A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-12-06 / 81. szám

6 A HÍD A Kárpát- medence hírei 2002. DECEMBER 6. Röviden ■ Drnovsek nyerte az elnökvá­lasztást December 1. Szlovéniában Janez Drnovsek miniszterelnök nyerte az elnökválasztást. Az urnáktól távozó választók közlésére alapozott becslés szerint a vasárnapi, második forduló­ban Drnovsek a szavazatok mintegy 57 száza­lékát kapta. Ellenfelére, Barbara Brezigar egy­kori államügyészre 4243 százaléknyi szavaza­tot adtak. A Szlovénia Liberális Demokráciája elnevezésű, középbal irányzatú párt élén álló Drnovsek az adatok hallatán tett első nyilatko­zatában már tényként kezelte győzelmét, és ki­jelentette: “Új fejezetet kezdünk Szlovénia tör­ténetében”. Ha a hivatalos adatok igazolják a becsléseket, Drnovsek lesz a Jugoszláviából ki­vált függeden Szlovénia második elnöke. A tisztséget december 23-án veszi át elődjétől, Milan Kucantól, aki egymás után kétszer már betöltötte az elnöki hivatalt, s az alkotmány ér­telmében nem szállhatott harmadszor is ver­senybe. ■ Nemzeti ünnep lobogó nélkül December 3. Súlyos pénzbüntetésre - hatvan­ötmillió lejre - büntették meg kedden a romá­niai Sepsiszentgyörgy polgármesterét, Albert .Almost, mert december elsején, Románia nemzeti ünnepén nem gondoskodott megfele­lő módon a román nemzeti lobogó kifüggesz­téséről. A büntetést a helyi román civil szerve­zetek feljelentése alapján rótta ki a székelyföldi megyeközpont prefektusa. A feljelentést a kor­mánybiztosi hivatal jogászaiból álló bizottság vizsgálta ki, s arra az eredményre jutott, hogy nem minden középületen volt lobogó, a kitű­zött zászlók pedig kopottak és szakadozottak voltak. Az előbbi vétségért 15 millió, az utób­biért pedig 50 millió lej büntetést róttak ki. ■ A SZLOVÁK PARLAMENTI ELNÖK IS EL­UTASÍTJA December 1. Pavol Hrusovsky, a szlovák par­lament kereszténydemokrata házelnöke, hét­főn esedékes hivatalos budapesti látogatása előtt, a magyar kedvezménytörvényt elutasító Mikulás Dzurinda kormányfő álláspontjával egybecsengően nyilatkozott. Hrusovsky kiállt a magyar jogszabály szlovákiai alkalmazását el­lenző vélemények mellett. A kedvezménytör­vény ellenében tavasszal eilentörvényt indítvá­nyozó Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke Szlovákia “függetlensége és önállósága” védelmezésének szükségességére hivatkozott elutasító álláspontját kifejtve, s ahogy Mikulás Dzurinda kormányfő is, hozzá­tette, hogy a Szlovákia magyarság kultúráját és oktatását illető támogatás elfogadásától ő sem zárkózik el, de annak folyósítása szerinte is csak szigorú szabályok, kétoldalú egyezségek nyomán történhet, amiről készek tárgyalni. ■ Dzurinda visszautasítja November 30. Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő visszautasítja a Magyar Koalíció Pártja (MKP) részéről elhangzott közlést, miszerint az MKP képviselőivel tárgyalt volna a kedvezménytörvény módosításáról (és ennek ellenére elutasította a törvényt Budapesten). A médiához eljuttatott állás­­foglalás szerint a kormányfő (a MÁÉRT legutóbbi értekezlete előtt) “az MKP egyet­len képviselőjével sem tárgyalt, mert a ma­gyar jogszabály módosítását érintő javasla­tot csak a MÁÉRT-tanácskozás után két nappal kapta meg”. NASTASE A KEDVEZMÉNYTÖRVÉNYRŐL November 28. Ha a magyar kedvez­ménytörvény végleges formája a nemzet­közi normáktól eltérően területen kívüli hatásokkal járna, Románia megtalálja módját e hatások megakadályozásának - jelentette ki csütörtökön Gyulafehérváron Adrian Nastase román miniszterelnök. A román kormányfő budapesti látoga­tása előtt kereste fel Gyulafehérvárt. Miu­tán Adrian Nastase december elsején, Ro­mánia nemzeti ünnepén is Magyarorszá­gon lesz, a nemzeti ünnep alkalmától rendezett román szellemiség kongres­szusát két nappal előrehozták, hogy a ta­nácskozást a miniszterelnök nyithassa meg. Adrian Nastase, aki elzárkózott attól, hogy magyarországi útja előtt interjút adjon a magyar sajtónak, gyulafehérvári programja keretében nyilatkozott kü­szöbön álló budapesti útjáról. Bízom Medgyessy Péter magyar mi­niszterelnökben, akit jó szándékok vezé­relnek - mondta, hozzátéve, hogy na­gyon hasznos megbeszéléseket folytatott már Kovács László magyar külügyminisz­terrel is. Nastase emlékeztetett arra, hogy a kedvezménytörvényt még az Orbán­­kormány hozta, a Medgyessy Péter által vezetett jelenlegi szociáldemokrata kor­mánynak pedig most egyaránt szembe kell néznie a magyarországi jobboldal és a magyar diaszpóra nyomásával. Az a fon­tos, hogy rendkívül, nyíltan, realista mó­don és pragmatikusan tárgyaljunk - mondta. Adrian Nastase leszögezte: Romániá­nak továbbra is az a véleménye, hogy a kedvezménytörvényre nincs szükség, az távol áll az európai normáktól, és diszkri­minációt alkalmaz a magyar kisebbség és a többségi lakosság között. Elmondta, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlés­ének jelentéskészítője az elkövetkező na­pokban felkeresi Romániát, Szlovákiát és Magyarországot. Az általa készített jelen­tés tervezete nagyon kemény kitételeket tartalmaz a kedvezménytörvénnyel szem­ben. Hozzátette, hogy Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa is egy sor fenntartást fogalmazott meg a törvénnyel kapcsolatban. A román miniszterelnök kifejtette azt is: nem hiszi, hogy ismét aradi köztéren kellene felállítani az 1925-ben lebontott Szabadság-emlékművet. Kijelentette: ha az emlékmű művészi értéket képvisel, ak­kor Magyarországnak fogják adni. Ha azonban azért akarják helyreállítani, amit eredetileg jelképez, akkor a román kor­mány ezzel nem fog egyetérteni. Elmond­ta, hogy felkérte a Román Akadémiát a Szabadság-emlékmű történelmi jelentősé­gének értékelésére. Úgy vélte, politikai szemponttól sokkal hasznosabb lenne, ha egy olyan emlékművet állítanának fel, amely kifejezi a két ország harmonikus együttműködésében rejlő közös érdeke­ket. Az aradi városi tanács kedden hozott döntést arról, hogy a Szabadságemlékmű­vet a város Tűzoltók terén állítják ismét fel. Gyulafehérvári látogatása során Adrian Nastase megbeszélést folytatott a gyulafehérvári ortodox érsekkel és a balázsfalvi görög katolikus mitropolitával, ugyanakkor elzárkózott az elől, hogy talál­kozzék Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsekkel.A román miniszterel­nök Gyulafehérváron visszautasította azokat a bírálatokat, amelyek amiatt érték, hogy Románia nemzeti ünnepén nem odahaza, hanem Budapesten lesz. Nem hiszem, hogy szebb és európaibb formát találhatnánk nemzeti érdekeink kifejezésé­hez annál, hogy találkozzunk a budapesti román közösséggel - mondta. Véleménye szerint e fontos szakaszban félre kell tenni a régi sérelmeket. Ezt az álláspontot kíván­ja a román kormány előtérbe helyezni. Adrian Nastase annak a reményének adott hangot, hogy Medgyessy Péter va­sárnap jelen lesz a budapesti román nagy­­követségen a román nemzeti ünnep alkal­mával adott fogadáson. Pomogáts Béla interjú November 28. A határon túli magyarok támogatására létre­hozott Illyés Közalapítványnak (IKA) nem szervezeteket vagy személyeket kell preferálnia, hanem ügyeket - hangsúlyozta Pomogáts Béla irodalomtörténész, a közalapítvány kuratóriumá­nak új elnöke az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilapnak adott interjújában.- Meggyőződésem, hogy az erdélyi magyar politikai élet nem engedheti meg magának, hogy Erdélyben a következő választá­sok alkalmával két egymásnak feszülő magyar politikai erő lép­jen fel. Ez felszámolhatja a romániai magyarság politikai képviseletét a bukaresti törvényhozásban - fogalmazott. Pomogáts Béla leszögezte, hogy kuratóriumi elnökként arra fog törekedni: az IKA-t ne lehessen bevonni a pártpolitikai küzdelmekbe. A kuratórium elnöke elmondta, hogy az alapítványnak az idén 1 milliárd forint körüli összeg állt rendelkezésére. Ehhez jött még az az 1,2 milliárd forint, amelyet a kedvezménytörvény alapján nevelési-oktatási támogatásként adhat a határon túli magyar szülőknek az alapítvány. Közölte: egyelőre bizonytalan, hogy jövőre csökkeni fog-e vagy sem a rendelkezésre álló összeg. Értesülései szerint a Pénzügyminisztérium 5 százalékkal csökkenteni szeremé a keretet, Bársony András, a Külügyminisztérium államtitkára viszont ígéretet tett arra, hogy nem lesz kisebb az összeg. A nevelési-oktatási támogatást illetően hangsúlyozta, hogy annak folyósításában lényegében csak a postás szerepét játssza. Pomogáts Béla hangsúlyozta: az IKA új kuratóriumának nem lehet feladata, hogy a korábbi évek döntéseit felülbírálja, vagy akár csak bírálat tárgyává tegye. Ilyen felhatalmazása nincs.- Ez a lehetősége megvan a kuratórium mellett működő számvizsgáló bizottságnak, továbbá az Állami Számvevőszéknek. Ez a két testület teheti meg, hogy a korábbi gazdálkodást ellenőrizze. Helyesnek is tartanám, hogy az egyik vagy a másik ezt megtegye. Ügyanakkor nem csupán az elmúlt négy évre vonatkozóan szükséges a kontroll, hanem az alapítvány létrehozásától napjainkig - mondta. Ismét Kasza lett a VMSZ elnöke November 30. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szombati újvi­déki tisztújító kongresszusán ismét Kasza Józsefet választotta meg elnö­kévé. A közgyűlés meghatározta a VMSZ politikai irányvonalát: a párt kereszténydemokrata jobbközép pártként jellemezte magát. A vajdasági magyarság körében meghatározó támogatottsággal bíró párt kongresz­­szusán úgy döntött, hegy a december 8-i köztársasági elnökválasztás egyik jelöltjét sem támogatja. Az Újvidéki Színház kistermében tartott tisztújító kongresszuson Kasza József elnök megtartotta a párt elmúlt egy évéről szóló elnöki beszámolóját. A közgyűlés szinte egyhangúlag megerősítette az eddigi pártvezetőt elnöki tisztségében: a 219 résztvevő közül 203 szavazott Kaszára, aki az egyetlen jelölt volt a párt élére. A kongresszus egyik kifejezett célja a párt fiatalítása volt. Szem előtt tart­va ezt a célkitűzést, a delegáltak megválasztották a párt 35 tagú tanácsát, amely majd hétfőn választja meg a VMSZ elnökségét és alelnökeit - va­lószínűleg akadnak majd új nevek is. A közgyűlés egyik kulcsfontossá­gú témája volt a december 8-án esedékes köztársasági elnökválasztás. A kongresszus úgy foglalt állást, hogy a VMSZ csak olyan elnökjelöltet tá­mogathat, akinek programjában szerepel a polgári társadalom megte­remtése, az európai integráció és a kisebbségvédelem kérdése. Kasza Jó­zsef közöltél: V'ojislav Kostunicának minimálisan ezeket a feltételeket kell teljesítenie ahhoz, hogy a VMSZ az államfő támogatására szólítsa a vajdasági magyarságot. A régi-új pártelnök emlékeztetett arra, hogy Kostunica egyelőre nem hozta nyilvánosságra programját, és nem ke­reste a párbeszédet a VMSZ-el, noha a két évvel ezelőtti demokratikus fordulat idején a vajdasági magy arság támogatása révén győzte le Slobodan Milosevicet. A VMSZ felnőtt ahhoz, hogy ne csak a szerbiai politikai szintéren vállaljon szerepet, s ne csak az anyaországgal tartson fenn párbeszédet, ezért kérni fogja felvételét az Európai Néppártba, il­letve a Kereszténydemokrata Unióba - mondta Kasza. Leszögezte, hogy a VMSZ a továbbiakban is szilárdan tartja magát ahhoz az elvhez, hogy egyforma távolságra, illetve közelségre törekszik minden anyaországi párt tekintetében. A politikus szerint az Európai Néppárthoz, illetve a Kereszténydemokrata Unióhoz való csatlakozás folyamatában minden­képpen előny az, hogy vannak olyan anyaországi pártok, amelyek már tagjai az említett két szervezetnek, s nyilvánvaló, hogy a VMSZ ilyen tekintetben támogatást vár tőlük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom