A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-01-10 / 85. szám

12 A HÍD CÁFOLJÁK AZ OROSZ ŰRHAJÓS BE­TEGSÉGÉRŐL SZÓLÓ HÍREKET Orosz orvosok közlése szerint nem igaz a hír, hogy betegsége miatt nem vállalkozhat űrsétára Nyikolaj Budarin, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) orosz űrhajósa, Nyikolaj Budarin nem beteg, a tesztek jó közérzetről, egészségi állapotról és munkaképességről ta­núskodnak - mondta szerdán az orosz Eho Moszkvai rádiónak Valerij Bogomolov, a moszkvai egészségügyi és biológiai kutatóin­tézet igazgatóhelyettese. A szakértő közlése szerint mindössze annyi történt, hogy Budarin december 5-én nem ment át az amerikai rendszerű fizikai erőnléti teszten, így' a NASA nem járult hozzá ahhoz, hogy az orosz űrhajós amerikai szkafanderben el­végezze a javítási munkálatokat a világűr­ben, Bogomolov elmondta, hogy' a novem­berben az ISS-re érkezett Budarin végre fogja hajtani valamennyi kijelölt feladatát a tervek szerint márciusig tartó űrutazása so­rán. Az említett javítási munkálatot eredetileg december 12-én kellett volna végrehajtani, de az egyik űrhajós - mint utóbb kiderült, Budarin - egészségi állaptára hivatkozva ja­nuárra halasztották. A feladatot végül a két amerikai asztronauta, Kenneth Bowersox parancsnok és Donald Pettit fogja elvégezni, mintegy 6 órát tartózkodva a nyílt világűr­ben. A szerdai orosz beszámolók aggályokat fogalmaztak meg azzal kapcsolatban, hogy Pettitnek - a veterán Budarinnal ellentétben - nincs semmilyen tapasztalata a legnehe­zebbnek és leginkább embert próbálónak tartott űrhajósfeladat, az űrséta végrehajtá­sában Fehérarcú majmocskák szület­tek a szegedi vadasparkban Gősi Gábor, a Szegedi Vadaspark igazgató­ja, közlése szerint azért is kellemes meglepe­­tés a fehérarcú selyemmajmocska és az ugyancsak az apró termetű majmok közé tartozó saki kölyök születése, mert ezek a fa­jok kihalástól veszélyeztetettek, és a ma­gyarországi állatkertek közül csak a szegedi­ben láthatók. Az igazgató tájékoztatása szerint a kedden lehullott hatalmas hóban a hópárducok és a hiúzok elemükben érzik magukat, de az eg­zotikus állatokat sem zavarja a vastag hóta­karó. Mint elmondta, az Afrikából szárma­zó, ám a hideget is jól tűrő struccok például éppen úgy' jámak-kelnek a hóban, mint a hi­degebb vidékekről származó állatok. Hozzá­tette: a japán makákók sem sokat törődnek a téli időjárással, az Ausztráliából származó emu pdig megkezdte méregzöld tojásainak lerakását. Letölthető a 3DNA Desktop A 3DNA megjelentette új, háromdimenziós desktopjának 1.0-s változatát. Az új felhasz­nálói felület segítségével programjainkat minden eddiginél látványosabban és átte­kinthetőbben szervezhetjük, kezelhet­jük. 3DNA fejlesztőcsapatának új desktop alkalmazása, melyet a cég hon­lapjáról tölthetünk le. Háromdimenziós környezetben helyezhetjük el a progra­mokat és egyebeket szemléltető ikono­kat (természetesen a kétdimenziós képer­­nyő korlátjait figyelembe véve). Az új desk­top főleg a kezdő felhasználókat segíti a Windows kezelésében. Tudomány 2003. JANUÁR 10. EMBERKLÓNOK: TESZT NÉLKÜL MARAD A KÉTELY Gyülekeznek a felhők a Clonaid állítólagos kiónjai felett, a független szakértők már nem várnak tovább, a Dollyt klónozó intézet munkatársai pedig kizártnak tartják, hogy megtörténhetett az emberklónozás A Clonaid emberklónozási ered­ményeire vonatkozó szenzációs beje­lentéseire egyre inkább a kétely árnyéka vetül. Nem csupán a sza­kmai körök véleménye állítja rossz fénybe az első sikeres emberklónozás hírét bejelentő raeliánus szervezetet, hanem más körülmények is, amelyek a szekta szavahihetőségét alapvetően kérdésessé teszik. Az a tény, hogy mindmáig egyetlen felvételt sem tettek közzé az állítólagos klóncsec­­semokrol, már a közvélemény szemében is, legalábbis bizonyta­lanná teszi a szenzációs emberk­lónozásról szóló hírek valóságtar­talmát. Ezt tetézi, hogy a ma már szabadúszó újságíró, Michael Guillen, aki egykor az ABC tudományos szerkesztőjeként is tevékenykedett, és a klóngyermek valódiságát bizonyító DNS-mintavételi eljárás megszervezésében, lebonyolításában vállalt volna szerepet, mára feladta minden reményét a gyer­mek klónazonosságának megállapítása ügyében. Az újságíró azzal indokolta döntését, hogy a gyermek szülei semmilyen módon nem voltak hajlandók együttműködni sem vele, sem az általa a vizsgálatokhoz verbuvált szakem­berekkel. Guillen ma már úgy véli, hogy nem kizárt, a Clonaid - és így közvetve a raeliánusok - publicitásukat növelő átverésének vagyunk tanúi karácsony óta. Természetesen az elmúlt napokban kollégái, magát Guillent sem kímélték, több korábbi anyagában vélték felfedezni tudománytalan elemeket, ráadásul úgy hírlett, a sztorit már korábban megpróbálta eladni Ugyan a Guiellen szervezte tudósc­soport tagjai is kételkednek már a klóngyermekek megszületésében, mégis úgy nyilatkoztak, hogy amenny­iben az ígért lehetőség a DNS-minta elemzésére valóban elérkezik, akkor ismét rendelkezésre állnak majd, hogy elvégezzék a megfelelő vizsgálatokat. Ezzel egy időben, a skóciai Roslin Institute - az a kutatóintézet, amely, , az első klónbárány megszületését lehetővé tette - közleményében óvatosságra intett, szerintük nagy valószínűséggel álhírekrol van szó a Clonaid bejelenté­sei esetében. Azonban abban az esetben, ha mégis megtörtént volna emberek klónozás útján történő szaporítása, úgy a Clonaid kutatói gátlástalanul játszadoz­nak embergyermekek egészségével - vélik a Roslin Institute kutatói. Az intézet közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy az ember - szaporodást célzó - klónozását be kellene tiltani, mivel egyelőre képtelenek hosszútávon egészséges magza­tok létrehozására. Noha a Clonaid bejelentéseiben az áll, hogy nagyon sikeresek az emberklónozási kísérleteik, tehát az egészséges magzataik aránya igen jó, a Roslin Institute szakemberei ezt nehezen hiszik el, hiszen hosszú éveken keresztül - más fajokkal folyta­tott - kísérleteik tapasztalatai ennek ellenkezőjét mutatják. Az emberhez legközelebb álló élőlények, mint pl. a majmok klónozása pedig mindezidáig teljesen lehetetlennek bizonyult. Ez pedig igen kétségessé teszi a Clonaid emberklónozási sikereiről szóló beje­lentéseket. A fénysebesség vonzásában Először sikerült megmérni a gravi­táció sebességét - a kísérlet bebizonyí­totta, hogy a relativitáselméletben fog­laltak helyesek Az elmúlt év szeptemberében re­mek alkalom kínálkozott két ame­rikai kutató számára, hogy elvé­gezzenek egy olyan kísérletet, pontosabban mérést, amellyel megállapíthatták, hogy a gravitá­ció vajon Einstein relativitásel­méletének megfelelően a fényse­bességgel megegyező mértékben, vagy egészen másként, pl. újabb elméletek feltételezte rendhagyó módokon és sebességgel terjed. Ed Formaion és Sergei Kopeikin, amerikai kutatók tudományos mérföldkőnek nevezhető kísérle­tet végeztek szeptemberben, ame­lyet az idei Amerikai Csillagász Szö­vetség rendezte konferencián ismer­hettek meg a két tudós kollégái is. A rendezvényen Formaion és Kopeikin ismertette megfigyeléseit és számításait, amelyekkel képesek voltak bebizonyítani, hogy Einstein 1915-ös általános relativitáselméletében leírtak helyesek, vagyis sikerült megmérniük, hogy milyen sebes a gravitáció. Ehhez szükség volt arra, hogy egymáshoz, és a Földhöz képest megfelelő pozícióban legyen a Jupiter és egy kvazár. Tavaly szeptemberben a Jupiter bolygó egy erős rádióhullámokat kibocsátó kvazár előtt haladt át, így jól megfigyelhető volt több földi rádióteleszkóp segítségével, ahogy a bolygó körül a gravitációs mező elhajlítja a kvazár rádiójeleit. A gravitációs mező okozta rádióhul­lám-elhajlás azt eredményezte, hogy a kvazár látszólagos helyzete meg­változott. A kvazár látszólagos, és tényleges pozíciója közti eltérésből pedig már kiszámíthatóvá vált, hogy mekkora sebességű a gravitáció. A kutatók kalkulációja sze­rint a gravitáció a fénysebes­ség 0,95-szörösével halad, de a számításokhoz elég nagy tű­réshatárt állapítottak meg (0,25-öt), így igen valószínű, hogy valójában, ahogyan azt már Einstein is gondolta a fénysebességgel megegyező sebességű. A szakma képviselői igen elismerően nyilatkoznak For­­malonék munkájáról, hozzáté­ve azt is, hogy igazán nagy megle­petésként az szolgált volna ameny­­nyiben a gravitáció terjedésének sebessége egészen más értéket mu­tatott volna, hiszen rengeteg közve­tett bizonyíték is arra utalt, hogy a relativitáselméletben foglaltak a gravitációról helyesek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom