A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-12-06 / 81. szám

2002. DECEMBER 6. A NAGYVILÁG HÍREI A HÍD 3 AMERIKA MEGTAMADASAVAL KÉRKEDETT A MERÉNYLETEK ELŐTT November 27. Oszama bin Laden ter­roristavezér fél évvel a tavaly szeptembe­ri terrortámadások előtt azzal dicseke­dett, hogy több ezer ember életének kiol­tását tervezi az Egyesült Államokban - állította szerdán egy német bíróság előtt egy szemtanú, aki rövid ideig bin Laden testőre volt. A terroristavezér kijelentései­ről Sadi Abdallah beszélt a ham­burgi bíróság előtt, amely a ter­rorcselekmények előkészítésében való részvétellel vádolt Munir El Motasszadek perét tárgyalja. A 25 éves Abdallah - aki pa­lesztin szülők gyermekeként Jor­dániában látta meg a napvilágot, majd 1997-ben Németországba költözött és menedékjogot kapott - bírósági kihallgatásán elmondta: tavaly májusban két hétig Oszama bin Laden testőreként tevékenykedett egy afganisztáni táborban, amelyben a bin Laden vezette al-Kaida terrorszervezet tagjait képezték ki. Maga Abdallah lőkiképzést kapott a táborban. A tanú elmondása szerint gyakran hallotta, amint bin Laden az Egyesült Államok megtámadásáról beszélt, bár a terroristavezér konkrétan nem tett emlí­tést az eltérített utasszállító repülőgépek­kel végrehajtott szeptember 11-i terror­­cselekményekről, sem arról a három ön­gyilkos gépeltérítőről, akik a merénylet előtt Hamburgban éltek. Bin Laden mindazonáltal nagyon erős kifejezéseket használt: azt mondta, hogy csapást kell mérniük Amerikára, el kell pusztítaniuk és több ezer ember veszíti majd életét. A tanú szerint Munir El Motasszadek is jelen volt egy olyan bin Laden-beszéd­­nél, amelyben a terroristavezér az iszlám szent háborút, a dzsihádot méltatta. A táborban mindenki arról beszélt, hogy az iszlám országok ellen fellépő agresszoro­kat meg kell ölni. A kihallgatást vezető bírák kérdésére Abdallah hozzátette: az agresszorok alatt “természetesen” az amerikaiakat értették. A 28 éves, marokkói származású Motasszadeket azzal vádolják a német hatóságok, hogy támogatta az al-Kaida azon hamburgi sejtjét, amely állí­tólag a tavalyi terrortámadásokat vezette. Motasszadek ellen hivata­losan több mint háromezer gyil­kosságban való bűnrészesség és terrorista csoporthoz való tartozás miatt emeltek vádat a német ható­ságok. A német ügyészek állítása szerint ő segédkezett pénzt átutalni az öngyilkos merénylőknek, akik a terrortámadások előtt pilótaiskolá­ba jártak az Egyesült Államokban. A hamburgi per az első bírósági eljárás, amelyet a tavaly szeptem­beri terrorcselekmények valamely gyanúsítottja ellen indult. Abdallahot az AP szerint azzal vádol­ják a német hatóságok, hogy az al-Tahid szélsőséges iszlám csoporthoz tartozott. A csoporton idén áprilisban ütöttek rajta a német hatóságok, mert gyanították, hogy merényleteket tervez Németor­szágban található amerikai, brit és izraeli érdekeltségek ellen. Röviden ■ Iraki hajó tüzelt kuvaiti naszá­dokra December 3. Eg}' iraki hajóról kedden tüzet nyitottak két kuvaiti őmaszádra - közölte a kuvaiti belügyminisztérium. A közlemény szerint a kuvaiti hajók a Perzsa-öböl északi térségében, a Kuvaithoz tartozó Várba sziget közelében járóröztek, amikor az iraki hajó lövéseket adott le irányukban. ■ Egymás ellen aFatahésaHamász December 4. Palesztin szervezetek közötti összecsapásban szerda este életét vesztette egy férfi és ötéves gyermeke Gáza városá­ban. Kórházi források közlése szerint Gáza együk körzetében a Jasszer Arafat irányítása alatt álló Fatah mozgalom és a radikális mu­zulmán Hamász szervezet fegyveresei kö­zött robbant ki harc. Az összetűzések még kedd este kezdődtek, és egyre hevesebbekké váltak - közölték Hamász-források az AFP hírügynökséggel. ■ Bombariadó Ugandában December 4. Az ugandai biztonsági szervek bombariadó miatt kiürítettek szerdán egy épületet a főváros azon negyedében, amely több európai ország nagykövetségének, illet­ve nemzetközi szervezetek képviseleteinek ad otthont - közölte az ugandai katonai fel­derítés vezetője. A Rwenzori Court elnevezésű kampalai iro­daházban elrendelt bombariadó miatt eva­kuálták Belgium és Hollandia ugandai nagykövetségét, az Európai Unió, a Világ­bank képviseletét, illetve egy brit kereskede­lem-fejlesztési kormányintézményt - közöl­te az ugandai ezredes. ■ Mégsem szabad a török légtér December 4. Mégsem egyezett bele Török­ország, hogy az Egyesült Államok használ­hassa reptereit egy esetleges Irak elleni hábo­rúhoz - adta hírül a török külügyminisztéri­um. Ez ellentmond a török külügyminiszter tegnapi bejelentésnek, miszerint országa át­engedi reptereit, de abba nem egyezik bele, hogy területéről szárazföldi hadművelet in­duljon szomszédja ellen. Törökország nem akar háborút, de ha az elkerülheteden, akkor az ankarai vezetés együtt működik majd az Egyesült Államokkal - mondta a külügymi­niszter. Tárcája szerint azonban a nyilatkozat nem értelmezhető beleegyezésként. London, 2002. november 30. (MTI) - Az ENSZ iraki humanitárius programjának egykori koor­dinátora szerint az. Irak elleni esedeges amerikai hadjárat “globális terrorháborúhoz” vezethet. A német Mans von Sponeck - aki 1998-2000 kö­zött a “kőolajat élelmiszerért” programot irányí­totta - pénteken svájci otthonából adott interjút a BBC internetes hírszolgálatának, öthetes kö­zel-keleti kőrútról hazatérve. Mint mondta, magában Irakban éppúgy, mint Libanonban, Katarban és az Egyesült .Arab Emírségekben egyetlen közös nevezőt észlelt: a félelmet és háború gondolatának elutasítását. Ezt tisztségviselők és egyszerű emberek egy­aránt az iszlám és a kereszténység közötti hábo­rúként fogják fel, noha ez persze nem igaz. Sponeck szerint Washington mindent elkövet, hogy háborút provokálhasson Bagdaddal, és “durva” nyomást fejt ki más kormányokra, hogy' támogassák politikáját. Az egyszerű újságolvasó számára is nyilvánvalóak az amerikai hatóságok “szinte elkeseredett" erőfeszítései az ENSZ fegyverzetellenőrzésének meghiúsítására, még mielőtt igazából beindul - mondta az egykori ENSZ-főtitkárhelyettes a BBC-nek. Sponeck rámutatott, hogy Irakban több mint 700 helyszínt kell megvizsgálni szakszerű mó­don. Ezért az ENSZ-ellenőröket “békén kell hagyni” és nem szabad nyomást gyakorolni rá­juk. Ha az Egyesült Államok a fegyverzetellen­őrzés ellenére megtámadná Irakot, annak Sponeck szerint “apokaliptikus következmé­nyei” lennének.- Az Egyesült Államok meglehetősen gyorsan megnyerné a csatát, de elvesztené a háborút. Ez harmadik világháború lenne, de nem olyan, mint az első kettő, hanem “globális terrorhábo­rú” - fejtegette a volt ENSZ-diplomata. aki ez esetben “újabb Mombasák és újabb Bálik” soka­ságát jósolta. Mindamellett Sponeck úgy’ ítélte meg, hogy az. Egyesült Államokban erősödik a békemozga­lom, és máshol is egyre több ember látja át. “a terrorizmus gyökereit kell felszámolnunk ahe­­'mi Amerikai-brit rakétatámadás Bászrában December 1. Nyolc iraki meghalt, húsz pedig megsebesült vasárnap nyugati repü­lőgépek rakétatámadása következtében az ország déli részén fekvő Bászra városában. Az AFP hírügynökség telefonon elért bászrai lakosok beszámolóira hivatkozva jelentette ezt Bagdadból, hozzátéve, hogy e szemtanúk szerbi egy állami kézben levő bászrai olajvállalat irodái voltak a két raké­tával végrehajtott támadás célpontjai. A Reuters az amerikai hadsereg tampai (floridai) központi parancsnokságán érdek­lődött, hogy megerősítik-e a hírt, de az amerikai parancsnokság azt közölte: nem tud a támadásról. Amerikai és brit repülőgépek az 1991-es öbölháború befejezése óta rendszeresen járőröznek Irak légterében a 36. szélességi foktól északra és a 33. szélességi foktól dél­re fekvő térségben. Ezekben a térségekben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia repüléstilalmi övezetet hozott létre, hogy megóvja az északi térségben a kurd, a déli térségben pedig a síita kisebbséget a bagda­di kormány légierejének támadásaitól. (A kurd és a síita kisebbség, az Egyesült Álla­mok vezette nemzetközi szövetség mellé állva, fellázadt Szaddám Húszéin rendsze­re ellen az 1991 évi öbölháborúban.) Az iraki koijnány, arra hivatkozva, hogy' az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nem kapott ENSZ-felhatalmazást a repü­léstilalmi övezetek létrehozására, törvény­telennek tartja ezeket. Az iraki légvédelem központi utasításra rendszeresen támadja a tilalomnak érvényt szerző amerikai és brit gépeket. Az amerikai és a brit légierő az ira­ki légvédelem alakulataira és berendezései­re mért csapásokkal szokta megtorobi az ilyen támadásokat, de arra még nem volt példa, hogy polgári ipari létesítményeket támadott volna. December 27-én Pénteken este 7-től hajnal 1-ig 82. utcai magyar reformá­tus egyház halijában 229 East 82nd. Street, New York, NX 10028 tel. (212) 734-3139 Belépő büfével $12 Zenét a TIOD DUÓ szolgáltatja (Tamás és László) Egy volt ENSZ-tisztségviselő globális terrorbáborút jósól

Next

/
Oldalképek
Tartalom