A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-03-22 / 94. szám

6 A HÍD A Kárpát- medence hírei 2003. MÁRCIUS 21. Röviden Újraavatott Petőfi szobor Március 15-e tiszteletére Pozsonyban újra felavatták Petőfi Sándor szobrát. A koráb­ban a Duna parton álló emlékművet hóna­pokon keresztül restaurálták és ma mintegy kétezres tömeg előtt, a Medikus-kertben leplezték le. A szobrot nemcsak az időjárás okozta károk miatt kellett rendbe hozni, ha­nem a vandálok rongálásai miatt is. A felújí­táshoz a szlovák kormány 2,5 millió koroná­val járult hozzá. A szlovákiai magyarság most azt reméli, hogy a zárható parkban fel­állított emlékművet a jövőben kevesebb szándékos rongálás éri majd. Az ünnepsé­gen a szlovák és a magyar kormány több tagja is jelen voltak. Beszédet mondott töb­bi között Csáky Pál miniszterelnök helyet­tes és Pozsony város polgármestere is. Ingyenes vízumot szeretnének A VAJDASÁGI ÉS KÁRPÁTALJAI MAGYAROK Március 16. A szerbiai és kárpátaljai ma­gyar szervezetek azt szorgalmazzák, hogy az ottani, határon túli magyarok ingyenes és több évre szóló vízumot kaphassanak, amikor Magyarország az uniós csatlakozás miatt vízumkényszert vezet be Szerbia- Montenegróval és Ukrajnával szemben. Az Országgyűlés külügyi bizottságának ülé­sén szó esett arról: a schengeni normák mi­att kell vízumkényszert bevezetni Magyar­­országnak Ukrajnával és Szerbia-Monte­­negróval szemben. A kormány folyamato­san egyeztet a két országgal, hogy mindkét oldalon kedvezmények könnyítsék meg a vízumkiadást. A Vajdasági Magyar Szövet­ség alelnöke szerint a schengeni vízum­­rendszer elszigetelheti a délvidéki magya­rokat az anyaországtól, ezért a VMSZ díj­mentes, vagy kedvezményes vízumkiadást szeretne elérni. A Kárpátaljai Kulturális Szövetség elnöke szerint egyeztetés nem zajlott a magyar kormánnyal, csupán tájé­koztatást kaptak arról, hogy miért nem kaphatnak vízummentességet az ott élő magyarok. Az Országgyűlés külügyi bi­zottságának fideszes elnöke szerint díjmen­tes, vagy' majdnem díjmentes, több évre szóló vízumot kellene adni az érintett hatá­ron túli magyaroknak. Bársony András utalt arra, hogy díjmentes vízumot csak addig lehet adni Magyarországnak az érin­tett határon túliaknak, amíg hazánkra nem vonatkozik teljes mértékben a schengeni egyezmény. A vízumdíjak mérsékléséről egy kormányhatározat szól majd, amit a közeljövőben adnak ki. Erdély 60 városa emlékezett a hősökre Március 15. Románia hatvan városá­ban és falvában több száz rendezvény­nyel ünnepelték március tizenötödikét. A Romániai Magyar Demokrata Szövet­ség központi ünnepségét Marosvásárhe­lyen tartotta, ahol jelen volt Kovács László magyar külügyminiszter, a Ma­gyar Szocialista Párt elnöke - adta hírül az mtv.hu. Székelyudvarhelyen az ünnepi szónok Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke volt, aki beszédében azt hangsúlyozta: a magyar demokrácia szü­letésnapját gyűltek össze ünnepelni. Bí­rálta a magyar kormány politikáját, majd az európai integráció kérdésköréről szól­va hangsúlyozta: Magyarországnak ér­deke, hogy a szomszédos államok is az unió tagjai legyenek.