A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-08-02 / 63. szám

2002. AUGUSZTUS 2. Amerika hírei A HÍD 5 TERROR-ELLENES MINISZTÉRIUM ALAKUL Július 27. Az amerikai képviselőház pénteken megszavazta a terrorizmus elle­ni védelem céljából felállítandó belbizton­sági minisztérium létrehozását. Az új mi­nisztérium megszervezését George Bush elnök javasolta a terrorizmus elleni harc jegyében, e kihívásra adandó amerikai vá­laszok keretében. Az alsóház pénteken el­fogadta azt az elnöki javaslatot is, hogy a csúcstárca hatékony működése érdekében meghatározott munkajogi korlátozásokat is érvényesítsenek e hivatalnál. A demok­rata többségű szenátus ugyanakkor saját változatát vitatja a jövő héten és ezzel ki­újulhatnak az érdekvédelmi jogokról ki­alakult viták. A belbiztonsági tárca az egyik legnagyobb amerikai kormányzati átszervezésnek ígérkezik, ugyanis csak­nem félszáz részleget olvaszt magába telje­sen vagy részben 22 különböző ügynök­ségből. A belbiztonsági minisztérium jogkörét illetően komoly viták folytak: egyes néze­tek szerint az új minisztérium felügyelete alá kell vonni nem csupán az Bevándorlá­si és Honosítási Szolgálatot (INS), a parti őrséget, a határőrséget, valamint további másfél tucat, eddig egymástól elkülönül­ten dolgozó kormányzati intézményt, ha­nem az FBI és a CIA egyes részlegeit is. Mások inkább összehangoló, az informá­cióáramlást biztosító irodaként képzelik el a minisztériumot, anélkül, hogy az “felet­tesévé” válna a saját titkaikat - hírszerzési forrásaikat és módszereiket - féltékenyen őrző titkosszolgálatoknak. A kormányzat által kidolgozott tervezet szerint a belbiz­tonsági minisztérium “alapértelmezés­ben” nem lenne jogosult követelni az FBI- tól és a CIA-tóí minden “nyers adatot”, amit ezek a titkosszolgálatok összegyűjte­nek, hanem csak az ilyen adatok alapján készült, kiemelt jelentőséggel bíró elemzé­seket kérhetnék be. A belbiztonsági mi­nisztérium a vízumkiadási politika fölött is felügyeleti jogot szerezne, de ez nem csor­bítaná a külügyminisztérium azon jogát, hogy külpolitikai okokból megtagadja az amerikai vízum kiadását külföldi szemé­lyeknek. Vonatbaleset - 97 sérült Július 30. Az Amtrak vasúttársaság Chicagóból Wa­shingtonba tartó szerelvénye Maryland államban, Kensington és Washington között ismeretlen okból el­hagyta a pályatestet. Szakértők első feltevései szerint a magas hőmérséklet (hétfőn 38 Celsius-fok) miatt a sín­pár megvetemedhetett és ez okozhatta a vonat kisiklá­sát. A Capitol Limited járat 190 utast szállított, a baleset hétfő délután 2 óra előtt, a végállomástól 16 kilométer­re történt. A szerelvén)-13 vagonja közül 11 kisiklott, hat ebből az oldalára dőlt, letarolva a környező fákat. Az utasok az ablakokon keresztül hagyták el a vonatot, il­letve többeket a helyszínre érkező mentőalakulat tagjai segítettek ki a szabadba. 97-en sérültek meg, és hat sze­mélynek válságos az állapota. Megtalálták a vonat - re­pülőgépekéhez hasonló - két fekete dobozát, amelyek tanulmányozása után a baleset körülményeiről és obi­ról többet lehet majd tudni. Nehéz megsemmisíteni az iraki fegyverarzenált Július 30. Az amerikai védelmi mi­nisztert arról kérdezték egy virginiai sajtóértekezleten: miért vár ki az Egyesült Államok, miért nem mér csa­pást az iraki vegyi és biológiai fegyverrak­tárakra. Donald Rumsfeld válaszá­ban utalt rá, hogy e fegyverek nagy há­nyadát az irakiak mélyen a föld alatt rejtegetik és az is le­hetséges, hogy a ka­tonai biológiai labo­ratóriumok kerekeken gurulnak, von­tathatok, így könnyen változtatható a helyük. Tovább nehezíti a dolgot, hogy a Szovjetunióhoz, illetve Orosz­országhoz átállt amerikai kémek el­árulták az oroszoknak, milyen mód­szereket alkalmaznak amerikai részről az ilyen eszközök felderítésére. Az oroszok továbbadták ezt az informá­ciót és aki birtokába jutott, az azt is tudhatja, hogyan lehet legkönnyeb­ben megtéveszteni az amerikai felderítőket, elrejteni előlük a le­hetséges célpontokat. “Félreérti a helyzetet az, aki olyan könnyű­nek gondolja a dol­got, hogy csak egy­szerűen oda kell menni, és el kell in­tézni mindent a leve­gőből” - idézett az AP az amerikai vé­delmi miniszter válaszából. Rumsfeld az amerikai Egyesített Erők Parancs­nokságán tett íátogatást Virginia ál­lamban, utána tartott sajtóértekezle­tet. A parancsnokságon tájékoztatták arról a kísérletező, tervező munkáról, amellyel a jövendő hadviselés mód­szereit dolgozzák ki katonai szakértők. Változékony politika, változatlan egészségügy Július 31. “A nagyon változékony po­litikai és gazdasági környezet az elmúlt tíz évben nem kedvezett a nagyívű válto­zásoknak az egészségügy szerkezetében, finanszírozásában” - összegezte Kökény Mihály egészségügyi minisztériumi ál­lamtitkár kedden Washingtonban annak a nemzetközi tanácskozásnak a fő megál­lapítását, amelyet az amerikai Országos Fejlesztési Ügynökség (USAID) támo­gatásával szerveztek, a kelet-közép-euró­­pai és az eurázsiai térség egészségügyi struktúrájában tapasztalt át­alakulási folyamatok áttekin­tése céljából. Kökény Mihály ugyanakkor felhívta a figyel­met arra, hogy nagyon sok lépés ennek ellenére is meg­történt, így a legtöbb ország­ban - köztük Magyarorszá­gon is - az állami költségve­téstől a biztosítási rendszerek vették át az egészségügy fi­nanszírozását. “Nem lehet négy évenként újra kezdeni, koncepci­ót változtatni, és szakapparátust cse­rélni, hanem egyez­ségre kell jutni a szakmai és politikai erőkkel a fő irá­nyokról, az egész­ségügyet ki kell emelni a pártpoliti­kai csatározások té­mái közül” - hang­súlyozta a konfe­rencián elhangzott előadásában. Röviden ■ Bombariadó Július 30. Elfogták azt a férfit, aki azzal fenyegetőzött hogy felrobbantja a Los Angeles Times napilap épületét hétfő éjjel. Az utóbb hamisnak bizonyult riadó miatt az épületet kiürítették, és több mint négy órán át lezárva tartották. Közben a kommandósok megrohanták az épületet és az első emeleten leteperték a fenyegetőző férfit. A hatóságok átvizsgálták hátizsákját, de csak mindenféle papírt találtak, pokolgépet nem. ■ Virtuális hadgyakorlat Július 26. Az amerikai fegyveres erők eddig példa nélkül álló “kísérleti háborút” kezdtek, amelyet azonban jórészt komputerek képernyőin vívnak meg. Az Évezred Kihívása 2002 (Millennium Challenge 2002) fedőnevű, három héten keresztül tartó hadgyakorlaton a három haderőnem képviseletében 70 ezer virtuális és 13 500 valódi katona vesz részt. Az akció feltételezett éve 2007, a hadgyakorlat költ­ségei meghaladják a 235 millió dollárt. A 17 egymással összekapcsolt számítógépen és szimulátoron, továbbá a kilenc valódi helyszínen zajló különleges manőver keretében az amerikai hadügyminisztérium közlése szerint azt gyakorolják, hogy az ellenség miként gyengíthető meg és hogyan akadályozható meg nagyobb harci cselek­mények kitörése. ■ Még nincs döntés az iraki támadás­ról Augusztus 1. .Az amerikai külügyminiszter sze­rint kormánya még egy általán nem döntött ar­ról, hogy indít-e bármiféle katonai akciót Irak ellen. Colin Powell sokkal fontosabbnak tartja azt a megállapodást, amit a terrorizmus elleni fokozott együttműködésről köt az Egyesült .Ál­lamok tíz délkelet-ázsiai országgal. Az amerikai Szenátus külügyi bizottsága szakértők meg­hallgatásával folytatta a vitát az Irakkal szem­ben folytatandó politikáról. Richard Butler, az ENSZ fegyverzetellenőrzési bizottságának volt vezetője, akinek az iraki hatóságok lehetet­lenné tették a munkáját, azt fejtegette, hogy a bagdadi vezetést mindenképpen rá kellene kényszeríteni egy hatékony ellenőrzés engedé­lyezésére. Egy Irakból Amerikába emigrált atomtudós pedig azt mondta: az ellenőröknek még akkor is rendkívül nehéz dolguk lesz, ha esetleg be is engedik őket az országba. Khidir Hamza saját tapasztalataira hivatkozva azt mondta, hogy' az iraki hadsereg a biológiai és vegyi fegyverek gyártásához szükséges alap­anyagokat kis mennyiségekben, sok helyre szétosztva tárolja, ezért felderítésük nagyon ne­héz. Az amerikai védelmi miniszter pedig el­mondta, hogy továbbra sincs közvetlen bizo­nyítékuk sem arra, hogy Szaddam Húszéin rendszere valóban kifejlesztene vagy gy ártana tömegpusztító fegyvereket, sem arra, hogy' egyértelmű kapcsolatban állna Oszama bin Laden terrorszervezetével. ■ Visszavonja beismerő vallomását Július 25. Zacarias Moussaoui, az Egyesült Államokban a tavaly szeptember 11-i terror­cselekményekkel összefüggésben vád alá he­lyezett, marokkói születésű francia állam­polgár csütörtökön visszavonta bűnösségé­nek részleges elismerését tartalmazó vallo­mását. Előzőleg azt közölte, hogy el kívánja ismerni bűnösségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom