A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-07-05 / 59. szám
2002. JÚLIUS 5. Hazai hírek A HÍD 9 • • •• KÖZÖS KÖZELEDÉS AZ EURÓPAI UNIÓHOZ A magyar- szlovák kétoldalú kormányfői tárgyalás után Dzurindához és Medgyessyhez csatlakozott Leszek Miller lengyel és Milos Zeman cseh miniszterelnök. A csúcsértekezlet után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón a házigazda, Medgyessy Péter hangsúlyozta: a visegrádi csoport tagországai közötti együttműködés tiszta lappal és új erővel indulhat meg. Folytatódhat minden korábbi kedvező folyamat, a V4-ek a múlt sérelmei helyett a jelen és a jövő lehetőségeivel kívánnak foglalkozni, és a szolidaritás bázisán, valamint a kapcsolatok erősítésén keresztül kívánnak az Európai Unió felé is közelíteni. Megerősítették elkötelezettségüket a közös együttműködés iránt, melyet - a Benelux államok példájára - az esetleges uniós csatlakozás után is folytatni kívánnak. Áttekintették a magyar elnökség és a nemzetközi visegrádi alap tevékenységét, véleményt cseréltek az uniós csatlakozás folyamatáról, a visegrádi díj létrehozásáról és a visegrádi ösztöndíjprogram megalapításáról. Egyelőre nem bővül a visegrádi csoport, viszont a mindenkori elnöklő ország új feladatot kapott: a csúcsértekezletek előtt ezentúl össze kell hívnia a külügyi államtitkárok értekezletét. A magyar, a lengyel és a cseh kormányfő hangsúlyozta: teljes mértékben támogatják Szlovákia felvételét az Északatlanti Szövetségbe. „Mindannyian a tárgyalások fináléjában vagyunk, amikor már pénzekről van szó, és a pénzről mindig nehéz vitatkozni. Ezért fontos a közös fellépés” - hangsúlyozta Leszek Miller. A kormányfők kijelentették: szándékukban áll koordinálni álláspontjukat a csatlakozási tárgyalások és az uniós tagságról szóló népszavazás megszervezése során. A találkozó végén Medgyessy Péter átadta a V4 elnöki tisztét a szlovák miniszterelnöknek. Dzurinda tájékoztatta kollégáit Pozsony prioritásairól, melyeket így lehet összegezni: integráció, biztonság, prosperitás. A csúcs után a miniszterelnökök átsétáltak az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária-Valéria hídon. Terített betli (Folytatás a címlapról') Mára ámyaltabbak a vélemények. Kiderült az is, hogy egy hét alatt nem lehet új, alkotmányos “ügynöktörvényt” a T.Ház elé vinni. Jogszabály tehát legfeljebb ősszel lesz. Addig pedig kiderülhet az is, hogy a belső besúgóhálózaton kívül valamennyi szolgálatra szükség volt és szükség van. így aztán az is lehet, hogy ezek a dossziék mégiscsak zárva maradnak? Hogy mi hat ez ellen? Az a korántsem lényegtelen körülmény, hogy időről időre egy-egy politikusról kiderül, hogy mi volt az “átkosban”. Ez pedig azt feltételezi, hogy valakik a rendszerváltás idején válogattak a titkosszolgálati anyagokban és azokból időnként csemegéznek is. Ennek pedig véget kell vetni. Ehhez pedig más út nem vezet, mint ki kell teríteni a lapokat, meg kell ismerni minden közszereplő múltját. “Terített betli”- így hívják ezt a zsugások. Most már csak az a kérdés, hogy kinek mi van a kezében, hogy a szoclib oldal rendelkezik-e adukkal, vagy a jobboldal. Az a hír járja, hogy mindkét oldalnak van mitől félnie. Majd meglátjuk. Ennél is érdekesebb kérdés, hogy kinek állt érdekében épp most nyilvánosságra hozni Medgyessy múltját. Egyes hazai elemzők szerint, köztük a volt MDF-es titokminiszter, Gálszécsy András szerint az első dokumentum balról érkezhetett. Mégpedig azért, mert lehetnek a szocialisták között olyan balosok is, akik nem nézik jó szemmel a pártonkívüli Medgyessy szárnyalását. Ok bizony szívesen látnák a kormány élén Kovács Lászlót. A gond csak az, hogy senki nem számolt az SZDSZ reakciójával, azzal, hogy kilépnek a koalícióból. Hogy mégsem ezt teszik, annak is van logikus magyarázata: most megkapják azt amire 12 éve vágynak, a teljes ügynöklistát. No itt a válasz arra, hogy a dossziék bizony nem maradhatnak zárva. Ebből pedig az is következik, hogy 12 év után most fogjuk csak megtudni, hogy ki, mi volt. (Pillanatnyilag az már nem is kérdés, hogy ki volt az, aki a második dokumentumot, Medgyessy egyik állítólagos jelentését publikáltatta. Ez ugyanis szembeötlő hamisítvány.) Az viszont érdekes következtetésekre ad okot, hogy az első, szabadon választott kormány idején, Boross Péter belügyminiszterségekor vajon miért nem születhetett meg csak a kormányzati ciklus végén az ügynöktörvény? Horn idején pedig miért állt meg az átvilágítóbirák munkája? Végül Orbán Viktor négy éves regnálásakor vajon miért nem lehetett ebben a titkos múltban rendet teremteni? Épeszű ember persze