A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-03-14 / 93. szám
SPORT, VITAMIN, NAPFÉNY MINT EGÉSZSÉGÜNK ZÁLOGA 303. MÁRCIUS 14.______________________ _________________________________Egészség Tél végén szervezetünk legyengül, kedünk is borongósabb lesz. A napfényben zegény időben megnyugtató eltölteni pár ércét a szoláriumcsövek alatt. Hazatérve oboráljuk szervezetünket, fogyasszunk yümölcssalátát, igyunk forró mézes-citomos teát! Az enyhébb időjárás némi reménysuár arra, hogy talán egyszer mégiscsak vé;et ér ez a hosszú, hideg tél és a zimankós, ívirkos napok után ránk köszön a cirógató, melengető napsugár. Ilyenkor tél végén zervezetünk legyengül és a kedvünk is »rangosabb lesz, mint az év bármely más zakában. Unjuk már a hosszú estéket a íagykabátot, egyáltalán a telet. Ne hagyuk magunkat, hisz mindjárt itt a tavasz, sak nem akarjuk ágynak esve várni! Bármilyen kellemetlen is az időjárás, nozogjunk, sportoljunk feltétlenül. Haszíáljuk ki a hó adta lehetőségeinket, és noza rajta, csatoljuk fel a síléceket, korcsoyákat, s ha nincs más, pattanjunk fel a ;zánkóra. Az idősebbek pedig egyszerűen egyenek jó nagy sétákat a friss levegőn, kitérjék el az unokákat a jégpályára, a szántódombra. Aki pedig nem kedveli a téli ;portokat, szánja magát egy-egy aerobik írára, menjen le az edzőterembe vagy toríásszon otthon, esetleg látogasson el egy iszodába. Ha jó kondiban vagyunk, jó az mmunrendszerünk, kevésbé fogunk mindenfele nyavalyát összeszedni. A megelőzés érdekében fontos a gyako*i kézmosás és szellőztetés (a betegség alatt is) mindig tiszta zsebkendőt használjunk, oe gyűjtögessük kabátzsebünkben a használt zsepiket, hanem szabaduljunk meg tőlük. Otthon pedig biztosítsunk egy külön nejlonzacskót, amit helyezzünk az ágy mellé és abba tegyük a használt zsepiket, természetesen gyakran ürítsük. Ha valaki beteg a családban figyeljünk oda, hogy külön pohara, étkészlete legyen, abból más ne igyon, ne egyen, és gyakran mossuk el. A beteg pizsamáját, ágyneműjét, textilzsebkendőjét külön mossuk a családtagjainak ruháitól és fertődenítsük ki, mert különben könnyen tovább terjedhet a betegség. Erősítsük meg szervezetünket és mindjárt a közérzetünk is jobb lesz. Ebben az időszakban még jobban oda kell figyelni a kellő vitamin-mennyiség bevitelére, pódására. Együnk sok és sokféle gyümölcsöt, főleg C-vitaminban gazdag déligyümölcsöt, almát, és remek vitaminforrás bomba a savanyúkáposzta. Télen a nehéz zsíros ételek igen csak megviselik a gyomrot, az epét. Nehézzé teszik az emésztést, nem tesz jót a magas vérnyomásban, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek sem a zsíros, fűszeres étkezés. Ezenkívül bőrünkön is meglátszik a rossz táplálkozás, zsírossá, mitesszeressé válik, könnyebben alakulnak ki a pattanások. Ahogy enyhül az idő, lassanként csökkentsük étkezéseinkben a zsíros fogások számát, friss zöldségek minél sűrűbben kerüljenek az asztalunkra. Testet-lelket felüdít egy forró citromos (ne forrázzuk “agyon” a citromot, csak közveden fogyasztás előtt ízesítsük a teát, mivel a gyümölcsben levő C-vitamin magas hő hatására elbomlik) tea, ami mézzel készítve hatásos a megelőzésben! Adjunk magunknak időt relaxálásra! Ä megfázás megelőzésére hasznos lehet a szaunázás. A hideg-meleg hőmérséklet változása jót tesz a vérkeringésnek. Rugalmasak maradnak az izmok a bőr. A szaunázást felfoghatjuk egyfajta méregtelenítésnek is, hisz a nagyfokú izzadás következtében távoznak a szervezetből a méreg- és salakanyagok. Az arcbőrünk is tisztul, szaunázás után frissebb, simább lesz, és egyáltalán, jó közérzetet biztosít. Fényhiányunkat pótoljuk szoláriummal, testünknek, lelkűnknek, bőrünknek egyaránt jót tesz. A fényterápiát a depreszszió kezelésében sikerrel alkalmazzák. A téli napfényben szegény időben kellemes, megnyugtató hatású, lehet eltölteni per percet a szoláriumcsövek alatt. Persze mértékkel! Ne törekedjünk a gyors bámulásra, először csak rövid ideig maradjunk a napágyban és fokozatosan növeljük az időtartamot. Különösen az érzékeny fehérbőrűek legyenek óvatosak. Célszerű az arcra valamilyen fényvédő krémet vagy naptejet használni és szolárium után az egész testünket bekenni testápolóval. Figyelem! Heti két alkalomnál többször ne használjunk szoláriumot, mert úgy már káros lehet! Ilyenkor télen nem elegendő a szokásos nappali- és bőrtáplálókrém annál zsírosabb szükséges. Ez védőréteget képez a bőrön a hideg ellen. A normál és szárazbőrűeknek napi többszöri alkalmazás is megengedett. Nyugodtan fordítsa meg a bevált szokást. Nappalra zsíroskrémet, éjszakára nappali bőrápolót használjon. Az arc pakolások különösen jól regenerálják az erősen igénybevett arcbőrt. Ha mindezek ellenére mégis sikerül elkapnunk "egy jó" kis téli betegséget, nagyon fontos, hogy mindjárt az elején kezdjük el kezelni magunkat. Kezdőkorban megpróbálhatjuk: egy éjszaka alatt “kiizzadni” a betegséget, forró teával elalvás előtt jó meleg takaró alatt. Ha meg reggel is kutyául vagyunk reménykedés helyett azonnal orvoshoz forduljunk, ne húzzuk-halasszuk, ne várjunk arra, hogy majd elmúlik. Gyors gyógyulás érhető el ha a gyógyszer szedése a betegség elején kezdődik. A HÍD 17 Fekete macska: REMÉNY AZ EMBERISÉGNEK Március 12. Tudományosan cáfolták a szerencsétlenségről szóló hiedelmet: a fekete színért felelős gén emberi gyógyításra is alkalmas lehet. A fekete macska nem balszerencsét hozhat, hanem egészséget - állítják amerikai kutatók. Az emberiség új reménye lehet ugyanis halálos betegségek elleni küzdelemben a "macskafeketítő" gén, mármint az, amelyik meghatározza az állat szőrszínét. A marylandi egyetem rákkutató intézetének munkatársai szerint a fekete bundájú állatok - köztük a házimacskák és a jaguárok "színgénje" fokozott védettséget nyújt a fertőzések ellen. A jaguárok bundájának színét adó gén neve MClR. Az emberekben előforduló változata, ha mutáción esik át, vörös hajszínt eredményez. A 7 transzmembrán receptorok (a fehérjelánc hétszer halad át a sejtmembránon, mint cérnaszál a szöveten) közé tartozó MC ÍR elsődleges feladata, hogy kiválassza, mely anyagok juthatnak át a sejtfalon. A tudósok feltételezése szerint a gén célirányos átalakításával megakadályozható lenne, hogy bizonyos vírusok és baktériumok átjuthassanak a sejtfalakon. Stephen O'Brien kutató szerint, ha sikerülne pontosan meghatározni a fekete szőrű kis- és nagymacskák betegségek elleni természetes genetikai ellenálló képességének okát, az nagy segítséget nyújthatna az embereket megtámadó, jelenleg még gyógyíthatatlan kórokkal szembeni küzdelemben. A napi kalcium- szükségletünk mintegy' 80 %-át kell fedezniük a tejtermékeknek és csak a fennmaradó 20 %-ot biztosítják egyéb élelmiszerek. így egy bögretej, egy pohár joghurt, és egy adag félzsíros sajt felel meg a kívánatos napi mennyiségnek. A csontok és a fogak főösszetevője a kalcium, azok szilárdsága, keménysége, nagy mértékben függ tőle. Egész kis mennyiségben jelen van a vérben, és közrejátszik a véralvadás folyamatában, az izomösszehúzódásban, a hormon termelődésben is. Röviden szólva: nem tudunk egy kézlegyintéssel átsiklani, a kalciumbevitel kérdésköre fölött. Még ha úgy tűnik is számunkra, hogy a csontok " mozdulatlanok" azok mégis élnek, és állandóan megújulnak. Innen ered a szervezetünkben naponta felszívódó kalcium-mennyiség jelentősége. Ennek arra kell ösztönöznie minket, hogy7 minél többet fogyasszunk belőle. A felmerések szerint a legtöbb embernél a kalciumbevitel sajnos a kívánatos mennyiség alatt marad. Ez a hiány azonban nem rögtön mutatkozik meg, a következménye még kevésbé. Minthogy a kalcium-mennyiség-Röviden a kalciumról nek állandónak kell lenni, a csontok olyan tartalékot jelentenek, melyből szükség esetén a szervezet meríthet. Az idő múlásával a csontváz törékennyé válik. Ezért már a legfiatalabb kortól kezdve törekedni kell az elegendő mennyiségű kalcium bevitelére. Ha ez bejut a szervezetbe a növekedés során a csontok a kellő módon fejlődhetnek és ami a legfontosabb, elérhetik az optimális sűrűséget. Egy fiatal lány esetében a csonttömeg mintegy 40 %a az ifjúkorban képződik, vagyis a még fiatalon jól megalapozott csontrendszer jelenti a csontritkulás legjobb ellenszerét, megelőzését. Azt is tudni kell, hogy a gyermekkori késedelem soha nem hozható be! Felnőttkorban ugyan a kalcium továbbra is szerepet játszik a csontok megújulásában, kalcium-szükségletünk mégis csökken. Mintegy 900 mg-ra naponta, még ifjúkorban 1200 mg-ra emelkedik. Annak érdekében, hogy7 szervezetünk elegendő kalciumhoz jusson, tanácsos naponta, minden étkezéshez valamilyen tejterméket fogyasztani. Sőt uzsonnára is, ha az életvitelünk úgy diktálja, hogy tartunk kis pihenőt délutánonként. Eközben azonban mindig nézzük meg a fogyasztott tejtermék zsírtartalmát - ami legyen mindig alacsony vagy 0 % értékű. Hasonlóképpen növelni kell az 55 év feletti nők kalciumbevitelét, ezért tanácsos naponta joghurtot vagy valamilyen fehér sajtot uzsonnázzunk - persze 0 %- kosát, hogy elkerülhető legyen a súly növekedés. A csont sűrűségének csökkenése a korral járó természetes folyamat, a nőknél 50 és 80 év között ennek mértéke átlagosan 30 %, mialatt csak 10 % a férfiak esetében. Az oszteoporozis (csontritkulás), mely a változókor után mintegy 10 évvel szokott fellépni, ennek a folyamatnak a következménye. Egyes esetekben a D-vitamin hiánya is okozhatja, hiszen ez a vitamin segíti a kalcium felszívódását a csontokban való megkötődését. Amikor ez utóbbi nem következik be, annak genetikai oka épp úgy lehet, mint a mozgáshiány. A legkívánatosabb ha a tejtermékek rendszeres fogyasztásához mindennapos sport, testmozgás társul. Az erkölcsi tanulság ha valaki elmúlt 50 éves a fentiek betartása jól elfogadott érdeke egyúttal kötelessége is - ha nem akar hajlott hátú, eleséskor súlyos következményekkel kórházban kerülő idős emberré válni.
