A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-07-05 / 59. szám

2002. JÚLIUS 5. (x A Z D A S Á G A HÍD 7 Csatlakozási tárgyalások Az EU és Magyarország között több te­rületen továbbra is lényeges nézetkülönb­ségek állnak fenn a csatlakozási tárgyalá­sok mezőgazdasági fejezetében - derült ki a pénteken tartott főtárgyalói fordulón. A tagjelöltek nagy többségével - köztük Ma­gyarországgal is - ez az egyetlen témakör szerepelt a napirenden. Döntő részben a termelési kvóták és az ezekhez alapul vett bázisidőszakok meghatározásáról volt szó. A tagjelöltek hivatalosan csak nemrég kapták kézhez az unió időszerűsített állás­pontját. Juhász Endre főtárgyaló a forduló után újságíróknak nyilatkozta: az unió el­fogadja a magyar kéréseket, vagy leg­alábbis nagyon közel jutott ehhez a cukor­­termelés úgynevezett A-kvótájának a meghatározása, valamint a bortermeléssel és -marketinggel kapcsolatos igények ese­tében. Az EU hajlandó teljesíteni Magyar­­országnak azt a kérését is, hogy a csatlako­zástól számított ötéves átmeneti időszak­ban tarthassa fenn a fogyasztásra szánt tej zsírtartalmának a közösségi normánál ma­gasabb, 2,8 százalékos értékét. Az állás­pontok közel állnak egymáshoz, de még nem teljesen esnek egybe. Ezek jórészt a gyümölcs- és zöldségtermelési szektorra meghatározandó termelési, illetve feldol­gozási kvótákat érintő kérdésekben. Lé­nyeges álláspontbeli különbségek vannak a szántóföldi növények termelési kvó­tájára vonatkozó referenciaidőszakok meghatározása területén, amelyre nézve az uniós joganyag világos elő­írásokat tartalmaz. A magyar állás­pont ezzel kapcsolatban az, hogy ha a vonatkozó közösségi rendelkezések e tekintetben egyértelműek és a csatla­kozási tárgyalások megkezdése után születtek, akkor ezeket az újonnan csadakozó országokra is alkalmazni kell. Feltételezhető, hogy a rendelke­zéseket már a bővítés kilátásának szem előtt tartásával fogadták el, vagyis azokat nyilvánvalóan változatlan formában az újonnan csadakozó országokra is alkal­mazni kell, mert minden más eljárás diszkriminatív lenne. Ebből a szempont­ból Magyarország számára ez elvi kérdés, amelynek azonban fontos pénzügyi vonzata is van. Az uniós ja­vaslat elfogadása esetén ugyanis Ma­gyarország több mint 150 millió eurós közösségi támogatásra való jo­gosultságtól esne el - állapította meg a nagykövet. A jelentős nézetkülönb­ségek kategóriájába tartozik a tejkvó­ták meghatározása, ahol igen nagy, mintegy egymillió tonnás az uniós ja­vaslat és a magyar kérés közötti kü­lönbség. Mivel e tekintetben a közös­ségi joganyag nem határoz meg ref­erenciaidőszakokat, a magyar tárgya­lók is elismerik, hogy ez legitim vita­téma. Úgy vélik azonban, hogy az uni­ós javaslat elfogadása méltánytalan és elfogadhatatlan megoldást eredmé­nyezne, alapvetően azért, mert azzal jár­na, hogy Magyarországnak a csatlako­zása utáni első évben csökkentenie kel­lene termelését. Ez pedig politikailag, társadalmilag és gazdaságilag is elfogad­­hatadan lenne. Magyarország azzal ér­vel, hogy tekintettel a gazdasági növeke­dés előre jelezhető ütemére és a vásárló­erő ezzel járó növekedésére, a tej- és tej­termékek fogyasztása is emelkedni fog, ami a termelés ennek megfelelő bővülé­sét vonná maga után. Ez többek között az­zal támasztható alá, hogy Magyarorszá­gon jelenleg 176 kg az egy főre jutó évi fo­gyasztás, az unióban viszont 300 kg. En­nek a szembeszökő különbségnek nyilván­valóan nem strukturális, hanem a vásárló­erővel összefüggő okai vannak. A magyar álláspont szerint elfogadható megoldás lenne ha a bázisidőszakot az 1991 előtti időszakra határoznák meg, vagy ha - az időszaktól függetlenül - tekin­tetbe vennék a gazdaság, illetve a termelés növekedési potenciáljait.Jelentős eltérések vannak a két fél álláspontja között a ma­gyar bortermelő területek zónabeosztásá­ban is. Az unió három zónára való felosz­tást javasol, amelyek egyike gyakorlatilag mediterrán megítélésűnek felelne meg. A magyar fél szerint a földrajzi és éghajlati viszonyok miatt az ország egész területét egyetlen zónába tartozónak kellene nyil­vánítani. Az új kormány célja a teljes foglalkoztatottság Az új kormány célja a teljes foglalkoz­tatottság megközelítése az évtized végére - közölte pénteken nyilatkozatában Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munka­ügyi miniszter. Kiss szerint a munkanél­küliségi mutatók ugyan nagyon kedve­zőek, de továbbra is túl sokan inaktívak. A magyarországi foglalkoztatottsági ráta változatlanul elmarad az uniós szinttől, mivel sok állástalan nem is jegyezteti be magát a munkanélküli juttatást hat hó­napra korlátozó rendszerben - mondotta a miniszter. Kiss Péter elmondta: a cél az évtized végéig a teljes foglalkoztatottság megközelítése. A miniszter szerint ezzel elérhető, hogy az aktív korú lakosság fog­lalkoztatottsági rátája a jelenlegi 5 3 száza­lékról 70 százalékra emelkedjen. A kor­mány már a 2006-os következő választá­sokig 300-400 ezer embert akar munká­adókra nehezedő társadalombiztosítási terhek csökkentésével - tette hozzá. A mi­niszter azt mondta: reményei szerint a munkahét a munkaadók és a szakszer­vezetek közötti átfogó megállapodás ré­vén 40 óráról 38 órára rövidíthető. - Kő­ben a parlamenti időszakban meg akar­juk erősíteni a szakszervezetek és a munkáltatók közötti kapcsolatokat. Csak erős partnerek közötti megállapo­dásoknak van társadalmi legitimitása - mondotta. A miniszter támogatja a po­zitív diszkriminációt a romák, a fogyaté­kosságtól sújtottak, a fiatal pályakezdők, a gyermekgondozástól visszatérő nők és a 45 éves kor felett munkanélkülivé vá­lók javára. A kormány azt tervezi, hogy az e kategóriákba esőket alkalmazó mun­káltatók társadalombiztosítási terheinek egy .részét átves/i- közölte Kiss, Péter . Röviden ■ Régiónk vonzza a beruházókat A 26. legvonzóbb beruházási terepnek számít­hat Magyarország a 2002—2006-os időszakban. Az Economist Intelligence Unit közzétett elemzésében hazánk így továbbra is maga mö­gé utasítja a térség többi vizsgált gazdaságát. Lengyelország kivételével azonban a vizsgált kelet-közép-európai országok mindegyike javí­tani tudott a listán elfoglalt helyezésén. ■ WorldCom 4,5 mmjárddal tartozik Összesen 4,5 milliárd dollárral tartozik banki hitelezőinek az amerikai gazdaságtörténet egyik legnagyobb könyvelési visszaélésével vá­dolt WorldCom távközlési cég, de az adósság viszonylag jól szétterül az érintett bankok kö­zött. A Reuters forrásai szerint a legnagyobb hitelezők, köztük a Bank of .America, a J.P Morgan Chase és a Citigroup már nem adnak több pénzt a WorldComnak, ami még köze­lebb sodorja a botrányba keveredett vállalatot a csődhöz. A Fitch Ratings európai hitelminő­sítő bejelentette, hogy az eddigi B-ről a már mélyen bóvli szintű CC-re, vagyis erősen nemfizetés-veszélyesre rontotta a WorldCom vállalati adósi besorolását. ■ A FOCI NEM PÖRGETTE FEL A TURIZMUST Elmaradt a légitársaságok remélt utasinváziója a távol-keleti labdarúgó-vb alatt. Több meccs helyszíni nézettsége is elmaradt a várttól, 500- 800 ezer dollár bevételkiesést okozva a rende­zőknek. Az Európában és az. Egyesült államok­ban terjeszteni kívánt jegyek sokszor a rende­zők nyakán maradtak, hiszen a távol-keleti or­szágokba utazni nem olcsó mulatság. A vb ren­dezése kapcsán azonban 5%-kal több televíziót értékesítettek, mint egy évvel korábban. ■ A KÜLFÖLDIEK TOVÁBBRA SEM SZEREZHETNEK FÖLDET A kormányzat birtokpolitikai célkitűzéseit érintő törvénymódosítási javaslatok a további­akban sem teszik lehetővé jogi személj ek illet­ve külföldiek földszerzését Magyarországon és a családi gazdaságokat sem szorítják háttérbe - szögezte le Németh Imre földművelésügy i mi­niszter. Elmondta: a nemzeti földvagyon vé­delme a Nemzeti Földalap alapvető céljainak megváltoztatásával valósulhat csak meg. Az ál­lami vagyon gyors leosztása helyett a földekkel való ésszerű, tartós gazdálkodás kerül előtérbe. - Az elővásárlási és előhaszonbérleti rendszer­ben a földművelő ember, gazdálkodó szervezet élvez majd elsőbbséget, ezért a családi gazdasá­gok eiső számú kedvezményezettek maradnak miközben az e kategóriából kiszoruló egyéni termelők sem válnak másodrendű állampl­­gárrá - tette hozzá a miniszter. ■ 76 EZER LAKÁSHITEL Az elmúlt évben 76 ezer lakáshitelt engedé­lyeztek 155 milliárd forint értékben, a hitelál­lomány 67 százalékát bankok 20 százalékát ta­karékszövetkezetek 12 százalékát jelzáloghitel­­intézetek 1 százalékát egyéb hitelintézetek en­gedélyezték - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványától. A KSH felmé­rése szerint 2001-ben a lakáshitelezési piac élénkülése figyelhető meg: az engedélyezett la­káshitelek száma a második félévben 33 száza­lékkal, míg az engedélyezett lakáshitelek össze­ge folyóáron 55 százalékkal nőtt az első félév­hez képest. Az adatok alapján a növekedés az államilag támogatott hitelek esetében nagyobb arányú, mint az állami támogatás nélkülieknél. hoz juttatni, fele részben új munkahelyek létesítésével, a többit részmunkaidős, munkahely-megosztásos módszerrel, il­letve otthoni munkával. Az alkalmi és a feketemunka jelentős része is átterelhető a legális szférába - például az építőipar­ban és a mezőgazdaságban - a ntujika-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom