi év alatt tesz meg egy fordulót a Nap körül. Az újonnan felfedezett bolygón egy ottani év mindössze 3 és fél nap, azaz ennyi időre van szüksége, hogy egy fordulatot tegyen. A mi bolygórendszerünkben a Naphoz legközelebb eső planéta, a parányi kőzetbolygó, a Merkúr is jóval távolabb van a maga 88 napos keringési idejével és 46 millió és 70 millió kilométer között váltakozó naptávolságával. A HD 209458 jelzésű bolygót csillagához mért közelsége miatt a szakemberek eleve a "forró Jupiter" névvel illetett exobolygók csoportjába sorolták be. A már több mint száz felfedezett Naprendszeren kívüli bolygó közül a HD 209458 az első, amely kimutathatóan párologtatja légkörét, és nem is akármilyen ütemben. A csillagászok számításai szerint a rendkívül forró égitestről másodpercenként 10 tonnányi "légkör" párolog el, ami azt eredményezi, hogy a planéta hasonlóan az üstökösökhöz, csóvát növesztett, amely mintegy 200 ezer kilométer hosszú. Csillagászok szerint egyszer majd elfogy a bolygó légköre, és akkor az egykori gázóriásnak csak a sűrű magja marad hátra. Röviden Napjainkban az ötévesnél fiatalabb gyermekek 25,8 százaléka nem rendelkezik svájci állampolgársággal, míg 1990-ben ez az arány még csak 18,7 százalék volt. Erősen nőtt a külföldiek aránya 1990 óta a 20 és 45 év közötti nők körében is. A BFS adatai szerint a 24 és 32 év közötti, szakmával rendelkező vagy a háztartásban dolgozó nőknek 29,7 százalék jelenleg külföldi. 1990-ben ez az arány még csak 19,9 százalék volt. Kezdődik a földönkívülivadászat / Uj szakaszába érkezett a SET1 at Home program: az eddigi adatok alapján megkezdik a 200 legígéretesebb célpont részletes vizsgálatát. A SETI - ami a Search for ExtraTerrestrial Intelligence szavak kezdőbetűiből összeállított rövidítés - magyarul a "földön kívüli értelem kutatása" kifejezéssel helyettesíthető. 1999 májusa óta távcső nélkül is bárki bekapcsolódhat a SETI-kutatásokba, méghozzá az arecibói rádióteleszkóp programjába. A NASA SETI at Home kísérletének ugyanis az a lényege, hogy a http:// setiathome.ssl. berkeley.edu/ címről ingyenesen letölthető program automatikusan letölt gépünkre egy csomagot az arecibói távcső adataiból, kiértékeli azokat, majd az eredményt visszaküldi a NASA-nak. A SETI at Home magyar nyelvű oldalai a http:// seti.index.hu/ címen érhetők el. A SETI at Home jelenleg a világ "legnagyobb szuperkomputere". 1999 májusa óta több mint 4 millió önkéntes felhasználó elemzi saját gépén a rádiócsillagászati adatokat, szokatlan jelek után kutatva. Most közel négy földi év és több mint 1 millió esztendőnyire rúgó komputeridő eltelte után a csillagászok megkezdik azoknak az eredményeknek az ellenőrzését, amelyek a legígéretesebbek a Földön kívüli civilizációk utáni kutatás szempontjából. Március 18- 20. között a University of California (Berkeley, USA) kutatói a világ legnagyobb egyedi rádióteleszkópja, a 300 méter átmérőjű Arecibo teleszkóp segítségével a 200 legérdekesebb rádiójel nyomába erednek. Ezeket mintegy 5 milliárdnyi jel közül választották ki. Mikrohullámmal támadhat az USA Március 20. Az Egyesült Államok valószínűleg be fogja vetni Irakban az úgynevezett "e-bombát", amely képes teljesen elnémítani az iraki fegyveres erők kommunikációs csatornáit. Ä mikrohullámú impulzusokat keltő bombák a számítógépeket, a radarokat és a járműveket is képesek leállítani a gyújtógyertyák tönkretételével. A mikrohullámú fegyver fontos szerepet kaphat a modern hadviselésben, hiszen manapság a puskáknál és gránátoknál kifinomultabb fegyverek nagy részében megtalálható valamilyen elektronikus készülék. A fegyver másik nagy előnye, hogy az emberek meggyilkolása és az épületek megrongálása nélkül fejti ki hatását. Áz Egyesült Államok kutatói éppen ezen okok miatt több mint egy évtizedig dolgoztak azon a fegyveren, amely egy rövid ideig tartó, ám erős mikrohullámú impulzust képes generálni. Fagyos Olajmezók Újra fellángolt a vita az alaszkai olajmezökröl Az alaszkai Sarkköri Nemzeti Élővilág Rezervátum (Arctic National Wildlife Refuge) ismét hangos és elszánt viták középpontjába került, mivel a Bush-adminisztráció újból felvetette, hogy a park területét meg kellene nyitni az olajkitermelő cégek előtt. A javaslatot tavaly már elutasította a kongresszus, és úgy tűnt, hogy az ügy lezártnak tekinthető. A kormány viszont ahelyett, hogy az alternatív, környezetkímélő energiaforrások fejlesztésével próbálná országa külföldi olajtól való függőségét csökkenteni, most újra "felmelegítette" az egyszer már elvetett ötletet. A kongresszus "kitér-