- Szeretném, ha nem bizonytalanod­nának el abban, hogy miránk odaát to­vábbra is számíthatnak - biztosította hallgatóságát beszéde végén. Szász Jenő polgármester a szónoki emelvényről meghirdette a polgári körök létrehozását a Székelyföldön és felolvas­ta a kolozsvári Márciusi Fórum üzenetét. Asztalos Ferenc, az RMDSZ parla­menti képviselője szónoklatában a sors­közösség vállalásáról, a szülőföld megtar­tásáról és az itt élő magyarság gondjai­nak következetes képviseletének szüksé­gességéről beszélt. Kézdivásárhelyen Németh Zsolt, a Fi­desz - Magyar Polgári Párt alelnöke, az Országgyűlés külügyi bizottságának el­nöke ünnepi beszédében elmondta: Ma­gyarországon a hazafias erőket nap, mint nap azzal vádolják, hogy mélyítik az el­lentéteket. Az ellenzéki politikus felkérte hallga­tóságát: ne higgyenek azoknak, akik azt mondják, hogy a tavalyi magyarországi választásokon az anyaország elfordult a határon túli magyaroktól. Az anyaország nem fordult el, és nem veszett el, csak sú­lyos támadás érte - mondta. A Petőfi-kultuszáról híres Székelykeresztúron megkoszorúzták Pe­tőfi Sándor legendái sírját. Lovas felvo­nulások, Kossuth-nótákat játszó fúvósze­nekarok, a szabadságharc emlékhelyeinél tartott koszorúzási ünnepségek voltak szerte Székelyföldön. A Nyergestetőn található emlékműnél közel félméteres hóban, havazásban zajlott népes részvé­tellel az ünnepség az 1849 augusztusá­ban elesett több, mint 200 székely sza­badságharcos emlékművénél. Csíkszeredában a március 15-i ünnep­ségsorozat Gál Sándor székely honvéd­­ezredes köztéri szobrának a megkoszorú­zásával kezdődött, majd a mintegy 1500 fős ünneplő tömeg átvonult a város tör­ténelmi főterére. Valamennyi helyszínen felolvasták Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar kormányfő üzenetét. Ko­lozsváron mintegy ezren gyűltek össze a Farkas utcai református templomban a március 15-i ünnepi istentiszteletre. A templomból az ünneplők a volt Biasini­­szálló elé vonultak, ahol egykoron Pető­fi Sándor is megszállt. Itt megkoszorúz­ták a költő emlékére állított táblát. Adrian Nastase március 15-i üzenetét Dán Canta Kolozs megyei alprefektus tolmácsolta, Alföldi László, Magyaror­szág kolozsvári főkonzulja pedig Medgyessy Péter határon túli magya­rokhoz intézett levelét olvasta fel. Az ünneplők ezután a Házsongárdi temető­ben koszorúzták meg a Honvéd-emlék­művet. Megemlékezések Kárpátalján Leaven Ön is támogatónk! Hungarian TV Magazine of Queens Adásunk minden héten a QPTV 57-es csatornán sugározzuk, pénteken du. 1:30-2:30-ig és ezt az adást este 9:30-10:30-ig megismételjük. Stúdiónk vállalja magyarországi videók átfordítá­sát amerikaira, vagy fordítva. Műsorvezetők: Hegedüsné, Podlovics Tímea, Csige Zsuzsa és Hajagos Zsuzsanna ÜSZTÖKE ISTVÁN producer/szerkesztő Tel.: (718) 721-2824, Fax: (718) 626-7566, E-mail: Uszhatvani@hotmail.com Március 15. Kárpátalja magyarsága az idén többnapos rendezvénysorozattal em­lékezett meg az 1848-1849-es magv ar for­radalomról és szabadságharcról. A márci­us 15-i ünnepségek Kárpátalja magyarlak­ta településein még csütörtökön elkezdőd­tek. Az iskolákban rendhagyó történelem­­órákkal, szavalóversenyekkel és színi előadásokkal tisztelegtek a magyar nemzet 155 éve kezdődött szabadságküzdelme előtt. Pénteken Beregszászon a római ka­tolikus és református temető honvédsírjai­nál tartottak megemlékezést és koszorú­zást. Szombaton délelőtt Técsőn az egykori koronaváros magyarsága a Kossuth-szo­­bomál emlékezett és koszorúzott. A helyi református líceum diákjai Arany János Szondy két apródja című elbeszélő költe­ményének dramatizált változatát adták elő az ünnep tiszteletére. Magyar emlékmű­veket és emlékhelyeket koszorúzták Munkácson, Nagyszőlősön, Aknaszlatinán, Badalóban és Bátyú­ban. Beregszász magyarsága az ünnepi rendezvénysorozat nyitányaként a déli órákban megkoszorúzta Kossuth és Petőfi emléktábláját. Kora délután a Petőfi-szobomál került sor nagy­gyűlésre. A kárpátaljai rendezvény­­sorozat központi ünnepségét a me­gyeszékhelyen, Ungváron a Petőfi­­szobomál tartotta a késő délutáni