A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-03-07 / 92. szám
12 A HÍD Tudomány 2003. MÁRCIUS 7. Röviden Hétfőn jelenik meg az új MS Office bétája Március 6. A nvár folyamán piaci forgalomba kerülő Office 2003 második bétaváltozatát hétfőn kapják meg a szoftvercég külsős tesztelői. Az irodai programcsomagnak a szokásos alkotóelemeken kívül részét képezi az OneNote és az InfoPath. Ezek a Microsoft új feljegyzés- illetve nyomtatványkészítő alkalmazásai. National Geographic -VÉGRE MAGYARUL Március 6. Magyarországra még a szocializmus idején is megtalálta az útját eg)' „nyugati” sajtótermék, mégpedig a National Geographic, igaz hogy csak egyéni előfizetők, külföldi rokonok révén jutottak hozzá A világ azóta megváltozott és furcsamód, de az. igényes, patinás magazin sokáig csak ugyanolyan magáncsatornákon keresztül jutott el a magyar olvasókhoz, mint pl. a ’70-es években. Ez a mostoha helyzet most szerencsére megszűnhet és a hazai természettudományos folyóiratok, magazinok palettája végre kibővülhet a tengerentúli kiadvány magyar kiadásával. Március 7-étől Magyar nyelven is kapható a National Geographic magazin, amelynek példányai a napikban már megérkeztek az előfizetőkhöz. A National Geographic Society (NGS) hivatalos lapjának magy ar változatát opcionális licencszerződés alapján készíti a Sanoma Budapest Kiadói Rt.; a felek öt évre szóló megállapodása - amennyiben egyikük sem emel kifogást ez ellen - lejáratkor újabb 5 évnyi időtartamra automatikusan meghosszabbodik. A magyar kiadás fogadtatása fantasztikusnak mondható, hiszen csak az. előzetes megrendelések alapján a lap a legnépszerűbb magy ar havilap címének lehet büszke tulajdonosa. Az Egyesült Álamokban 1888 óta megjelenő lap első idegen nyelvű változata nyolc évvel ezelőtt, japánul készült, de azóta több, számszerűit 21 nemzetközi kiadása is megjelent már, amelyekhez most a magyarnyelvű változat is kapcsolódik 22-ikként. VÉGZETESEN ENGEDÉKENY GÉN Március 5. Amerikai tudósok sikeresen azonosítottak azt az emberi gént, amely a rákos sejtek egyik szervről másikra történő átterjedését teszi lehetővé. A kutatók azt remélik, hogy a rákos betegek gyógyítását, de legalábbis életminőségük javítását el lehet majd érni az újonnan megismert gén szabályozásával. Ehhez persze más gyógyszerek és terápiás eljárások kifejlesztése lesz szükséges. A kutatók sikerét 10 éves kutatómunka előzte meg, amely a gyanúsított gén, illene az általa termelt protein tulajdonságainak vizsgálataival telt. A kutatások hosszú évei a rák gyógyítását, illetve e rákos betegek kezelésének jövőjét tekintve meghozta gyümölcsét. Kiderült, hogy a gén működésének megbénításával a rákos sejtek továbbterjedése is megáll a szervezetben. Miután a rák éppen a rákos sejtek gyors elterjedése miatt nem kezelhető ma még megfelelően. és emiatt sajnos leggy akrabban halálos kimenetelű, ez a felfedezés egészen új utat nyithat a rák gyógyításában. A kutatók eredményeit éppen ezért nagy örömmel fogadta a szakma, hiszen a jelenlegi kemoterápia minden osztódó sejtet - így a szervezet működéséhez szükséges, nem rákos sejteket is - elpusztít, ezért a mellékhatásai is igen súlyosak lehetnek. Viszont a szervezetben az egyik szervről a másikra átterjedő sejtosztódás megcélzása esetén már sokkal biztosabb, hogy főleg rákos sejtek terjedését gátolják meg, így a káros mellékhatások is csekélyebbek lehetnek, mint kemoterápia esetében. FÚZIÓS ENERGIA? Amerikai tudósok úgy vélik, hogy a Napot, illetve a hidrogénbombákat is „üzemeltető" energia, nukleáris fúzió egy fajtáját sikerült létrehozniuk laboratóriumi körülmények között. Az üvegcsében tapasztalt jelenség az Tenessee-beli Oak Ridge labor kutatói szerint valószínűleg nukleáris fúzió volt. A tudósok azt állítják, hogy a jelenséget, amelyben 10 millió Celisus fokig emelkedő hőmérsékletet is mértek akkor tapasztalták, amikor acetonban apró buborékokat keltettek, majd pukkasztottak szét, nagy nyomású hanghullámokkal. A fúziós jelenséget nagyon rövid ideig, kb. 1 billiomod másodpercig tapasztalták az összeomló buborékoknál. Eddig ez csak a hidrogénbombával, részecskegyorsítókkal és erősen sugárzó anyagokkal sikerült. Az összeroskadó buborékokban ezek a körülmények, az intenzív hő, a magas nyomás a kutatók szerint elegendő volna ahhoz, hogy magfúziót eredményezzen. A tudósok úgy vélik, hogy eredményeik arra utalnak, de kétséget kizáróan nem igazolják, hogy a kísérletnek teret adó üvegcsében valóban magfúzió következett be. Dr. Taleyarkhan szerint a hanghullámokkal olyan hatást váltottak ki, mint a karateütések, amelyekkel el lehet törni akár egy téglát is. A sok, egymás után ismétlődő ütéstől a tégla kettétörik, míg egyetlen ugyanakkora ütés csak arrébb lökné, szerinte a hanghullámok is ehhez hasonló hatást fejtettek ki a buborékokban. Miután az apró felvillanások szabad szemmel nem láthatóak, ezért a tudósok olyan jeleket kerestek, amelyek elárulhatták, hogy azok mégis bekövetkeztek. Ilyenek a neutronok, vagy a trícium, ami a Hidrogén egyik izotópja. A kutatók arról számoltak be, hogy mindkettőnek nyomára bukkantak. A jelenséget dokumentáló, a Scientist számában megjelent publikáció nyomán már meg is jelentek a szkeptikus vélemények, akik a részleteket megismerve úgy vélik, hogy a magfúzió fő ismertetőjegyeit a kutatócsoport nem tudta dokumentálni. A kísérletet végző tudósok szóvivője, Dr. Taleyarkhan véleménye az, hogy az eddigi eredményeik egyértelműen csak kezdeti lépések, és amíg a következtetéseik nem bizonyulnak igaznak, addig csak elméleti fizikai vita alapját képezhetik. Ugyanakkor, amennyiben számításaik helyesek, és feltevésük igaz, akkor az, végeredményként elvezet a fúziós energia működtette erőművekhez, amelyek relatíve tiszta, és szinte végtelen energiát tudnának termelni. A neutronokat ezután egy másik Oak Ridge-i kutatócsoport is megpróbálta megkeresni, de ok nem találták nyomát azoknak. Taleyarkhan szerint azért, mert hibásak voltak a számításaik. Ugyanakkor a kutató felajánlotta segítségét mindazon tudósoknak, akik reprodukálni szeretnék a kísérletet. A kísérlettel, pontosabban a magfúzió megvalósulásával szkeptikus tudósok szerint a trícium jelenlétét okozhatta szennyeződés is a laborban, míg Dr. Reidinger a laboratórium igazgatója szerint nem ez aggasztó. Ö amiatt fejtette ki aggodalmát, hogy a korábban azonosított neutronokat a másik csoport nem volt képes megtalálni. Ettől függetlenül ő nem kételkedik Taleyarkhanék eredményeiben. Az viszont érdekes, bogy a Science számára a tanulmányt előzetesen lektoráló három tudós mindegyike úgy tartotta, hogy azt nem érdemes közölni, mert hibás érvelésen alapszik, abban nem sikerül bizonyítani a magfúzió létrejöttét. Más kutatók azonban úgy vélik, hogy ennek hátterében az áll, hogy a három szakértő pontosan ugyanazon a területen dolgozik, mint Dr. Taleyarkhan és az indokaik sokkal inkább szakmai féltékenységen, mint tudományos érveken alapszanak. A fúziós energia használata mindmáig a bölcsek kövének számít a fizikában, amennyiben sikerülne ugyanis módot találni arra, hogy miként használják, az azt jelentené, hogy az energiaproblémák egy csapásra megoldhatóak lennének - a folyamat legfontosabb alkotóeleme ugyanis a víz. Azonban az Oak Ridge Laboratórium kutatóinak bejelentését beárnyékolja az az 1989-es eset, amikor a Utah Egyetem két tudósa hozta nyilvánosságra: „hidegfűziót" sikerült megvalósítaniuk. Állításukat a mai napig nem igazolta egyetlen független vizsgálat sem. Az Oak Ridge Laboratórium igazgatója, Dr. Reidinger úgy véli, hogy hat hónapon belül megszülethet a válasz arra, hogy sikerült-e magfúziót produkálniuk, vagy sem. Elet nyomai az Európán Egy új kísérlet tanúsága szerint meteorit-becsapódások kelthettek olyan villamos kisülést, például az Európán, amelynek következménye egyszerűbb életformák kialakulása is lehetett. Amerikai kutatók, meteorit-becsapódásokat szimuláltak, amelyek az Európa nevű Jupiter-hold megfagyott óceánjába csapódtak. A modellezés során arra a felfedezésre jutottak, hogy az égitesten valóban létezhet az élet kezdetleges formája, amiről már régóta vitatkoznak a szakmabeliek. Persze egyértelmű bizonyítékokkal csak akkor rendelkezünk majd az európai életről, ha sikerül oda felderítőszondát is eljuttatnunk. Jerome Borucki, a NASA Ames Kutatóközpontjában kollégáival alumínium lövedékekkel bombázott egy jégtömböt, ami az Európa-hold alteregójaként funkcionált. A jégben elhelyezett szenzorok előbb egy áramütést, majd néhány másodperccel később egy második, az előzőnél jóval nagyobb elektromos kisülést mutattak ki. Az Európán az élet számára szükséges molekuláris építőkockát meglétének bizonyítékaként azokat a sárgásbarna elszíneződéseket tartják, amelyek jól kivehetők a Galileo amerikai űrszonda közelről készített felvételein. így feltehető, hogy az Európa felszínét borító több kilométeres jégpáncél alatt lévő vízben élet is kialakulhatott, amennyiben az elektromos kisülés teremthette a az első szerves molekulákat. A Borucki-féle kísérlet azt sugallja, hogy meteorit-becsapódások váltották ki ezt a szikrát. Az Európán látható egy maroknyi nagyon széles kráter, és ezekhez nagy mennyiségű energia társulhat, vélik a NASA kutatói. Az életadó szikra elméletének alapjait egy az ötvenes évek elején végzett kísérlet adta. Akkor egy fiatal amerikai tudós, Stanley Miller elektromos árammal bombázott víz, metán és ammónia alkotta elegyet, és ezzel komplett szerves molekulákat, aminosavakat, a proteinek építőkockáit állította elő. A metán és ammónia valószínűleg az Európa jégpáncéljában is jelen vannak, és az energiát a jégbe meteoritok szállították. Áramütés hatására az elegyben komplex molekulák alakulhatnak ki. Ezt a folyamatot azonban még laboratóriumi körülmények között ellenőrizni kell. A kísérletekhez mínusz 193 Celsius fokra hűtött tiszta vízjeget kell használni, mert így lehet előidézni az Európán uralkodó viszonyokat. Az erre használatos lövedékek mintegy egy centiméteresek, és másodpercenként hat kilométeres sebességgel csapódnak be. Ez egyenlő azzal, hogy ha a holdon egy kilométeres méretű kisbolygó másodpercenkénti huszonnégy kilométeres sebességgel vágódna be. A kísérlet a NASA Jupiter’s Icy Moon Orbiter programjának része, pontosabban annak előkészületei közé tartozik. Ez a szonda meglátogatja majd az Európát, és még két másik Jupiter-holdat, a Callistót és a Ganümédeszt. Lehet, hogy egy leszállóegységet is küld nek az Európa felszínére, hogy " nyomai után kutasson. Indítar jából 2011 után kerülhet y
