A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-12-06 / 81. szám
10 A HÍD Kultúra 2002. DECEMBER 6. A Madách Színház nemzetközi rangja MAGYAR LESZ A FANTOM Földessy Dénes Röviden ■ Collegium Hungaricum Berlinben Eg)' az oroszok lebombázta magyar tulajdonú berlini épület üres telkén 2005-re felépül az új Collegium Hungaricum. Európai színvonalú épület lesz, könyvtárral és kávéházzal. Ide költözik a Humboldt Egyetem magyar nyelvű könyvtára, amely a két világháború között a legjelentősebb külföldi könyvtárunk volt. Egyébként a berlini hungarológiai tanszék a világon egyedülálló, elit képzést nyújtó fakultás. ■ Requiem és Magnificat A rockzene néhány remekművét klasszikus zeneirodalommal együtt adják elő. Budapesten a Zeneakadémia nagytermében Sir Andrew Lloyd Webber Requiemjét és Johann Sebastian Bach Magnificatját együtt mutatták be november 18-án. ■ Vidéki színházak Budapesten Negyedik alkalommal rendezik meg a fővárosban a vidéki színházak találkozóját - a színészhumor szerint - a rokonoknak. Ilyenkor ugyanis nemcsak a szakma hanem sok Pesten lakó, vidéken játszó színművész teljes rokonsága is megtekintheti az előadást. ■ Lukács könyve Karátson Gábor kiváló képzőművész és író — volt politikai fogoly - harminchárom akvarellt alkotott a Biblia Lukács könyve fejezetéből, s azokat könyvben jelentette meg. ■ Csődben a szegedi színház Néhány évvel ezelőtt a vezetési gyakorlat nélküli Korognai Károly színész mind a szegedi baloldali, mind a jobboldali pártok ügyes meggyőzésével az önkormányzat révén elnyerte a Szegedi Nemzeti Színház direktori székét, s szemben a kiváló rendező és vezető Szikora Jánossal. Idén azonban az évi 1,3 milliárd forintból gazdálkodó társulat egyszer már kért az önkormányzattól 80 millió forintot, hogy ne kelljen évad közben bezárnia. Most másodszor jelentett be fizetésképtelenséget. ■ Képzőművészeti ellenállás A 80-as években a pártállammal szembeni ellenállás sajátos képzőművészeti módszerét valósította meg az Inconnu csoport: Jázító” plakátok révén: Majd a rendszerváltás után megszűnt. A Medgvessy kormány alatt azonban újra hozzálátott a plakátokkal ellenálló tevékenységhez. ■ Autonómia filmfesztivál Európában eddig példa nélküli rendezvény lesz az Uránia Nemzeti Filmszínházban: jövőre katalán, ír, skót, walesi, dél-tiroli és Kárpátmedencei kisebbségek filmes műhelyei mutatják be alkotásaikat. Nagy hír: a pesti Madách Színház nemzetközi pályázatot nyert, s a tavaszszal, a világon egyedül mutathatja be a londoni előadástól eltérően Az operaház fantomja című, kiemelkedő értékű Andrew Lloyd Webber művet. Erről adott interjút A HID-nak Kerényí Imre a színház igazgatója:- A rendszerváltozás után engem választottak meg a Madách Színház igazgatójának. - mondta a direktor - E színház értékteremtő hagyományi alapján a 60-as évektől 1990-ig itt nagyon komoly prózai értékteremtő alkotóműhely volt. De 1983-ban történt egy fordulat: bemutatták a Macskák című musicalt, a színház elindult „lefelé a lejtőn”, vagyis a szórakoztató műfaj irányába. A Macskákat azóta is, tizenkilencéve műsoron van. Kirobbanó sikere feltámasztotta az igényt: játszunk ilyet rendszeresen. Ez világirányzat, s ellene nem lehet igazán tenni. A Madách tehát az én vezetésemmel is felvállalta, hogy nem annyira a prózai értékteremtő darabokat játszuk, hanem elindulunk zenés irányba. Mind e közben újjáépítettük a színházat: ez már XXI. Századi színházi képességű épület. De van benne két kis nézőterű színház is, azokban változatlanul prózai műveket játszunk, Német Lászlót, Sarkadi Imrét, Gyurkovics Tibort, sőt, játszanánk Görgey Gábort is, csak ő most kultuszminiszter, rosszban vagyunk egymással, s ő nem engedi meg, hogy az én társulatomban az ő darabja menjen. A hozzánk tartozó Madách Kamaraszínházban viszont kollégáim kifejezetten drámai alkotásokat visznek színre növendékem, Mácsai Pál színész-rendező művészeti vezetésével.- Ugyanakkor a zenés műfaj sem lejtő, azzal is lehet értéket teremteni. Á Macskák 1983. óta tartó sorozatával művészi értékek fejlődtek ki, a műfajt értő nézők, de énekelni, táncolni, játszani egyaránt tudó sokoldalú színészek is. Sőt, nem kell megvennünk mindig minden nyugati, amerikai művészi olcsóságot, hanem a magyar musicalek javát is sorra mutatjuk be. E műfaj tehát gyökeret vert nálunk. Hiszen Victor Hugo Nyomorultak című regényének - s a belőle itt játszott musicalnek - kisfiú hőse, Gavroche olyan, mint A Pál utcai fiúk Nemecsekje, vagy a barrikádok forradalmárai mint a 1948/49 magyar hősei. De a nyugati, amerikai musicalek bizonyos magyar életminőséget, gondokat nem képesek tükrözni. Bocsánatot kérek, de az a véleményem, hogy a fejlett nyugati, illetve újvilági országok emberei együgyűbbek: a szellem bizonyos alkotásai nem érintik meg őket. Az európai emberben még mélyen benne van a történelem, a humánus érték iránti érzékenység, mint például az újvilágiban. A mi szerzőink: Tolcsvay László vagy Kocsák Tibor és mások ezt mélyebben kifejezik műveikben. Egyáltalán, a mi íróinkban és zeneszerzőinkben még több az állampolgári felelősség és kevesebb a pénzkereső gépiesség. Ők a társasalmi-emberi feszültségek kifejezése és nem a pénz végett alkotnak.- Mi most Az operaház fantomja történetében először megnyertünk egy versenyt: a jogtulajdonosok megengedik, hogy Magyarországon ebből a műből egy úgynevezett „non replica,, előadás készüljön. E világhírű műveket ugyanis „lábon adják el”: díszlettel, jelmezzel, koreográfiával, koncepcióval. Rendszerint a egyik rendezőasszisztens elmegy az adott országba és kaptafára megcsinálja ugyanazt az előadást. De a Madách Színház 1983-ban a Macskákkal is „non replica” jogot nyert el: Szirtes Tamás, aki a Fantomot is rendezi. Olyan új Macskákat állított színpadra, amelyhez szellemi többletértéket adtunk. Magunkból valamit. Magyarországi igénnyel. A „non replica” jog átadása természetesen a jogtulajdonosok részéről üzleti fogás. Az eredeti előadás megvalósítása nagyon drága, ezzel szemben ha Magyarország a Fantom egy kisebb költségű változatával is sikert hoz létre, akkor azt már Kievben, Vlagyivosztokban több másik országban is képesek megvenni. Kerényi Imre igazgató úr a magyar színházi életben lévő rangja ellenére, magyar és demokratikus közéleti szereplése miatt a kormány célkeresztjében van. Body Magdi New Yorkról énekel A magyar könnyűzene egyik sajátos énekes egyénisége, Bódy Magdi hét évig élt New Yorkban, s ottani működésének összegezéseként most kiadta az I love New York című CD-t. A lemezbemutatón ezt mondta:- Az ebben a metropolisban töltött esztendők során magamba szívtam New York minden energiáját, átéltem minden rezgését. A szeptember 11-i terrortámadás mélyen megrázta a világot, s ez a lemez azoknak szól, akik változatlanul hisznek a jövőben, s olyan emberi alapértékekben, mint a hit, a szeretet, a szabadság és egymás kölcsönös tisztelete. Az első felvételek még a 90-es évek közepén készültek, a záródalt, a Hidd el című gospelt pedig néhány hete rögzítettük Pesten. Amerikai és hazai muzsikus hírességek egyaránt hallhatók rajta. E hírességek sora gazdag, egyet mégis had emeljünk ki közülük: Jinda Györgyöt, a New Yorkban élt, s nemrég hosszantartó szenvedések után elhunyt magyar muzsikus egyéniséget, aki most ütőhangszereken játszik. Tavasszal Budapesten élő koncerten mutatja be az I love New York című új CD-t.