órákban a város és a környék magyar­sága. A megemlékezésen részt vettek a magyar szervezetek vezetői, a ma­gyar főkonzulátus diplomatái, szá­mos magyarországi vendég, Kárpát­alja megye és Ungvár vezetésének képviselői. A rendezvény ünnepi szónoka, Szalay Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium politikai államtitkára a magyar kormány üzenetét tolmácsolva a többi kö­zött kiemelte, hogy 1848 mindig megke­rülhetetlen viszonyítási pontja volt a ma­gyar történelemnek, s ez ma sincs más­ként, hiszen minden mostani politikai erő, párt 1848-ban keresi elődeit. A politikai ál­lamtitkár arról biztosította hallgatóságát, hogy a magyar kormány mindent megtesz a kárpátaljai magyarság kultúrájának, nemzeti önazonosságának a megőrzése ér­dekében. A tömeg fölé emelt, a státustör­vény megmentésére szólító és a kárpátalja­iaknak vízummentességet kérő transzpa­rensekre reagálva Szalay hangsúlyozta, hogy a kedvezménytörvényt senki nem fenyegeti, hiszen a magyarigazolványok kiadása folyamatos, az oktatási és nevelési támogatások folyósítása rövid időn belül elkezdődik. Senki nem kívánja a kedvez­ménytörvényt visszavonni - tette hozzá. A vízummentesség kérdéséről szólva emlé­keztetett, hogy az Európai Unióhoz törté­nő csatlakozás kötelezettségeket ró Ma­gyarország^ ezért nem ígérhető vízum­mentesség. Am a lehetőségeken belül a magyar kormány igyekszik a lehető leg­könnyebbé és legolcsóbbá tenni a kárpát­aljai magyaroknak a vízum megszerzését - mondotta. Szalay a kárpátaljai magyarság és az anyaország közötti kapcsolattartás erősíté­sére irányuló törekvés egyértelmű bizo­nyítékaként említette, hogy a magyar kor­mány eddig példa nélküli nagyszabású infrastrukturális beruházásokba kezd Uk­rajna irányába. Mint mondta, a Nyíregy­háza irányába épülő autópálya 2006 után két ponton, Záhonynál és Barabásnál éri el az ukrán határt, s még ez év december 14- én Intercity-járatot rendszeresítenek egy­előre Csap kárpátaljai határállomásig, majd ezt kiterjesztik Ungvárig és Bereg­szászig. Ez és a Budapest-Záhony vasút­vonal 2005-től kezdődő, 200 milliárd fo­rintba kerülő fejlesztése egyértelműen mutatja, hogy a jelenlegi magyar kormány éppúgy szívén viseli a határokon kívül élő magyarok sorsát, mint bármelyik elődje - mondta befejezésül Szalay Gábor. Beszédében Kovács Miklós, a Kárpátal­jai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a március 15-i ünnep szellemének a megvé­désére szólított. Úgy vélte, a kárpátaljai magyaroknak meg kell tartani a zsarnok­sággal való szembefordulás képességét, mert - mint fogalmazott - ”az, ami most van, lánccsörgéssel aláfestett szabadság”. A szónok óvott attól, hogy külső nyomás­ra kivegyék a státustörvényből azt az alap­elvet, hogy a magyar állam segíti azokat a magyarokat, akiknek nincs államuk. ”Ez egyenértékű lenne a státustörvény meg­gyilkolásával” - fogalmazott Kovács. A ví­zumkényszer tervezett bevezetése kapcsán kifejtette: ha a kárpátaljai magyaroknak úgy kell majd az anyaországba szóló vízu­mért sorban állni, mint ma az ungvári szlo­vák főkonzulátus előtt, akkor az a vasfüg­göny visszaállítását fogja jelenti. A rendezvényen Szakács Zoltán ungvá­ri magyar főkonzul felolvasta Medgyessy Péter miniszterelnök levelét, amit a nem­zeti ünnep alkalmából írt a határon túli magyarokhoz. Az ünnepség záróakkordja­ként a részvevők - köztük Csabai Lászlóné kormánybiztos, Nyíregyháza polgármes­tere - megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát és a költő ungvári tartózkodásának emlékét megörökítő márványtáblát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom