A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-07-05 / 59. szám

10 a HÍD Kultúra 2002. JÚLIUS 5. Röviden ■ Szinetár Miklós az Operaház MEGBÍZOTT FŐIGAZGATÓJA Az év végéig Szinetár Miklós lesz az operaház főigazgatója, míg a főzeneigazgatói teendőket Kovács János karmester látja el - az erről szó­ló okmányokat Görgey Gábor kulturális mi­niszter megbízásából Kazal János, a tárca ka­binetfőnöke csütörtökön, a Magyar Állami Operaház évadzáró társulati ülésen adta át a két vezetőnek. ■ Nyitás és béke Bayreuthban Július 25-én Richard Wagner új rendezésben színpadra kerülő romantikus operájával, a Tannha:userral nyílik meg a “Zöld Dombon’’ a 91. Bayreuthi Ünnepi Játékok előadássorozata. Az operát, amelynek próbái a wartburgi dal­nokversennyel már meg is kezdődtek, Philippe Arlaud rendezi. Az augusztus 28-án záruló fesztivál műsorán a továbbiakban A Nibelung gyűrűje tetralógia szerepel Jürgen Flimm ren­dezésében, Fischer Adám vezényletével. A Lohengrint Keith Warner rendezi, a záróelőadáson pedig A nürnbergi mesterdal­nokok kerül színre. Ez utóbbit Wolfgang Wag­ner rendezi, akinek ezzel véget ér öt évtizedes rendezői működése Bayreuthban. ■ Hungarológiai konferencia A Balassi Bálint Intézet és az Apáczai Közala­pítvány közös szervezésében a hét végén zajlott a Magvar nyelvek és magyarságtudomány a határainkon túl című konferencia. A magyart mint idegen nyelvet oktatók gyűltek össze a vi­lág minden tájáról, hogy megvitathassák mód­szertani, szakmai problémáikat. Szlovákiát Hizsnyai Tóth Ildikó és Horváth Erika, a Ma­gyar Köztársaság kulturális Intézetének a taná­rai, valamint Dobos Éva, a pozsonyi Helsinki Polgári Társulás nyelvtanára képviselte. A konferencián részt vettek az argentínai Zrínyi Ifjúsági Kör és az USA-beli Széchenyi Magyar Iskola tanárai, a Londoni Magyar Gyermek­­csoport vezetői, a moldvai csángók és a Temes­vári Magyar Ifjúsági Szervezet képviselői, vala­mint a vajdasági szerbeket oktató magyar­nyelvtanár. A résztvevők érdekes szakmai elő­adásokat hallgathattak, például a tananyag és a módszer kiválasztásáról, megismerkedhettek a korszerű multimédiás anyagokkal. ■ A Világörökség része Az UNESCO Világörökség Bizottsága buda­pesti ülésén mindkét magyar világörökségi fel­­terjesztést elfogadta, így a világörökség része lett az Andrássy út, valamint a Tokaj-hegyaljai borvidék. ELENA I. BODONI, DD5. Fogorvos 35 Egst 38th Street, Suite 1D New York, NY 10016 Telefon: (212) 499-9083 Tel/Fax: (212) 475-5659 Személyhívó:(917) 598-1438 E-mail: BodoniDDS@aol.com Fontos a magyar szellemi örökség megőrzése Az épített örökséghez hasonló jelen­tőséggel bír a magyarországi szellemi örökség is, ezért annak megőrzése a kul­turális identitás fenntartása miatt fontos feladat - vélekedett Macuura Koicsiro, az UNESCO főigazgatója szombaton sajtótájékoztatón, Budapesten. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudomá­nyos és Kulturális Szervezetének fő­igazgatója elmondta: a szellemi és az épített örökség megóvását tekintve óriá­si különbség tapasztalható nemzetközi szinten, hiszen amíg az utóbbira külön­böző jogi szabályozásokat már kidolgoz­tak, addig az immateriális örökség meg­őrzése egyezményi szinten nem biztosí­tott. Macuura Koicsiro szerint a szelle­mi örökségre vonatkozóan is mielőbb létre kell hozni egy világörökségi kon­vencióhoz hasonló jogi rendszert. A fő­igazgató emlékeztetett arra, hogy a vi­“Bizonytalan helyieken büdösünk...”; Szenczi Molnár Albert - egy európai ma­gyar címmel nyűt kiállítás Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Szabó András irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem pro­fesszora, a tárlat rendezője az ajánlóban úgy fogalmazott: Szenczi Molnár Albert lágszervezet 1972-ben fogadta el a Vi­lágörökség Egyezményt annak a felis­merésnek jegyében, hogy az egyes or­szágok területén található kiemelkedő műemlékek és együtteseik, természeti tájak az egész emberiség számára egye­temes jelentőségűek. Jelezte, hogy az UNESCO bizottságának a héten tartott budapesti ülésén döntöttek az új ma­gyarországi világörökségi elterjeszté­sekről, köztük a budapesti Andrássy út és a Tokaj-hegyaljai borvidék világörök­ségi listára való felvételéről. Kocsi Lász­ló, a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának politikai államtitkára el­mondta, IMagyarország nagy várakozá­sokkal tekint a szellemi kulturális örök­ség megőrzését célzó egyezmény kihir­detésére. Kifejtette, hogy a kulturális jogok a szellemi jogok szerves részét ké­pezik, ezért azok megfogalmazása és egyetemessé tétele a kulturális sokszí­nűség fennmaradásának komoly garan­ciája. Az államtitkár Magyarország vi­lágörökséghez tartozó új helyszínei kap­csán jelezte, hogy nem csupán a listára való felkerülés fontos, hanem azok meg­őrzése is. Szomorú eseményként emlí­tette a Hortobágyi Nemzeti Parkban az elmúlt napokban pusztító tűzvészt, ami felbecsülhetetlen károkat okozott a vi­lágörökség egyik helyszínén. Szenczi Molnár Albert emlékkiállítás református egyházi és tudományos író, nyelvtudós, zsoltárköltő, műfordító mara­dandó értékekkel gazdagította a magyar irodalmat. Életútja is különlegesnek mi­nősíthető, hiszen tizenkét esztendős korá­tól folytonosan vándorolt, s csaknem har­minc évig német földön élt. Az 1574-ben a Pozsony vármegyei Szencen született molnár fia tanult például Győrben, Deb­recenben, majd később Wittenbergben, Heidelbergben, Herbomban is. 1603-ban Altdorfban fogott hozzá latin-magyar szó­tárának elkészítéséhez, amely egy évvel később Nümbergben jelent meg. Latin szótárával - amely átdolgozásokkal egé­szen a XIX. század közepéig használatos volt - megnyitotta a magyar értelmiség előtt az utat az európai tudományosság fe­lé. Kiemelkedő jelentőségű az 1607-ben megjelent Zsoltár könyve, a százötven genfi zsoltár fordítása. Latin nyelvű ma­gyar nyelvtanával, Sylvester János után elsőnek ismertette meg Európával a ma­gyar nyelv sajátosságait. Kiadott egy javí­tott Károlyi- bibliát, lefordította Kálvin Institutióját, a Heidelbergi Kátét. Szenczi Molnár Albert tevékenységé­vel óriási hatást gyakorolt a magyar iro­dalmi nyelv és a magyar verselés fejlődé­sére. Az emlékkiállítás elsősorban az élet­út állomásai, vagyis a városok szerint tago­lódik. Munkásságának helyszíneit eredeti metszetek, illetve másolatok segítségével követhetik nyomon az érdeklődők. Az egyes színhelyekhez kapcsolódva helyet kaptak a kiállításon Szenczi Molnár-kéz­iratok, eredeti művek, illetve azokból tal­lózott idézetek, valamint kortársainak, ba­rátainak arcképeit is láthatják az érdeklő­dők. A Szenczi Molnár Albert-emlékkiállí­­tás október 15-ig tekinthető meg az V ke­rületi Károlyi Mihály utca 16. szám alatti intézményben. 39. évad a Gyulai Várszínházban Shakespeare: Falstaff című tragikomédiájával július 6-án kezdődik a Gyulai Várszín­ház ez évi programja - mondta a szezonnyitó sajtótájékoztatón Gedeon József, a te­átrum igazgatója csütörtökön. Az igazgató szólt arról, hogy az idén 42 produkcióval lépnek közönség elé, így a színházi műfai szinte minden irányzatát megtalálhatják az érdeklődők. A Sopsits Árpád rendezte Shakespeare-darabot követően négy bemuta­tót tartanak. Július 12-én Erkel Ferenc: Sarolta című vígoperája kerül színre a Ko­lozsvári Állami Magyar Opera előadásában, majd 16-án Simonvi Imre szemelvényei alapján a Természetes halál című drámai kompozíciót mutatják be Árkosi Árpád rendezésében, amely a nemrégiben elhunyt gyulai költő, Simonyi Imre életútját kö­veti nyomon. Július 22-én mutatják be, mások mellett Udvaros Dorottya főszerep­lésével Parti Nagy Lajos: Ibusár című komédiáját, amelynek különlegessége, hogy a komédia operett-elemekkel is bővül és egy cigányzenekar mellett a Honvéd Együt­tes tánckara is fellép. A darabot Novák Eszter rendezi. Az. utolsó bemutató előadást augusztus 6-án tartják, amikor Csokonai Vitéz Mihály: Kamyóné című vígjátékát láthatják az érdeklődők. A darabot Vidnvánszky Attila rendezi. Cserey Erzsi ] TV Manhattanban CABLE 56 RCN 118 minden hétfőn este félhatkor: "Művészeti Fórum" Tel:(212)861-7981

Next

/
Oldalképek
Tartalom