A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-12-13 / 82. szám
2002. DECEMBER 13. Hazai hírek A HÍD 9 Kertész Imre átvette az irodalmi Nobel-díjat December 10. Alfred Nobel tiszteletére, aki életének utolsó éveit San Remóban töltötte, és 1896-ban ott is halt meg, az olasz város hétezer virágot küldött a svéd főváros szívében található neoklasszikus stílusú hangversenyterem feldíszítésére. Bengt Samuelsson, a Nobel Alapítvány igazgatótanácsának elnöke nyitóbeszédében egyebek között a tudományos értékek és a demokratikus elvek hasonlatosságáról szólt. Szavai szerint a demokrácia értékei közé tartozik az átláthatóság és az őszinteség, amely természetes eleme az új tudáshoz vezető folyamatnak. Az irodalmi Nobel-díj átnyújtása előtt - svéd és német nyelven - elmondott laudációjában Torgny Lindgren író, a díj odaítéléséről döntő Svéd Akadémia tagja úgy beszélt Kertész Imre munkásságáról, mint egy szimfonikus műről, amely arról szól, hogy az egyén nem hajlandó feladni személyes akaratát és beleolvadni egy kollektív identitásba. A Svéd Akadémia Lindgren szavai szerint a "legerőteljesebben" tiltakozik Kertész Imre korábbi ironikus vélekedése ellen, miszerint ő örökre másodrangú, félreismert és félreértett magyar író, a magyar nyelv örökre másodrangú, félreismert és félreértett nyelv marad. A Stockholmi Királyi Filharmonikus Zenekar Mozart, Schubert, Bach, Vivaldi és Bartók-darabokat szólaltatott meg az 1550 fős közönség előtt. Az irodalmi Nobel-díj átadása után Bartók Béla Erdélyi táncok című művéből csendültek fel részletek. A díjkiosztó ünnepség kiemelt politikusvendégeként, a nézőtér első sorában Göran Persson svéd miniszterelnök és felesége mellett foglalt helyet Medgyessy Péter miniszterelnök, illetve Görgey Gábor kulturális miniszter és felesége. A ceremónián jelen volt Tojama Acuko japán oktatási miniszter, továbbá Anna Lindh és Marita Ulvskog svéd külügy-, illetve kulturális miniszter is. Végrehajtó bizottsági ülés December 7. Az Európai Zsidó Kongresszus arra kéri a magyar parlamentet és kormányt, mielőbb döntsön a holokauszt tagadásáról szóló törvénykezésről, s tegyen lépéseket, hogy befejeződhessen és a gyakorlatban is megvalósuljon a kárpótlás. Erről Michel Friedman, a kongresszus elnöke nyilatkozott szombaton, a szervezet végrehajtó bizottságának budapesti ülése előtt. Mint mondta, a többség a magyarországi választásokon olyan kormánynak és pártoknak szavazott bizalmat, amelyek demokratikus civil társadalmat képviselnek. Szavai szerint azért jött Budapestre, hogy megerősítse a pozitív folyamatokat, és megbeszéléseket folytasson arról: miként működhet együtt a magyar kormány és az Európai Zsidó Kongresszus. Zoltai Gusztáv, a szervezet végrehajtó bizottságának ragja, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója elmondta: tájékoztatta az európai szervezet képviselőit arról, hogy az elmúlt hónapokban - a Nyugati téren a minap történt atrocitás ellenére - "csökkent az antiszemitizmus" Magyarországon. Nem, nem, nem (folytatás a címlapról) Es hasonló nem szavazatra készül a Fidesz a Natonak felajánlott 40 magyar katona Afganisztánba küldése kapcsán. Azt mondják “veszélyes” dolog az, minek?! Mintha soha nem hallottak volna arról, hogy a Nato nemcsak katonai szervezet, de szövetségi rendszer is. Tagjai pedig kölcsönösen elvárják egymástól a segítséget. Vagyis a Dél-szláv válság idején csak azért nem kérték magyar harcoló katonák delegálását Jugoszláviába, mert közvetlen szomszédos ország lévén nem akarták a két nép egymás ellen fordulását. Mentek hát távoli országok katonái és rendet teremtettek. Mi csak utána vállaltuk és azóta is végezzük a “békefenntartást”. Mindezek ismeretében arcátlanság a Fidesztől azt hallani, hogy nekünk nincs semmi keresnivalónk Afganisztánban, minek mennénk mi oda?! Akkor, tíz éve, igencsak messziről jöttek az amerikai katonák. Most pedig nekünk kell menni a kölcsönösség, a szövetségi szerepvállalás értelmében. Zokszó és feltételek nélkül. Márpedig a Fidesz, most garanciákat követel. Hát kérem: nem volt kötelező Nato-tagnak lenni. De ha már épp a Fidesz 4 éve alatt lettünk Nato-tagállam, akkor három évvel a felvétel után nem illik hülyeségeket beszélni. És van még egy nem. Ez pedig mi más lehetne, mint az Európai Unióra mondott nem. No persze nem egyértelműen, nem világosan kimondott nemről van itt szó, hanem újabb és újabb kifogásokról. Mint például arról, hogy íme az új kormány előnytelen feltételekkel vállalja a csatlakozást. Hogy a magyar kis- és középvállalkozók tönkre fognak menni. És az érvek hatnak, egyre többen félnek a csatlakozástól. De arra már kevesen emlékeznek, hogy a csatlakozási tárgyalások e fejezeteit épp a Fideszes miniszterek tárgyalták meg brüsszeli kollégáikkal. Vagyis akkor még jók voltak a feltételek? Most pedig rosszak? És miért? Úgy tűnik, mintha teljesen hülyének nézne valaki. De hát én kettős minőségemben is jól emlékszem. Tudom, hogy a két évvel ezelőtti Fideszes szlogen az volt, hogy csatlakozni, de minnél gyorsabban. És arra is emlékszem, hogy a közszolgálati televíziókban úgy csináltak “rendet”, hogy egyszerűen elsöpörték az útból azokat, akik számukra megbízhatatlannak tűntek. Nem csináltak közszolgálati tévét, de a barátaikat beültették a legfontosabb székekbe. No, ha már a tavaszi választások után ezek a pozíciók megszűntek, akkor mit lehet csinálni? - tűnődhetett el a dolgon egy elmés fiatal demokrata. Hát akkor obstruálunk. Nem szavazzuk meg a tévé-elnököt, nem szavazzuk meg a bűnös gazdálkodást vizsgáló parlamenti bizottság felállítását, nemmel voksolunk mindenre, de mindenre. Hogy közben a világ csodálkozik és nem ért semmit? Sebaj! Majd mutogatunk a komcsikból lett szocikra és úgy csinálunk mintha az egészhez semmi közünk sem volna. Meddig lehet még ezt csinálni? így, ilyen módszerekkel meddig lehet az embereket megtéveszteni? Nem volt már ebből elég? Tényleg két táborra szakadt az ország. Baloldalon azt mondják : “ebből a világból nem kérünk”. Jobboldalon azt harsogják: “ a ti világotokból nem kérünk”. A nép, az “Isten adta nép” kétszeri döntése, a tavaszi és az őszi választásokon az MSZP-re leadott sokmilliós voksa sem volt elég ahhoz, hogy a Fidesz észhez térjen. Úgy viselkednek, mint a taknyos kisgyerek, aki hisztizve ordítozik, hogy: “Nem, nem nem”. (GP) Röviden ■ Cáfolja az MSZP Csillag István menesztését December 10. Az ellenzéki vágyálmokat politikai tényként kezelni vakmerő újságírói fogás - mondta Nyakó István MSZP-szóvivő a Magyar Nemzet című lapnak a gazdasági miniszter esedeges távozásával kapcsolatos írását minősítve. A napilap úgy tudja, az MSZP elégedetlen Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter tevékenységével és távozását szeremé. Nyakó István közölte: a szocialista párt egyetlen fórumán sem került sor sem a gazdasági miniszter, sem a tárca tevékenységének értékelésére. Szavai szerint az MSZP-SZDSZ koalíció erősen és egységesen hajtja végre választási ígéreteit ■ Működésbe lépnek a SZÉLERŐMŰVEK December 11. Hétvégére már működőképes lesz az a két szélerőmű, amelyeket az Észak-Dunántúli Áramszolgáltató épített a Gvőr-Moson-Sopron megyei Mosonszolnok határában, 400 millió forintért. Az egyenként 600 kW teljesítményű szélkerekeket Németországban gyártották, magasságuk 63 méter, a rotorok átmérője 44 méter. Az erőművek 43 km/órás szélsebességnél működnek optimálisan, túl erős szél esetén pedig a biztonsági berendezés automatikusan kikapcsolja azobt. A mosonszolnoki szélkerekek próbaüzemét december végén kezdik meg. ■ Megérkezett az amerikai kérés December 10. Megérkezett az a hivatalos ameribi kérés, amelyben egy esetleges iraki akció esetén tolmácsolásra és más kisegítő feladatokra alkalmas személyek taszári bázison történő kiképzéséhez kémek hozzájárulást. Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium kommunibciós főigazgató-helyettese elmondta, hogy a kérés részleteiről azután adnak tájékoztatást, miután annak tartalmát Medgyessy Péter miniszterelnök is megismeri. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter kérését Nancy Goodman Brinker ameribi nagykövet adta át személyesen Juhász Ferenc honvédelmi miniszternek ■ Az MDF NEM SZAVAZTA MEG December 10. A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportja nem vett részt az úgynevezett ügynöktörvények módosítására irányuló szavazáson - közölte Horváth Balázs kedden. A politikus közölte: a javaslatok zárószavazását követően a köztársasági elnökhöz fordulnak, akit arra kérnek, kezdeményezzen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságnál. Az MDF jogi bbinetjének vezetője elmondta: komoly elvi fenntartásaik vannak a két törvényjavaslattal szemben; jogi bbinetjükben alkotmányossági aggályok merültek fel az előterjesztésekkel bpcsolatban. ■ Csak JÖVŐRE DÖNTENEK AZ EGYHÁZAK PÉNZÉRŐL December 9. Egy' munbcsoport felállításáról döntöttek a történelmi egyházak vezetői a miniszterelnökkel és a köztársasági elnökkel folytatott hétfői megbeszélésen. A munbcsoportnak ki kell dolgoznia egy tervet, hogy milyen rendszer szerint ossza el az állam az egyházaknak szánt támogatást. A munbcsoportba az úgynevezett kisegyházak is delegálhatnak képviselőt. Az első Amerikai Magyar Televízió! A Hungarian American Television az alábbi földi sugárzású adókon(UHF) illetve kábelcsatornáim fogható: WNYE 25 csatorna - New York, New Jersey, Connecticut - Szombat 16 óra DUNA TV Híradó - Szombat reggel 7 óra 30 perc Time Warner Cable 34 csatorna - Manhattan - Vasárnap 16 óra WLRN 36 csatorna - Greater Miami (Hollywoodtól Key-ig)- Kedd hajnali 1 óra WLRN 17 csatorna (UHF) - Dél-Florida (West Palm Beach-től Key-ig) HATV, P.O. Bői 468, Radio City Station, New York, NY 10019 Td/fax: 1-718-275-1223 Kari Bardosh producer
