A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-02-28 / 91. szám
2003. FEBRUÁR 28. A NAGYVILÁG HÍREI A HÍD 3 AZ EU ÁLLÁSPONTJA IRAKRÓL "KÖZÖS, DE NEM EGYSÉGES" Február 25. Az EU vezető illetékesei a "közös" és az "egységes" külpolitika közötti jelentéstani különbségtételben találták meg azt az eszközt, amellyel élét vehetik az iraki válsággal kapcsolatban az unión belül támadt nézetkülönbségeknek. A brüszszeli bizottság szóvivői kedden azzal kapcsolatban kényszerültek ismét fogalommagyarázatra, hogy előző nap két tagország, Nagy-Britannia és Spanyolország az Egyesült Államokkal közösen határozati javaslatot terjesztett elő Irak ügyében az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A tizenötök egy része - élükön Franciaországgal és Németországgal - továbbra is határozottan ellenzi, hogy a BT újabb határozattal igyekezzen dűlőre vinni Irak lefegyverzésének háborúval fenyegető problémáját. A múlt heti rendkívüli csúcsértekezleten a tagállamok közös álláspontra helyezkedtek ugyan, de ebben ismét sikerült megkerülniük az olyan döntő jelentőségű technikai mozzanatokat, mint az esetleges második BT-határozat kérdése. Az unión belüli széthúzást csak még nyilvánvalóbbá tette, hogy a brit-spanyol-amerikai kezdeményezéssel egyidejűleg Németország és Franciaország - Oroszországgal közösen - az iraki fegyverzetellenőrzések megszigorítására és hatékonyabbá tételére terjesztett elő "alternatív javaslatokat". E fejleményekre reagálva Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a külügyminiszterek hétfői munkaebédje után első ízben használta a kával kapcsolatban. Az Európai Bizottság elnökének szóvivője szerint Romano Prodi is sajnálatosnak tartja, hogy az EU közös kül- és biztonságpolitikájában így állnak a dolgok. "Meg kell állapítani, hogy egyelőre nincs szigorú értelemben vett közös külpolitikánk. Jonathan Faull szerint közös külpolitika esetén fennáll az a lehetőség is, hogy bizonyos pontokon eltérések legyenek. Az egységes politika viszont olyan lenne, mint egy nemzetállamé, amely nem enged meg ilyeneket" - fűzte hozzá. Az iraki válság azonban szerinte is arra világít rá, hogy bár a közös uniós külpolitika építése folyamatban van, egyelőre "embrionális állapotban tart. Ez tekinthető akár kudarcnak is abban az értelemben, hogy többet lehetett volna várni az eddigi erőfeszítésektől". A "közös" és az "egységes" kül- és biztonságpolitika közötti különbségtételt Chris Patten, a bizottság külkapcsolatokért felelős tagja szokta használni a kialakult állapotok jellemzésére. Szóvivője szerint azt érti alatta, hogy bizonyos területeken az unió fellépése erős és nagyon egységes, más területeken "maradtak még tennivalók, és türelemre van szükség". Patten ugyanakkor a maga részéről ezt nem tekinti "kudarcnak" - mondta a szóvivő. Emma Udwin szerint a közös és az egységes külpolitika fogalma egyszerűen és világosan megkülönböztethető annak alapján, hogy az unió egyelőre szuverén, külkapcsolataikat részben önállóan alakító nemzetállamokból áll. Szemléltethető is, például az olyan esetekkel, mint amilyen a Spanyolország és Marokkó között tavaly támadt konfliktus volt. Ez nem érintette az unió közös külpolitikáját. Ellenpélda az EU Iránhoz fűződő viszonya, amelyben a tagállamok teljesen egységesek, és a közös külpolitika maradéktalanul érvényesül. "De nincs olyan kötelezettség, hogy folyamatosan és minden területen egyeztetni kell az álláspontokat" - fejtegette Patten szóvivője. Az Európai Uniót létrehozó maastrichti szerződés több cikkében is rendelkezik a tagországok között a külpolitikában tanúsítandó összetartásról és kölcsönös lojalitásról. A szóvivők azonban nem értettek egyet azzal az értelmezéssel, hogy ennek alapján a bizottságnak mint a szerződések őrének felelősségre kellene vonnia az egységbontó tagországokat. A tizenötök között minden ellenkező látszat dacára nagyon szoros és folyamatos a külpolitikai egyeztetés, s ez különösen igaz az olyan helyzetekre, mint az iraki válság - mondták. Röviden Blair a PÁPÁNÁL Február 22. Tony Blair angol kormányfőt szombaton kihallgatáson fogadja II. János Pál. A katolikus egyházfő többször állást foglalt egy iraki háború ellen. “Természetesen pontosan ismerem a pápa nézeteit. Valamit azért tisztázzunk: mi nem akarunk háborút, senki sem akar háborút” - jelentette ki Blair. Az angol miniszterelnök pénteken tanácskozott Silvio Berlusconi olasz kormányfővel, s ezután kijelentette: még ebben a válságos időpontban is reméljük, hogy az iraki kérdés békésen és viszály nélkül megoldható. A háborút azonban végül majd nem lehet elkerülni, ha Szaddám nem választja a békés leszerelést. Irak szavahihetősége nulla Február 23. Hans Blix a Time magazin hétfői számában úgy fogalmazott, hogy az irakiak szavahihetősége a nullával egyenlő. "Ha volt is némi hitele a szavuknak, azt bizonyosan eljátszották 1991-ben, és azóta sem szerezték vissza" - mondta a svéd diplomata. Szavai szerint a fegyverzetellenőrök munkájában mindenekelőtt kézzelfogható bizonyítékokra van szükség. "Ha nincsenek bizonyítékok, és az ember nem talál semmit, akkor csak azt mondhatja: sajnálom, nem találok semmit. Viszont nem szavatolhatom, illetve nem ajánlhatom (a világnak), hogy bízzon Bagdadban... Ez politikai döntés kérdése, amely a Biztonsági Tanácsra tartozik". Blix mindazonáltal egyértelművé tette, hogy Irak korlátozott együttműködése dacára az ellenőrzés folytatásának a híve. Ugyanakkor tudatában van annak is, hogy ennek eldöntése szintén a BT-től függ. EU-pénzek lenyúlása Február 24. Az Európai Unió visszaélések elleni hivatala a támogatási pénzalapok és segélyküldemények esetleges eltérítését, a vámügyi visszaéléseket, illetve többek között a cigaretta-csempészési eseteket vizsgálja az EU- s csatlakozásra váró országokban. Alessandro Buttice, a visszaélések elleni hivatal szóvivője elmondta, hogy Lengyelországban és Bulgáriában 10-10 hűtlen pénzkezelési esetet vizsgálnak, míg Romániában 20 ügyben nyomoznak az EU-támogatások után. Lezuhant egy izraeli katonai repülőgép Február 24. Lezuhant az izraeli légierő egyik harci gépe hétfőn az északi országrészben. A pilóta katapultált, és baj nélkül földet ért ejtőernyőjével. Az eset az észak-ciszjordániai Dzseníntől északkeletre történt. Az 50 millió dollárt érő repülőgép egv rutingyakorlat után leszálláshoz készülődött, amikor szokatlan módon hóviharba került és műszaki problémák léptek fel nála. A baleset pontos okainak tisztázására vizsgálatot rendeltek el ELENA I. BOPONf, PDS. Fogorvos 35 East 38tb Street Suite 1P New York, NY 10016 Telefon: (212)499-9083 Személyhívó:(917) 925-0090 E-mail:BodoniDDS@aol.com "kudarc" kifejezést a közös külpoliti-Százezrek a spanyol kormányfő távozásáért Február 23. Mintegy háromszáz ezren vonultak vasárnap Madridban az utcára, így tiltakozva a galíciai partokat ért olajszennyezés, illetve a kormányzat tehetetlensége miatt. A felvonulók nyíltan követelték Jósé Maria Aznar kormányfő lemondását. A plakátokon hirdetett jelmondatok szerint "Az olaj Galíciában is, Irakban is öl". Európán belül a spanyolok ellenzik leginkább az iraki háborút: a lakosság csaknem 85 százaléka elutasítja az arab ország megtámadását. A Prestige tartály hajói tavalyt nő vem-1 berben tört ketté és süllyedt el az Atlanti-óceánon. A belsejében lévő több tízezer tonna áramlat kisodorta a spanyol (illetve a francia) partokra. Az ottani, főként idegenforgalomból és osztrigatenyésztésből élő lakosság a létalapját veszítette el a hajószerencsétíenség következtében. A spanyol sajtó már decemberben élesen bírálta az Aznar-kormány megkésett és tétova intézkedéseit a katasztrófa következményeinek enyhítésére. A bírálat mára a kormánypárt népszerűségét is kikezdte. Egy vasárnap közzétett felmérés tanúsága szerint Aznar Néppártja (PP) csupán a szavazatok 38,5 százalékát kapná, ha most rendeznének parlamenti választásokat. Az ellenzéki szocialisták viszont 40,2 szát&tékfa számíthatnának. rei .!r