A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-08-02 / 63. szám
2002. AUGUSZTUS 2. Gazdaság A HÍD 7 Nyolcvanmillióba kerül a közpénzfelbasználás Július 30. Növeli az Állami Számvevőszék hatáskörét a kormány, hogy a számvevők ne csak a pénzfelhasználás szabályosságát, hanem hatékonyságát és célszerűségét is vizsgálhassák - közölte keddi tájékoztatóján Keller László közpénzügyi államtitkár. Alig néhány hét alatt felállt Keller László államtitkársága a Miniszterelnöki Hivatalban. A közpénzek felhasználásának ellenőrzését koordináló szocialista politikus 13 státuszt kapott, melyből három hely még betöltetlen. Bár sokan ajánlkoztak a Keller László melletti munkákra, csak nyelvtudással rendelkező szakjogászokat, adó, illetve könyvszakértőket vettek fel. Keller államtitkárságának működtetése évente csaknem nyolcvanmillió forintba kerül, ennek jórészét a bérköltség teszi ki, de jut havonta néhány tízezer forint reprezentációra is. Igaz Keller ezzel is spórol: a hozzá látogatók ásványvizet, legfeljebb kávét kaphatnak. Az államtitkár elhelyezésekor a bútorraktárból választott magának régi, kopott, néhol törött berendezési tárgyakat, mert elmondása szerint nem akart közpénzekből drága irodát. A demokratikus fordulat elindításából fakadó tiszta közélet megteremtését és az üvegzseb program koncepciójának elfogadását emelte ki a kormány első 100 napja során született döntések közül Keller László kedden tartott budapesti sajtótájékoztatóján. Az üvegzseb program kapcsán elmondta: szigorítani kívánják a költségvetési szervek által alapítható társaságok szabályozását, mert jelenleg “újratermelődnek az állami cégek”. Közlése szerint az adatvédelmi törvény módosításával el kívánják érni, hogy ha valaki közpénzt használ fel, később ne bújhasson az üzleti titokra való hivatkozás mögé. Közölte: a program nyomán kiterjesztenék az Állami Számvevőszék hatáskörét, hogy a szervezet ne csak a szabályosságot, hanem közpénzek felhasználásának hatékonyságát és célszerűségét is vizsgálhassa. Jelezte: reményei szerint a javaslat őszi tárgyalása során sikerül a parlamentben megteremteni a program egyes elemeihez szükséges konszenzust. Szavai szerint a kormány egységesen elkötelezett az üvegzseb program mellett. A GM plusz forrást kapott a Széchenyi-terv finanszírozására Július 31. A gazdasági tárca 3-5 milliárd forint plasz forrást kapott a Széchenvi-terv azon pályázatainak finanszírozására amelvek jövőre is foktatodnak - mondta Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter sajtótájékoztatóján. A többletforrást az általános tartalék terhére különíti el a kormányzat. Csillag István közölte: csaknem ugyanennyi forrás áll rendelkezésre azon pályázati célok finanszírozásra is, amelyekre már nem írnak ki új pályázatot, de a beadottakat még elbírálják. - Ez az összesen 6-10 milliárd forint a pályázati igény mintegy 60 százalékát fedezi - tette hozzá. A kiírt pályázatok egy része - amelyek a tárca szerint már beváltották céljukat - néni folytatódnak, és a beadottakat sem bírálják már el - derült ki a miniszter szavaiból. ET alakuló ülés (Folytatás a címlapról) A pénzügyminisztériumi értékelés szerint valószínűsíthető, hogy a versenyszféra a jövő éves bérek kalkulációjánál nem a korábban megszokott 10 százalék körüli inflációval számol, hanem elismerve az inflációcsökkenés tartós voltát, az 5 százalékos mértékhez igazítja az árakat és a béreket. A pénzügyminiszter külön is foglalkozott a kis- és középvállalkozások helyzetével. Mint mondta, a kormány szerint a Széchenyi-terv egyik legfontosabb elemének e vállalati kör segítésének kell lennie. E kör versenyképességét javíthatja, adózását könnyítheti, a bürokráciát mérsékelheti a most előkészítés alatt álló egyszerűsített vállalkozói adó. Medgyessy Péter miniszterelnök az alakuló ülésen egyebek között elmondta: az európai uniós csadakozás sorsdöntő időszak Magyarország számára, eldől, hogy mennyire tudjuk kihasználni az ebből adódó fejlődési lehetőségeket. Ebben az időszakban különösen fontos, hogy a kormány megfelelő társadalmi részvétellel készítse elő döntéseit. Ezt az érdemi egyeztetést szolgálja majd a megújított érdekegyeztetési fórum, az ÓÉT is - mondta a miniszterelnök. A kormány jóléti rendszerváltozásra törekszik, hogy esélyeket adjon az állampolgároknak, illetve kiszámítható biztos jövőt a vállalkozásoknak. Olyan körülményeket, amelyek között érdemes fejleszteni, beruházni, új munkahelyeket létesíteni. A miniszterelnök a gazdasági fordulatról szólva egyebek között rámutatott: azokat az elemeket kívánják erősíteni, amelyeket a korábbi kormányzat nem alkalmazott megfelelően a dekonjunkturális hatások mérséklésében. Ezek között említette az export, a beruházások ösztönzését, a gazdaság teljesítőképességé-nek növelését. Arra a tárgyaláson elhangzó felvetésre, hogy vajon a közszféra erőteljes keresetnövelése miként hat az ország versenyképességére, a miniszterelnök leszögezte: közép- és főként hosszú távon ez a magyar versenyképességet javító intézkedés volt. Megemlítette: egy adott ország versenyképességéhez az alkalmazott adórendszer is hozzájárul. Az ilyen jellegű versenyképesség-javító intézkedés az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetése, illetve az szja-nál tervezett módosítások. A miniszterelnök reagált arra a munkaadói, illetve munkavállalói felvetésre is, hogy miként pótolható a fejlesztésekhez nélkülözhetetlen munkaerő Magyarországon. Nem értett egyet azzal a munkáltatói véleménnyel, hogy a hiányt külföldi munkaerő bevonásával kell pótolni. Ez is egy lehetőség - mondta a miniszterelnök -, de felhívta a figyelmet arra, hogy igen nagy tartalékok vannak Magyarországon a képzetlen munkaerőben, a szakképzés fejlesztésével így rendelkezésre állhat a munkáltatóknak szükséges munkaerő. A munkavállalói oldal felvetette, hogy társadalmi megbotránkozást vált ki a többnyire veszteséges állami vállalatoktól távozó vezetők 10-100 millió forintos végkielégítése. A közpénzek védelme érdekében hathatós kormányzati intézkedést sürgettek. A munkaadói oldal elvileg egyetértett a felvetés jogosságával, ugyanakkor munkáltatói részről a probléma széles körű öszszefüggéseire is figyelmeztettek. így arra, hogy amennyiben az állami vállalatoknál a versenyszférához képest lényegesen megváltoztatják a végkielégítés szabályait, akkor így ugyan megtakarítanak tízmillió forintokat, viszont még kevésbé alkalmazhatnak majd jó menedzsereket. Az ebből adódó veszteség pedig már nem 10 millió, hanem milliárd forintokban mérhető majd. A kormányzat részéről Kiss Péter foglalkoztatási és munkaügyi miniszter elmondta, hogy a pénteki kormányülés is foglalkozott a kérdéssel. A kormány szándéka, hogy a közvélemény által is elfogadható gyakorlatot alakítson ki ezen a területen. A fórum tájékoztatót hallgatott meg Kovács László külügyminisztertől az európai uniós csatlakozás időszerű feladatairól. A témakörrel kapcsolatban a munkavállalói oldal kifejezte: segítséget vár a kormánytól ahhoz, hogy a társadalmi partnerek adminisztrációs kapacitása megfeleljen az uniós pályázatok kidolgozásának, hogy érdemben bekapcsolódhassanak a nemzeti fejlesztési terv kidolgozásába, az európai uniós csatlakozási folyamatba. GP Röviden ■ Fizetésemelés Július 29. Rövidesen több foglalkozási ágban, elsősorban a köztisztviselők körében 50 százalékkal emelik a fizetéseket. Az emelés mértéke nem egységes, hanem csak átlag és aki ennél kevesebbet kap, annak az önkormányzat egészítheti ki - az önkormányzati választások előtt. ■ Ú] VEZÉRKAR az Állami Autópálya-kezelőnél Július 30. Bitvai Miidóst nevezték ki az Állami Autópálva-kezelő (AAK) Rt. új vezérigazgatójává a társaság keddi közgyűlésén, melyen új igazgatóságot és felügyelő-bizottságot is választottak, miután a társaság teljes igazgatóságát és felügyelőbizottságát visszahívták. ■ Rossz AGRÁRHÍR Az EU-ba történő belépésnek a magyarok számára is a legizgalmasabb kérdése az agrártámogatás. A mostani számítások szerint azonban az EU legfeljebb 200 millió eurót takaríthat meg erre a célra, ez pedig aligha nyújtana fedezetet az új tagok agrártámogatási igényének teljesítésére. ■ Megszüntetik az egyszeri szociális SEGÉLYEKET Július 30. A méltányossági nyugdíjemelés újbóli bevezetése miatt a nvugellátottak egyszeri, miniszteri jogkörben adható, változó összegű szociális segélyének megszüntetését tervezi az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium. ■ EURO- SZEMBEN A TURIZMUSSAL Megvizsgálták a Magyarországra idén beutazó turisták számának fogyását és megállapították, hogy annak az euro bevezetése az ob. E szerint valamennyi nvugateurópai országban, ahol az eruót bevezették, valamelyest csökkent az életszínvonal és ezért kevesebben utaznak külföldre. Mindez azonban a vélemények szerint átmeneti jelenség, és még az idei esztendő második felében eléri az ország a turizmus tavalyi második félévének bevételét. ■ A KORMÁNY MAXIMÁLJA A VÉGKIELÉGÍTÉSEK MÉRTÉKÉT Július 26. A miniszterelnök utasította a szaktárcábt: az APV Rt.-vel közösen dolgozzanak ki olyan szabályozást, amely korlátozza a végkielégítések mértékét és ezt augusztus végéig terjesszék a kormány elé. 1994-ben született egy kormányhatározat, amely korlátozta az állami szférában a végkielégítések mértékét, ezt 2001-ben hatályon kívül helyezték. ■ AZ AGIP MEGVÁSÁROLTA A TaMOIL MAGYARORSZÁGI KÚTHÁLÓZATÁT Július 31. Kolos Gábor, az Agip Hungária Rt. kúthálózat-igazgatója megerősítette azt a hírt amely szerint júliusban megvásárolták a 11 magyarországi Tamoil töltőállomást. így az Agip magyarországi töltőállomásainak száma elérte a 120-at, amivel megelőzte a harmadik helyen álló OMV-t. ■ AZ IBM MEGVESZI A PwC TANÁCSADÓI ÜZLETÁGÁT Július 31. Az IBM, a világ legnagyobb számítógépipari vállalata 3,5 milliárd dollárért megvásárolja a Pricewaterhouse-Coopers (PwC) tanácsadói üzletágát - jelentette be a keddi tőzsdezárás után az IBM . A vállalat készpénzzel és részvényekkel fizet. J <V >kJKj/i \ * o 1 .» li I l -t J f j jCá«!