arra is választ keresne, hogy nem állhat-e a puccs mögött az ellenzék. Állhat, hiszen a választás elvesztése óta azt kommunikálja a jobboldal, hogy csalással nyertek a szocik. De miért nem a kampány idején álltak elő a kémelhárító Medgyessy múltjával! Mert nem tudtak róla, mert nem náluk volt a dokumentum. Ez igazolhatja a balos támadás lehetőségét is. Meg az, hogy az új kormány első perctől kezdve azt kommunikálta, hogy minden kétes ügyet ki akar vizsgálni, ami az előző négy évben volt. Vagyis politikai öngyilkosság lett volna a Fidesz részéről ennek a dokumentumnak a nyilvánosságra hozatala. Egyelőre az a biztos, hogy lesz új törvény, hogy ki fognak nyílni a titkosszolgálati dossziék és ki fog derülni mindenkinek a múltja. No és ki fog derülni az is, hogy hány milliárd tapad az előző kabinet klientúrájának a kezéhez. És azt hiszem most érkeztünk el a tényleges ok-okozati összefüggéshez. Hihetetlennek tetszik, de szerintem alaposan előkészített műbalhéról van szó. Áz ugyanis világos lehetett a terv kiagyalói előtt, hogy a miniszterelnök nem fog megbukni a múltja miatt. Az is prognosztizálható volt, hogy bizonyos árért, a titkos akták tartalmáért az SZDSZ kiáli majd Medgyessy mellett. így aztán csak balról jöhetett az ötlet, hogy ne csak erkölcsileg, de politikailag is véglegesen tegyék tönkre az ifjú demokratákat. Mert ki a fene fog olyanokra szavazni a jövőben, akik loptak, csaltak, hazudtak, és még a múlt rendszert is kiszolgálták. A terített betli nagy veszélye épp ez : mindenki csalódni fog végül. Röviden ■ A KORMÁNY TÁMOGATJA A KIOTÓI EGYEZMÉNYT A kormány döntése nyomán Magyarország csadakozik a kiotói jegyzőkönyvhöz, a javaslat parlamenti elfogadása még a nyáron várható. Ennek értelmében 2008 és 2012 között 6 százalékos csökkentést kell elérni az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátásából az 1985-87 közötti időszakhoz képest. Az 1997- ben elfogadott jegyzőkönyvhöz való csatlakozással Magyarország kötelezettséget vállal arra, hogy az 1985-87 közötti időszakhoz képest az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását illetően 2008 és 2012 között 6 százalékos csökkenést ér el - mondta a kormányszóvivő, Gál J. Zoltán, aki jelezte: 2001. augusztus 31-ig kellett volna a csatlakozáshoz szükséges jogi szabályokat kidolgozni, a vonatkozó kormányhatározat tervezete azonban nem született meg; ezt a mulasztást pótolta most a Medgyessy-kabinet. Az Európai Unió kifejezetten kérte a társult országokat a jegyzőkönyvhöz való csadakozásra - fogalmazott a kormányszóvivő, aki hozzátette: az előző kormány ezt négy évig nem fogadta el, ami azzal a következménnyel fenyegetett, hogy Magyarországot szégyenpadra ültetik a hamarosan sorra kerülő johannesburgi környezetvédelmi világkonferencián. ■ Medgyessy Péter és Habsburg Ottó megbeszélése Medgyessy Péter szerdán hivatalában fogadta Habsburg Ottót, a Páneurópai Unió elnökét. Gál J. Zoltán kormányszóvivő közlése szerint Medgyessy Péter kiemelte, hogy Magyarország hamarosan az Európai Unió teljes jogú tagállamaként elfoglalhatja méltó helyét Európában. A miniszterelnök és Habsburg Ottó áttekintette Pat Cox, az Európai Parlament elnöke azon javaslatát, miszerint az új tagok a csadakozási szerződéseik aláírását követően megfigyelői státusban képviselőket delegálhatnak az Európai Parlamentbe. Habsburg Ottó biztosította a miniszterelnököt, hogy' személyes kapcsolatai révén támogatja a javaslatot. A találkozó során a miniszterelnök ismertette a jelenlegi belpolinkai helyzetet, kiemelve, hogy a kormány körüli feszültség megoldódott. Jelezte, hogy megindult az őszi önkormányzati választási kampány, és az ellenzék el akarja terelni a figyelmet az elmúlt négyéves kormányzás legsúlyosabb, legpazarlóbb törvénysértéseinek felderítéséről. ■ A MINISZTERELNÖK az Államfőnél A köztársasági elnök joga, hogy megismerje a kialakult helyzetet, ugy anakkor nincs tennivalója, nincs olvan ok, ami miatt teendője volna, és ezt ó is így látja - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök, miután megbeszélést folytatott Mádl Ferenc köztársasági elnökkel. A megbeszélésen szóba került, a patikusok múltjának zsarolhatósága. Medgyessy Péter leszögezte: ragaszkodik a politikusok transzparenciájához, átláthatóságához. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy' az anyagok kutathatóak legyenek. Mint mondta, a nemzetbiztonsági érdekeket figyelembe kell venni az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatnál. A találkozón a miniszterelnök tájékoztatta az államfőt a száznapos program alakulásáról és várható hatásairól.
