A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-03-07 / 92. szám
2003. MÁRCIUS 7. Színes A HÍD 17 A gonosz bosszút áll, a nemes visszafizet Jack Hahn Álmodozni nem szégyen SZEMET SZEMÉRT 1937 januárjában Wolf Arthumak sikerült Anna feleségével és a nyolcéves Dániel fiával, náci-Németországból Bécsbe, majd onnan Londonba, végül Palesztinába utazni, miután bizonyította, hogy okleveles gépészmérnök és - ami ennél is fontosabb volt -10.000 angol font betétje van a Barclays Bankban. A hajóutazás felejthetetlen volt, mert nem kellett többé visszahúzódnia, megalázást összeszorított fogakkal elviselni, a menekülés érdekében. Gyönyörű érzés volt úgy ágyba menni este, hogy nem kellett félnie a Gestapo durva öklű pribékjének dörömbölésétől. 1938 szeptemberében az angol hajó lassan beúszott Hajfa palesztinai kikötőbe, ahol a szótlan, de udvarias angol tisztviselő, a kék szemű, unott arcú, szabályos hajnyírású férfi, a Népszövetség jóváhagyásával intézi Palesztina hivatalos ügyeit, intézkedik és ítélkezik minden felett - lepecsételte a Wolf család útlevelét. Partraszállás előtt Anna és Dániel újra átölelték és felköszöntötték, mert ezen a napon volt Arthur 34. Születésnapja. Ajándékot nem tudtak adni, csak jókívánságokat, de Arthumak semmi sem hiányzott, mert megkapta a régen áhított szabadságot, azáltal, hogy időben elmenekülhetett az emberi törvényeket taposó, brutális barbarizmus elől. Wolf Arthur 192 cm magas, szőke hajú, kék szemű férfi volt, az árja mitológia mintaképe, szemben a beesett mellű Hitlerrel, a sántikáló Göbbelsszel, a nevetségesen pocakos Göringgel, akik hirdették az árja faj felsőbbrendűségét. Wolf Arthur boldog volt, mert már Londgpban megtudta, hogy drága szülei Svácban, a világ legbiztonságosabb kis országában vannak, melyek épségét a jobb - és baloldali fasiszta vezetők egyaránt biztosítják, hogy az összeharácsolt millióikat oda küldhessék, és ez valamelyest biztosíték lesz számukra, hogy esetleges bukás esetén odamenekülhessenek. Wolf Arthur azonnal talált munkát. Több ezer bevándorló érkezett havonta különböző országokból. “Cionista úttörő” volt a jelszó. Maláriás mocsarakat szárítottak és varázsoltak termőföldekké. Házakat, falvakat, városokat építtetek ott, ahol azelőtt csak homok volt és emyedség uralkodott a lustaságban szunyókáló országban. Ez jó volt a zsidóknak, a leszegényedett, civilizáció hiányában szenvedő arabok ezreinek, de nem az arab nacionalistáknak, mert bár üres zsebüknek jól jött az üzleti fellendülés, de igyekeztek megakadályozni, hogy a kevés piaszterekért gürcölő arab munkás felismerje az arab és zsidó munkás bére között fennálló óriási különbséget. A haifai kikötőben a teherárukat kirakodó arab munkásokat a zsidó vállalkozó emberségesen kezelte, míg az arab vállalkozó tisztviselői bottal és örökös “jállá” (gyerünk) kiáltásokkal ösztökélték őket gyorsabb munkára. A nacionalisták bujtogatását végül siker koronázta. A gerillacsapatok gyilkolni kezdték az asszonyokat, gyerekeket. A zsidó földmívesek kapával és fegyverrel mentek a földekre dolgozni. Wolf Arthurs, aki felvette a Váradi Áron nevet, Dániel fia pedig a Dán nevet - nem volt elkeseredve, mert az egyoldalú náci háború aljas volt, mint az arab gerillaharc, de azzal a különbséggel, hogy az Áronoknak, Móséknak, Civiknek, Úriknak, sőt Mirjamoknak, Nuriknak is megadatott a védekezés és visszaütés lehetősége. Dán kilencedik születésnapjára megkapta az apja által ígért ajándékot. Purimi iskolaszünet másnapján Ejlátba utaztak. Ez felejthetetlen volt Dán részére, mert a Szináj-sivatagról nemrégen tanult az iskolában, és az apja mindent megmagyarázott neki. Először látott beduinokat, és előre örült, hogy milyen színesen fogja élményeit barátainak elmesélni. Hazafelé az út már nem volt érdekes, és a végtelen sivatag, a homokbuckák, a kiégett föld, sziklás hegyek elálmosították. Az öreg autóbusz nagyobb kőbe botlott, nagyot zökkent, majd továbbhajtott. Dán felébredt. Apja a Davar újságot olvasta. Dán benyúlt zsebébe, és elővette kedvenc színes golyóját. Az autóbusz újra zökkent, Dán elejtette a golyót, amely elgurult és az utolsó sorban állt meg. Dán felugrott, szaladt a golyó után. Amikor lehajolt a golyóért, puskagolyó süvített el a feje fölött. Több golyó következett, az ablaküvegek félelmetes lármával a padlóra, az utasokra estek. A sofőr a revolvere után nyúlt mindhiába, több gépfegyvergolyó kioltotta életét. Három arab férfi jött fel a lépcsőkön, félrerúgta a halott sofőrt, végiggépfegyverezték az utasokat, miután megvizsgálták, él-e még valaki, az autóbusz közepén levő ajtón elhagyták a járművet. Áron vérző halántékkal felemelkedett Dánt keresve, amikor a harmadik arab a lépcsőn megfordulva észrevette, és gúnyos mosollyal újra célba vette. Áron visszazuhant az ülésre. Dán fekvő helyzetéből mindent látott, de nem mert megmozdulni. Amikor csend lett, Dán apjához rohant, aki üveges szemmel, nyöszörögve csak annyit mondott: Smá Jiszrael - és örökre becsukta a szemét. Váradi Anna nem sírt ami megkönynyítette a tízéves Dán életét. Gyakran említették Áront, de sohasem a végzetes esetet, mintha ez a nap nem létezett volna a naptárban. Anna nem tudta, hogy Dán vágya volt egy éjszaka úgy elaludni, hogy ne lássa lelki szemeivel a merénylők beretválatlan arcát, szemükben a vadállati villogást és főleg azt a férfit, aki a lépcsőn megfordulva, fölényes vigyorral elsütötte revolverét. Folytatás a következő számban CERTIFIED ENGLISH & HUNGARIAN TRANSLATIONS HITELES FORDÍTÁSOK ✓ Anyakönyvi kivonatok (születési, házassági, halotti) / Bizonyítványok, dipolmák (honosításhoz is) / Dokumentumok magyar útlevélhez ✓ Cégalapítási dokumentumok / Emigrációs dokumentumok ✓ Üzleti szerződések ✓ Orvosi jelentés ✓ Notary Public ✓ Válási végzés ✓ Meghívók ✓ Resume Könyvkéziratok stilisztikai javítása szerkesztése fordítása kiadáshoz való teljes előkészítése Agnes Niemetz Certified Translator • Independent Literary Agent Mailing: Tel/Fax: 139-09 84th Drive 718 739-6483 Briarwood, NY 11435 aginiemetz@aol.com Röviden Vonulnak a szambaiskolások Március 3. Szokatlanul szigorú biztonsági intézkedések közepette megkezdődött vasárnap este a szambaiskolások kétnapos felvonulása a brazíliai Rio de Janeiróban, a helyi karnevál csúcspontjaként. A 40 fokot meghaladó hőségben iskolánként több ezren votflU fel, összesen 14 szambaiskola jelezterozvételét. Az eseményt csak a központi stadionban 70 ezer néző követte figyelemmel, de mindent összevetve - a televízión figyelőket is - több mint tízmillióan nézték élőben az eseményeket. Háromezer katona és 37 ezer rendőr őrködik a hét vége óta Rio utcáin, ahol a múlt héten szokatlanul súlyos erőszakcselekmények zajlottak rivális kábítószer-kereskedő bandák tagjai között. A hadsereget most először kellett segítségül hívni a karnevál biztonságának megőrzésére, korábban csak parlamenti választásoknál segítettek a katonák. Téves SMS Március 3. Téves SMS mentette meg az életét egy öngyilkosságot tervező kínai diáklánynak. Mielőtt a lány a pekingi főpályaudvaron egy vonat elé vetette volna magát, elbúcsúzott mobiltelefonján egy szövegüzenettel a barátjától. Tévedésből az SMS-t rossz számra küldte, de szerencsére létezőre. Az asszony, aki megkapta, azonnal visszahívta a lányt és sikerült lebeszélnie az öngyilkosságról. Sztálin dédunokája Március 3. Sztálin dédunokája, Visszarion Dzsugasvili politikai menedékjogot fog kérni az Amerikai Egyesült Államokban szerdán, azaz pontosan ötven évvel dédapja halála után - közölte maga az érintett a La Presse című montreali napilapnak adott, s hétfőn megjelent interjújában. A 37 éves férfi tavaly decemberben határozta el magát erre a lépésre, miután ismeretlenek megverték annak az épületnek a bejáratánál, amelyben feleségével és két fiával lakott Tbilisziben. "Képtelenség Grúziában élni ezzel a névvel. Már tíz éve folyamatosan zaklatnak minket és fenyegető telefonhívásokat kapunk. Már nem bírjuk tovább" - mondta. Dzsugasvili turistaként érkezett az Amerikai Egyesült Államokba, s pár hetet töltött New Yorkban. Szerdán fog lejárni a látogatói vízuma, akkor kell majd beadnia menedékjogi kérelmét az amerikai hatóságoknak. Képzettségét tekintve Dzsugasvili dokumentumfilm-készítő. Amerikában szeretne majd filmjeinek élni, amit a saját hazájában nem tudott megtenni. "Á nevem elég ahhoz, hogy minden filmforgalmazó ajtaja bezáruljon előttem"- nyilatkozta a sajtónak. "Azt hiszem, hogy Amerikában szabadon lehet élni, és ebben az országban a tehetség fontosabb, mint a családnév. Végre egy egyszerű magánszemély szeretnék lenni" - hangsúlyozta. Sztálin családjából ő már a második, aki politikai menedékjogot kér az Egyesült Államokban. A diktátor lánya, Szvetlána Allilujeva 1966-ban elmenekült a Szovjetunióból és amerikai állampolgárságot szerzett.
